Stark Attila a magyar underground fontos szereplője, eléggé széles palettán mozog, már ami az alkotást illeti, és talán épp emiatt birkózik meg vele nehezen a kortárs képzőművészeti szcéna. A Plants from here kiállítása óta azonban, mintha ez is változna…

Kompozícióin szürreális tájak és enteriőrök jelennek meg, amelyek bár a valóság elemeiből épülnek fel, színeikben és elrendezésükben mégis közelebb állnak a fikcióhoz vagy a képzelethez, mint a realitáshoz. Sűrű kompozícióin különböző mintázatok és festői minőségek ütköznek egymással.

Az építészek a tervezés első fázisában szabadkézi vázlatokat készítenek, amelyeket művészi szintre fejlesztve örömvonalaknak is nevezhetnek. Többségében ilyen alkotások láthatók a kecskeméti Farkas Gábor Ybl-, Pro Architectura- és Prima Primissima-díjas építész nagyszabású kiállításán.

Az újpesti vasúti hídon baktatok át a Népszigetre, a Mahart hajójavító üzemének egykori csarnoka felé, amely a SKURC csoport képzőművészeti kollektívája műtermeinek ad otthont. Németh Dáviddal beszélgetünk legújabb munkáiról, valamint azokról a festészeti kérdésekről, amelyek aktuálisan foglalkoztatják.

A kétszáz évvel ezelőtt született Madách Imre emléke előtt tisztelegve a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma „…írtam egy költeményt…” címmel átfogó Madách-tárlatot állított össze. 

Szeptember 21–24. között a Bálnában várja az érdeklődőket az összes nemzetközi szinten is jegyzett magyar galéria. A Budapest Contemporary Kortárs Képzőművészeti Vásáron majd harminc hazai kiállító szerepel, a kurátorok pedig valamennyien külföldi szaktekintélyek, akik sokat tehetnek a magyar kortárs képzőművészet felemelkedéséért.

Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban látható Megyeri-Horváth Gábor Barcsay-díjas festőművész, művésztanár Örökség című kiállítása. A majd száz festmény családtörténetről, múlt, jelen és jövő összefüggéseiről mesél. Az alkotóval a tárlat felépítéséről, a megelevenedő történelemről, a női test ábrázolásának aspektusairól és jövőbeli terveiről beszélgettünk.

Autodidakta voltam; a szó szoros értelmében nem voltak mestereim, inkább csak mentoraim és pártfogóim, akik támogattak és terelgetni próbáltak azon a sajátosan tekervényes úton, amit a képzőművészet terén bejártam, mire rátaláltam a saját hangomra. Beszélgetés Jámborné Balog Tündével képzőművészeti munkásságáról.

Akik látták a Trója című filmet, vagy olvasták Homérosz Íliászát, azok pontosan tudják, hogy a trójai háború tíz éven át tartó állóháború volt, amelyben az akháj (görög) és trósz (fríg) seregek erői teljesen kiegyenlítették egymást. Homérosz legnagyobb fegyvere tehát az „ellenpont” volt, melynek segítségével szerkesztette szimmetrikusra eposzait. Az Odüsszeia lényegében az Íliász ellenpontja. 

Absztrakt geometrikus kompozícióit egyszerű formákból, négyszögekből konstruálja, amelyeknek repetitív ismétlésével és torzításával születnek meg mozgást idéző képmezői. Izgalmas feszültséget eredményez műveiben nemcsak az alakzatok viszonyrendszere, hanem a színnel való játék is.

Fazakas Ildikó és Ferencz S. Apor Csíkszeredán élő képzőművészek 2023 augusztusában rezidenciaprogramon vettek részt a Szolnoki Művésztelepen. A MAMŰ Társaság és a Szolnoki Művésztelep több évre visszatekintő, egyre szorosabbá váló együttműködésének köszönhetően idén immár harmadik alkalommal szerveztek közös szimpóziumot Szolnokon.

Féner Tamás a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alakja. Tevékenysége történeti korszakokon nyúlik át, hatása a mai napig kimutatható az utána jövő generációk alkotásaiban.

A galéria a magyar művészettörténet ikonikus helyszínének reprezentatív kiállítótere. Tematikus programjaik során komoly figyelmet szentelnek a fiatalabb művészgenerációk bemutatására, valamint a különböző művészetpedagógiai, pályázati lehetőségekre is. Sipos Tünde művészettörténésszel a MANK Galéria történetéről és aktuális őszi programjairól beszélgettünk.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szakmai napot tart 2023. szeptember 11-én, hétfőn 15 órától az Ateneo Veneto Aula Magna kiállítóterében, a 2023. szeptember 2. és 15. között rendezett Velencei Üveghét keretében.

Magyarország sok szempontból vízfejű ország, mivel nagyon sok minden Budapestre koncentrálódik. Különösen jellemző ez a kultúra területére, noha számos vidéki városban is komoly kulturális élet zajlik. Az egyik ilyen fontos város Pécs, ahol 2023 nyarán a szokásosnál is intenzívebb művészeti életnek lehetünk tanúi.

Bencze Péter az Everybody Needs Art, a „hibrid művészeti ügynökség vagy kurátori platform” felépítése után, fiatal kora ellenére százas nagyságrendben megvalósított projekttel a háta mögött alapította meg a Longtermhandstand kortárs művészeti galériát. A beszélő név azt tükrözi, mit gondol az alapító a képzőművészeti világban való létállapotról.

Impulzív és érzéki kompozíciói, egyszerre szimbolista és expresszív figurális festészeti nyelve rendkívül komplex, hiszen az animációk könnyedségét és a mítoszok súlyosságát egyaránt megjeleníti.

Festményei első pillanatban könnyed szórakozást ígérnek, azonban amint a néző beljebb kerül a kép terébe, rájön, hogy az ábrázolt jelenet nehezen megfejthető vagy verbalizálható, elemei pedig egyszerre banálisak és komplexek, humorosak és súlyosak.

„Fotográfusként a való világ vizuális értelmezése, az ember és környezetének sajátos dokumentatív ábrázolása érdekel. Az emberi létezés stációit kutatom, a valóságon átszűrt élményeimet képekbe, fotóesszékbe fogalmazom, szubjektív korlenyomatokat készítek.”

Szeptember 21-én új kortárs képzőművészeti vásár kezdődik Budapest szívében. A négynapos eseményről a vásár megálmodójával, Tausz Ádámmal beszélgettünk.

Szeptember első két hetében látogatható az első magyar csoportos üvegművészeti tárlat Velencében, az Ateneo Venetóban, a város legrégebbi, aktívan működő kulturális intézményében.

Puha Ferenc újabb és legújabb, elvont és gesztusfestészeti művei eredeti módon mutatnak meg egy alig ismert világot, teszik láthatóvá a láthatatlant, magasba emelve a mélységet.

Művészeti praxisában lebontja a kijelentő terminológiákat, rákérdez a világ magától értetődőnek hitt konvencióira. Kritikával közelít a művész és a műtárgy fogalmához is, miközben az ipari technológiák érinthetetlen folyamataiban rejlő organikus lehetőségeket kutatja.