Egyre ritkább a kortárs művészeti közegben a figurális, esztétikai értelemben vett szép minőség és a klasszikus festészeti módszerek alkalmazása. Korossy-Khayll Levente mégis ebben a hagyományos, klasszikus szemléletben alkot.
Művészeti programjában olyan naprakész kortárs témákat tematizál, mint a klímaválság, a karantén vagy a digitalizált társas kapcsolatok.
Művészpálya éles kanyarokkal
A versenyrajzolás egyik legelső képalkotási élménye, amire visszaemlékezik. Gyermekkorukban bátyjaival egymással vetekedő fantasy-karaktereket skicceltek fel, megidézve velük többek között az animációk izgalmas dinamikáját. Később minden kezébe kerülő papírlap karikatúrákkal és portrékkal népesült be, s ezekkel a témákkal ma is szívesen foglalkozik. Tudat alatt a hősök figuráit magával hozta gyermekkorából, legutóbbi festményciklusának alakjai ugyanis a természettel folytatnak heroikus küzdelmet az életben maradásért.
Felemelkedés 1.
Korossy Khayll Levente számára nem volt egyenes és magától értetődő a művészet felé vezető út. Jó iskolai eredményei először biomérnök szakra vezették, amelyet bár sikeresen elvégzett, mégsem tudott kiteljesedni benne. Igaz, a megszerzett tudást és a természet iránti érzékenységet – amit egyébként családjából is hozott – festészeti témáiban a mai napig a maga hasznára tudja fordítani. 2018-ban, már diplomás mérnökként iratkozott be a Képzőművészeti Egyetemre azzal a tudattal, hogy az államilag támogatott félévei meg vannak számlálva, és feltehetően csak a képzés egy részét fogja tudni elvégezni.
Felemelkedés 2.
A festés iránti vágya azonban olyan elementáris volt, hogy ebben a hiszemben is belefogott. Számára is meglepetést jelentett, hogy a művészképzés során sok biztatást kapott, és elég hamar olyan komoly sikereket ért el, hogy mégis lehetővé vált diplomát szereznie festő szakon. Megszerezte a Fundamenta-Amadeus ösztöndíjat, háromszor is kapott Barcsay-jutalmat, és tavaly óta ő is ott van a Derkósok között. A művészlét így már nemcsak B terv, hanem mindennapi valóság lett. Rengeteget fest, aktívan zenél, és most rendezi be frissen szerzett műtermét is.
Klasszikusan kortárs
Kompozícióit áthatja a természet iránti tisztelet és a történelmi múlt iránti vonzalom. Legutóbbi sorozatai, a Felemelkedés és a Fennmaradás a természet élővilágának megmentéséről szólnak, ami nem mehet végbe az emberek aktív beavatkozása, munkája nélkül. A klasszikus értelemben vett képalkotás és a figurális vizuális nyelv evidens számára, mestereinek, Ötvös Zoltánnak és Kósa Jánosnak már tanulmányai elején megfogalmazta, hogy kifejezetten akadémista szellemben szeretne alkotni.
Jákob és az angyal 2022
„Elkezdtem XIX. századi festészettechnikai szakkönyveket tanulmányozni, olyan mesterek tollából, akik számomra hiteles praxissal rendelkeztek. Programot építettem fel, hogy miként képezzem magam ebbe az irányba, és a képzés öt éve alatt eltökélten haladtam a tervem megvalósításában. A kortás szemlélet nem annyira a technikában, inkább tartalmi vonatkozásban vált fontossá számomra.”
Fennmaradás 4.
Önmagának kijelölt terve az évszázadok óta kikövezett művészképzés vonalát követte, mely a csendéletfestéstől az anatómián át a figuraképzésig terjedt. Eleinte kézenfekvő módon következett mindebből, hogy sajátos értelmezéssel mitológiai és bibliai témákat dolgozzon fel. Egy ponton túl azonban már olyan tematikákat keresett, amelyeket sorozatokban kibontva részletezhet, melyekben több tere van a kísérletezésnek, és őszintén foglalkoztatják. Így jutott el a környezeti változások jelenségeihez, melyeket az emberiség heroikus küzdelmeinek tükrében mutat be. A bibliai és mitológiai témájú képekre jó példák a korábbi Sziszüphosz-kompozíciói, melyeken alakjai valószínűtlen pozíciókban fejtenek ki mérhetetlen energiát köveik eltolására. Vagy a bibliai Jákob története, akinek önmagával való viaskodását mutatja be egészen futurisztikus nézőpontból.
Természet és ember
Az említett Felemelkedés-képekhez képest, ahol a természeti objektumok aránytalanul hatalmasak, a Fennmaradás szériáiban megfordul a teremtett hierarchia: a természetet az emberiség már teljes mértékben uralja, maga alá gyűri, ezért elemeit összezsugorítva láttatja. A műveknek mégis van egyfajta pozitív kicsengésük, mivel az alakok képesek a környezeti élővilág felé fordulni – figurái éppen ezért idealizáltak, és nem elesettek. Az emberiség kollektív megjelenítése ebben a formában van jelen kompozícióin. „Az idealizálás gyakorlatában az ókori görögök által kitaposott ösvényen próbálok lépkedni. Ezek az izmos alakok olyanok, mint a mitológiai hősök, akik ismeretlen világból érkező szörnyekkel küzdenek. A politeista kultúrákban a mitologikus istenek, illetve lények sokszor a természet egyes jelenségeinek voltak megfeleltethetők. Az én képeim végül is e szemlélet direktebb megfogalmazásainak tekinthetők.”
Fennmaradás 2.
A Felemelkedés sorozat a múltról szól, a Fennmaradás ciklus pedig inkább a jelenünkben és a jövőben játszódik. A festő bízik abban, hogy az emberiség saját fennmaradása érdekében megpróbálja a természetet először konzerválni, majd újraéltetni, és hagyni, hogy visszafoglalja eredeti helyét a bolygón. Munkái során igyekszik a személyes témáktól az egyetemes felé elmozdulni, ezért nincs a természet és az ember viszonyánál aktuálisabb téma, amivel művészként foglalkozhat.
