Párizs hatvanas évekbeli nemzetközi művészeti világába kalauzol a Morfizmus – Rajzok és grafikák a Pán-Mezei gyűjteményből című tárlat. Ezúttal egy gyűjtemény válogatott darabjait láthatjuk. A kollekciót megalapozó Pán Imre igazán sokoldalú személyként maradt meg az emlékezetben.
Művészeti író, költő, szerkesztő, az 1945 és 1948 között működött művészcsoport, az Európai Iskola egyik alapítója, szervezője, aki fórumok teremtésével segítette a képzőművészeket, és azzal is, hogy rendszeresen vásárolta alkotásaikat. 1957-ben barátjával, Bálint Endrével Franciaországba emigrált.
Párizs ideális célnak bizonyult, a kulturális élet fellegvárában Pán zavartalanul folytathatta művészetszervezői tevékenységét. Kiállításokat rendezett, Signe és Morphèmes címmel monográfiákat jelentetett meg.
Iványi Biancának az Artmagazin Online felületén publikált A Pán-Mezei-gyűjtemény – A modern magyar művészet (papír)lapjain keresztül című tanulmányából kiderül, hogy Pán Imre gyűjteményének gerince az Európai Iskola tagjainak alkotásaiból állt össze, amelyet azután franciaországi, nemzetközi művészek munkáival gazdagított. A kollekció érdekessége, hogy „bár jelentős festményeket és szobrokat tartalmaz, egy ma méltatlanul háttérbe szorított művészeti ágon, a rajzművészeten keresztül mutatja be az egyes alkotók és korszakok jellegzetes vagy éppen ritkaságszámba menő műveit”.
A cikk írója szerint Pán „Szorosabb kapcsolatba a képzőművészettel és a grafikával könyvesboltjában került, amelyet a harmincas években vezetett az Andrássy út 27. szám alatt”. 1945 után Művészbolt néven vitte tovább vállalkozását, modern grafikai kiállításoknak adva benne teret. Talán nem túlzás azt állítás, hogy Pán polisztor volt. Nemcsak írt, de alkotott is: festett, rajzolt, kollázsokat készített.
Gyűjteményét fiára, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas Mezei Gáborra hagyta. A belsőépítész, bútortervező és szakíró Mezei fontosnak vélte, hogy mind a szakma, mind a publikum jó néhány alkotást megismerhessen mindebből. Hiszen nem mindennap kerül sor egy Max Ernst-, François Jousselin- vagy éppen Matisse-grafika bemutatására.
Az Árvai Mária kurátor által összeállított tárlat igazi „csemege” az absztrakt, az expresszionizmus és a szürrealizmus iránt fogékony érdeklődőknek, ugyanis ilyen jellegű művek kerültek a falakra: többek között Goncalo Duarte, Lucio del Pezzo, Marcel Jean, Maurice Baskine, Eva Landori munkái, és a lista ezzel még közel sem teljes.
Egy gyűjteményi tárlat jellegéből adódóan átfogó képet tud adni azokról az irányzatokról, amelyek köré épül. Irányzatokról, hiszen Pán megfogalmazása szerint: „A morfizmus az, hogy ezentúl nem vagyunk vagy szürrealisták vagy tachisták, vagy informelek vagy figuratívak, vagy geometrikusak, hanem mind, de ezekből legalább kettő együtt.” A jelen válogatás „jelesre vizsgázik” mindebből. A sokféle technikával készült darabokra, többek között színes litográfiákra, az akvarellel, ceruzával, filctollal, tussal készült kompozíciókra az is igaz, hogy a grafikák „kicsiben” mutatják a neves alkotók jellegzetességeit, fő műveik minőségét.
A kiállított műalkotások között nincs realista ábrázolás, az absztrakció a jellemző. Expresszív gesztusokat, spontán ecsetvonásokat, elvont formákat, valóság és fantázia keveredését, irracionális jeleneteket és ezekből fakadó irreleváns elrendezést látunk.
A nagy nevek mellett a kevésbé ismerteknek is kiváló műveit, amelyeket Pán biztos kézzel, kizárólag saját ízlését követve emelt gyűjteményébe. Márpedig jó szeme volt.
Pán Imre előszeretettel gyűjtötte a hazánkból Franciaországba emigrált művészek munkáit is. Ezek sorába illeszkednek Anna Mark korai, szürrealista rajzai, amelyeknek külön termet szentelt a Kisterem galéria. A hetven év után előkerült mappa eddig sosem látott tartalma további érvként szolgál az alkotó közelmúltban több kiállításon is bemutatott életművének méltó értékeléséhez.
A Morfizmus-Rajzok és grafikák a Pán-Mezei gyűjteményből című kiállítás március 21-ig látható a Kisteremben (1053 Budapest, Képíró utca 5.).
