Képzőművészet
A rétegek súlya
Bohus Réka képei leginkább a csendélet műfajába sorolhatók E képtípus kiemelt szerepet játszott a fotóművészetben is.
Határok és vakfoltok
Drozdik Orsolya feminista kritikán alapuló konceptuális művészete a 70-es évek elejétől azokkal a határmezsgyékkel foglalkozik, amelyek az emberi gondolkodásmódot alapvetően meghatározták, a testről vagy az individuum helyzetéről. Az 1980 óta New Yorkban élő művésznővel a fizikai és szellemi határokról beszélgettünk.
A camp és a nő
Töttös Kata mindig nőkről festett. Képi világa és alaptémája már adott volt, amikor elkezdte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakát.
Folyamatos örvénylés
A művész festményeinek jeges színvilágú síkjain összefolynak a mozgás pillanatai, és a körvonalaikból kibújó emberi figurák amorf alakzatokká válnak.
Archivált eksztázis
A performanszművészet – a valóságot kimozdító és felbomlasztó, burjánzó, széttartó, eksztatikus dinamizmusa – látszólag ellentmond az archiválás, a megőrzés szándékának, hiszen ez meg kívánja szüntetni vagy át akarja hidalni a valóság transzgresszív pillanatszerűségét, amelyet a performansz maga idéz elő.
Szabadnapos végtagok füstfelhőben
Ezer Ákos a mindennapok mágikusságának szűrőjén keresztül közelíti meg az emberi alak kimeríthetetlen képzőművészeti témáját. Hőseinek néhány másodperces révedezéseit, esendőségét a festészet eszköztárának sokoldalú mozgósításával dolgozza fel.
Csendbe burkolt lövések
A bűnügyi vagy a régészeti helyszínelés mérőlécei szelik át Horváth Dániel festményeit, és sajátos térbeli szerkezeteket teremtenek.
Oldódó látomások
Horváth Roland festői látásmódja azt a megváltozott érzékelési módot idézi, amikor a síró szubjektum az előtte elterülő világ romjain pihenteti tekintetét.
Könnyed vonalak az örökkévalóságnak
Magamfajta, könnyen meglóduló képzeletű tárlatlátogató, ha igaz művészettel találkozik, hamar gazdagodom a falakról csüngő élettel, ahogy képzőművész barátaim műtermeit látogatva nem kerülik el figyelmemet a helyiség kiegészítő relikviái, a letűnt népélet tárgyi emlékei sem.
Magánmitológia bikával
Az újexpresszív figurális festészet fiatal, de már jelentős alkotója Dallos Ádám. 2020-ban a Herczeg Klára-díj junior fokozatával ismerték el munkásságát.
Rétegnyelv
Szentgróti Dávid alkotásainak célja az elemi észlelés közvetlen kifejezése. Képein azt a titokzatos pillanatot láttatja, amely a tudat értelmező munkáját megelőzi: a formák ekkor még nem azonosíthatók egyértelmű jelentésekkel, nem állnak össze szimbólumokká, történetekké.
Az élővilág absztrakciója
„Aki a természetet csak tájképként vagy csendéletként tudja élvezni, az fennakad ezeknek a képi jeleknek az ornamentikáján, anélkül, hogy elementáris, a természet szelleméből fakadó életerejének ösztönzését be tudná fogadni” – írta Kállai Ernő 1947-ben, A természet rejtett arca című kötetében.
Spontán spiritualizmus
A fiatal festőművész formanyelve expresszív és könnyen azonosítható. Egyedi motívumrendszerének visszatérő elemei mögött – a kortárs képzőművészetben rendhagyó módon – a spiritualizmus, a keleti filozófiák és az okkultizmus ihletőereje áll.
A síkmetszet mélyrétegei
Varga Dóra művei transzparens mélységeket nyitnak a tekintet számára: a sík felületeken keresztül sokféle variációban dereng elő az üveg rétegzettsége.
Bácsborsódtól a világhírnévig
Moholy-Nagy László külföldön az egyik legismertebb és legtöbbre értékelt magyar alkotó, idehaza azonban, részben a két diktatúra következtében, viszonylag későn ismerte meg nevét a szélesebb közönség.
Időtlenül úszik a levegőben
Felfegyverzett szobrok
Fekete Dénes művészetének kiindulópontját a háborúk okozta traumák adják. Alkotómódszerének kulcsfogalma a transzformáció.
Utak és lelkek
Külföldre emigrált magyar alkotók
A rendszerváltás utáni magyar művészettörténet-írás hozzáláthatott a szocializmusban tiltott vagy kevésbé elfogadott művészeti irányzatok és események értékeléséhez, elemzéséhez. Ez nemcsak a kelet-európai művészettörténet revízióját indította el, hanem a nyugati képzőművészet befogadását is felgyorsította és megváltoztatta.