A Tóth Árpád által alapított Neon Galériát nem ismertem, látogatásom előtt utánanéztem, mit kell tudnom róluk. Nem kellett sokáig keresgélnem, a honlapjukon található Rólunk menüpont alatti nagyszerű összefoglalóból megtudtam, hogy a galéria 2009 novemberében alakult. A Nagymező utca egyik második emeleti lakásában működött egészen 2022 júliusáig.
Haász Katalin a középgenerációhoz tartozik. A Képzőművészeti Főiskola festő, majd intermédia szakára járt Maurer Dórához és Peternák Miklóshoz. Arról, hogy munkásságára kik gyakoroltak hatást, a Nyitott Műtermek Délutánja oldalán beszél. Az Egy magába visszatérő szalag – Interjú Haász Katalin festőművésszel című rövid interjúból nem meglepő, hogy kiderül, mesterei, Maurer és Peternák és kortársai is ösztönözték.
Művészete geometriai formákra, struktúrákra épül, képeinek elkészítéséhez az úgynevezett Möbius-szalag adott „löketet”. A kétdimenziós felületű geometriai alakzat különlegessége, hogy csupán egy oldallal és egy éllel rendelkezik. Haász szerint a végtelent szimbolizálja, ám az ő olvasatában az emberi kapcsolatokat is jelenti. Egyik legfontosabb műve, a Sundial projections between 8 a.m. and 6 p.m. (2010) című is egy Möbius-szalag. Előzménye a 2008-ban készült napóra, amelynek árnyékvetője is ez a különleges, irányíthatatlan alakzat, olyan felület, amely síkban nem „megvalósítható”.
Ha valaki elveszítette a fonalat, nem véletlen, Möbius úttörő volt az euklédeszitől eltérő geometria létrehozásában. Szerencsére Haász Katalint a geometria és a tudomány érdekes művek alkotására inspirálja.
A Láncgörbék akrillal, olajjal vászonra készült meditatív kompozícióin a címbeli alakzaté a főszerep. Láncgörbét akkor kapunk, ha egy láncot, fonalat két végénél egy pontra felfüggesztünk. „A most bemutatott képsorozatom láncgörbék által meghatározott elképzelt terekből indul ki” – mondja tárlatáról Haász Katalin, majd így folytatja: A „görbék determináltsága a Fekete Gömb láncgörbékkel (2021) című installációm készítésekor kezdett foglalkoztatni.” Az alkotó úgy véli: „A két ponton felfüggesztett, egyenletes elemekből álló lánc saját súlyánál fogva mindig »egyféle« parabolához hasonló alakot vesz fel.”
Én magam csupán elmerengtem a meditatív kompozíciók különlegességén. Hiányérzetre legfeljebb az ad okot, hogy keveset látunk belőlük. Ugyanakkor a „kevesebb néha több” elve helytálló.
Haász Katalin Láncgörbe című tárlata március 21-ig látható a Neon Galériában (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 17.).
