Az Országút képzőművészeti rovatának vezetőjét, Bánki Ákos képzőművészt 2024. március 15-én Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Az 1950 óta folyamatosan adományozott díj a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami szakmai kitüntetés. 

A Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán tanult 2007 és 2012 között. A 2010-es évek elejétől kezdve itthon, és az amerikai Vice Magazine-hoz hasonló, több internetes megjelenésnek hála, külföldön is nagy figyelmet kaptak az akkor leginkább a posztdigitális vagy posztinternet esztétikákkal rokonított festészeti munkái. Alkotásai egyszerre építkeznek a popkultúra és a művészettörténet ikonográfiájából.

„Akkor iszom majd vizet, amikor a tehenek szőlőt legelnek” – jelentette ki Henri de Toulouse-Lautrec (1864–1901), Franciaország egyik legrégibb nemesi családjának sarja.

Kozák Csaba művészeti író szerint Németh Géza festményei sejtelmesek, rejtőzködőek, titkok, misztériumok hordozói, hiszen nehezen adják meg magukat a dekódolás kényszerének. Ez rejtély a kivitelezésből és a stílusbravúrból adódik.

Családi képek kapcsán rendszerint híres uralkodócsaládok képei jutnak elsőként eszünkbe, Goya vagy Velázquez műhelyéből. Ám a legszuggesztívebb családi képek nem feltétlenül történelmi jelentőségű uralkodócsaládokat ábrázolnak.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2023-ban végzett művészeti ösztöndíjasainak kiállítása és programsorozata. A 2024. március 1. és május 7. között látogatható nagyszabású, sokszínű összművészeti esemény mintegy százhatvan kortárs művész közreműködésével várja a közönséget a Pesti Vigadóban.

A Barcsay-díjas festőművész New Jersey és New York kiállítótereiben is otthonosan mozog, absztrakt festészete hidat képez a kultúrák között. Az USA-ban élő alkotóval pályája alakulásáról, az absztrakt univerzális nyelvének sokszínűségéről, a mesterséges intelligencia művészetre gyakorolt hatásairól, valamint közeli és távoli terveiről beszélgettünk.

A nyüzsgő Mozsár utcai színkavalkádból a Deák Erika Galéria csendes terébe lépve fekete-fehér, letisztultan elegáns kiállítási enteriőr fogadja a látogatót. Alexander Tinei Black on White című grafikai tárlata lelki élményeket kínál, amelyben elmerülve saját magunkkal és gyakran feszítő létkérdéseinkkel, legbensőbb szorongásainkkal szembesülhetünk.

Bacsek Júlia kurátor hét képzőművész – Benyovszky-Szűcs Domonkos, Czene Márta, Fülöp Gábor, Nemes Anna, Könyv Kata, Szurcsik József, Verebics Ágnes – művei alapján izgalmas kiállítást rendezett a Képző termeiben. 

A Budapesti Metropolitan Egyetem fotográfia mesterszakos hallgatója. Munkáiban előszeretettel ötvözi az új képalkotási technológiákat különböző analóg fotográfiai eljárásokkal és nyomdatechnikai megoldásokkal. Őrömmel használja fel az archív fényképek, könyvek és kiadványok nyújtotta képi és konceptuális lehetőségeket a kortárs kérdésekre és problémákra való reflexióhoz.

A Szent Imre-templomban Lukács evangélista, a korábban kanonokházként működő Tejfalussy-házban pedig egy marcona osztrák katona alakja bukkant elő a veszprémi várnegyedben zajló műemléki feltárás során. 

Textil és hang különös találkozásáról, fantasztikus együttállásáról szól Szirmay Zsanett Soundweaving című tárlata. Míg a „szövetek” alkotta sűrű erdőben bolyongunk, a zenelejátszókból lágy melódiák csendülnek fel.

Camille Pissarro (1830–1903) a Dán-Antillákon született 1830. július 10-én. A jómódú kereskedőcsalád kényelmes életet biztosított a gyermek számára, aki bár zsidó volt, nem vették fel a zsidó iskolába, így rabszolgák gyermekeivel tanult a Dániából odakerült misszionáriusok intézményében.

A kortárs képzőművészet egyik kimagasló alkotója Koszorús Rita. Az A home full of doors tárlata olyan helyspecifikus installációt és festmények együttesét mutatja be, melyek az emlékezethez, az identitáshoz és az otthonkeresés fogalmához kapcsolódnak.

A víz – mint első számú éltető közegünk – különféle festett formái tűnnek fel Pataki Tibor, Munkácsy-díjas képzőművész WaterWorld – Vízvilág című tárlatán. A meditatív hatású alkotások különleges kalandra invitálnak: merüljünk el a képekben, rajtuk keresztül pedig a víz reflexiói keltette színekben és próbáljuk felfejteni a művész által kódolt üzeneteket.

A 2022-ben elhunyt Munkácsy-díjas festőművész, Bráda Tibor nagyrészt Erdélyben, az elmúlt két évtized során készült akvarelljeiből válogat az Ecsettel Erdélyben című tárlat.

Berlinben él, ahol művészként, kurátorként, és művészeti tanácsadóként tevékenykedik Szauder Dávid, itthon pedig például a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosnak is projektet hozott létre. 2022 októberében illusztrációjával jelent meg a Washington Post különszáma, amelyet a Creative Review angol szaklap beválogatott a 2022-ben megjelent tíz legjobb borító közé. 

Művészetének alapja a folyamatosa analizálás. Míg korábban főként az emberi testen – különös tekintettel a sajátján – megjelenő különleges jeleket, jellegzetességeket tárta fel, mára egyre inkább a belülről fakadó sajátosságokra irányul figyelme. Festményein a múlt történelmi rétegeit párhuzamosan bontja ki ábrázolt személyeinek lelki mélységeivel. 

Berlinben élő és alkotó multitalentummal, Brückner János képzőművésszel beszélgettünk alkotói energiákról, inspirációkról, önfeledt és racionális alkotásról, az ember metamorfózisáról, valamint a valóság dimenzionális leképezéséről a festményeken.

A Musée d’Orsay 2023 őszén megnyitott blockbuster kiállítása Vincent van Gogh életének utolsó két hónapjára összpontosít, amelyet egy kis francia faluban, Auvers-sur-Oise-ban töltött, ahol azután egy öngyilkossági kísérletet követően meghalt.

Baráth Bálint tudatos alkotó: széles körű művészetelméleti ismereteit kitűnő lényeglátással és kritikai érzékkel alkalmazza. Munkáiban a mindennapjainkat elárasztó képek tömegére reflektál, melyek egyre fontosabb szerepet játszanak társadalmi valóságunk megépítésében, befolyásolásában, illetve identitásképző folyamatainkban.

Még a kilencvenes években kezdte sugározni a televízió A pampák királya című brazil telenovellát. A Kisteremben látható Gosztola Kitti-tárlat, a State of All the Land nem emberi konfliktusokat mutat be, hanem az ottani őshonos dísznövényt, a pampafüvet.

Marosi Panni alkotói munkájának középpontjában a képzeletben keletkező intim belső terek és azok részleteinek vizuális ábrázolása áll. Kompozíciói az álmok működési mechanizmusához hasonlóan születnek.