Az animációs művészet abban is kivételes alkotói terület, hogy a nagy technológiai, sőt társadalmi változások idején is érvényes tudott maradni a legegyszerűbb megjelenési formáiban, vagyis egy néhány perces mű ugyanolyan érvényű és hatású műalkotás lehet, mint a gigantikus, legújabb technológiát alkalmazó „nagymozi” produktumai.

Buzási Gyopár
 
 
Az alkotói gesztus, a személyes kézjegy érzékletes jelenléte kivételesen fontos eleme a műfajnak, és a magyar animációs művészet egyedülállóan gazdag izgalmas egyéniségekhez kötődő alkotásokban, nagy ívű alkotói életművekben és határművészeti kísérletekben.
 

Kifejezetten a szerzői animációs filmművészetre fókuszál a Vízió, gesztus, kísérlet… című kiállítás, amely terület erős és meghatározó a magyar animációtörténet egészében, ugyanakkor a legkevésbé ismert a nagyközönség előtt. Még kevésbé ismertek azok a határművészeti alkotások, amelyek nehezen kategorizálhatók, s amelyek optimális megjelenítési „felületeit” is nehéz meghatározni.

Gauder Áron
 
 
Válogatásunk a magyarországi autonóm animációs törekvésekre fókuszál, s a Magyarországon készült alkotásokra, három megközelítést érvényesítve a Műcsarnok három központi termében. A Vízió című első teremben négy nagy álmodó – Gauder Áron, Gémes József, Jankovics Marcell és Reisenbüchler Sándor – fogadja a látogatókat, egy-egy emblematikus alkotással, személyes filozófiája animált összegzésével. Reisenbüchler Sándor idén lenne kilencvenesztendős, ezért kivételes munkásságáról vetítéssel is megemlékezünk a kiállítás ideje alatt.
 
Orosz István - Haris László
 
 
Reisenbüchler volt, aki egy interjúban gesztusfilmeknek nevezte Kovásznai György konvenciókat felrúgó, meghökkentően egyéni műveit, de megállapítása a szerzői filmek többségére érvényes. Hisz az alkotói gesztus egyedisége, az alkotói teremtés indulatának ereje „jön át” azokon a legtöbbször rövid, egy gondolatra, egy fontos üzenet közvetítésére született rövidfilmeken, amelyek létrejöttét a művész belső késztetése motiválta. A második, Gesztus című terembe olyan filmeket válogattunk a rendkívül gazdag magyar szerzői filmkincsből, amelyek személyes üzenetek, legtöbbjük stílusából, különleges technikai vagy dramaturgiai sajátosságából azonnal felismerhető alkotójuk, a filmek egy kockája, akár egy ujjlenyomat, egyértelműen azonosítja a mesterét.
 
Lévay Jenő
 
 
E filmek többnyire a műfaji határokat is feszegetik, bár kevésbé egyértelmű szándékkal, mint a következő terembéli, Kísérlet című válogatás remekei, ahol a leginkább zavarba ejtő, s egyúttal legformabontóbb mozgóképek várnak megfejtésre, de ahol olyan, mára már szelídnek vélt animációk is megjelennek, mint Rófusz Ferenc máig egyetlen magyarországi magyar Oscar-díjas animációs alkotása, A légy, amely készítése idején igazi nóvum volt „háttéranimációs” technikájával. A rendhagyó anyaghasználat okán került Cakó Ferenc is a határátlépők közé, hisz mára már emblematikus homokanimációi a maguk korában egészen elbűvölték a közönség széles rétegeit.
 

Ebbe a szobába kerültek a Balázs Béla Stúdióban született olyan mozgóképek is, ahol az animáció a – gyakran avantgárd – zenéhez, képzőművészethez szervesen, funkcionálisan kapcsolódik, vagy azzal együtt új minőséget hoz létre, és itt láthatunk olyan, filmnek is óvatosan nevezhető egyedi mozgóképeket, amelyek nem is filmvászonra készültek…

 

A lázadó hatvanas évektől a digitális forradalomig és azon túl, mozgóképes trendektől független művek vendégeskednek tehát a Műcsarnok különleges bemutatóján, a művészet, a gondolkodás szabadságát hirdetve és minden korosztályt megszólítva.

 

M. Tóth Éva

 

A Vízió, gesztus, kísérlet… / 111 éves a magyar animációs művészet című kiállítás – melynek kurátora M. Tóth Éva – április 27-ig tekinthető meg a Műcsarnokban (1146 Budapest, Dózsa György út 37.).