2014 óta nemzetközi szinten hozza párbeszédbe azokat a kortárs nőművészeket a Femininológia project, akik motivációként emelik ki műalkotásaikban a nőtörténet meghatározó alakjait. Sanda Stanaćev Bajzek kurátori munkája ezúttal horvát és magyar alkotókat szólított meg, hogy emlékezzenek hazájuk jelentős nőalakjaira, és történeteiket inspirációként állítsák a jövő generációi elé. 

A pécsi Ancora és a balatonfüredi Zsdrál Galéria együttműködése immár sokadik alkalommal bizonyítja, hogy érdemes kitekinteni Budapestről, ha vérbeli művészetet szeretnénk látni. Ezúttal a pécsi művészek közül Varga Rita energiától duzzadó, hömpölygő kompozíciói érkeztek a balatonfüredi galéria szakrálisnak ható, fényárban úszó tereibe.

Barcsay Jenő születésének százhuszonötödik évfordulóján feltehetjük a kérdéseket: milyen élő emlékek vannak róla a XXI. század első negyedében, milyen aktualitása lehet munkáinak a kortárs művészek számára, s vajon lehetnek-e még újdonságai egy sokat tárgyalt életműnek? Szabó Noémi művészettörténésszel beszélgettünk.

Két ellenpólus: a mindent leuraló káosz és a rendszeresség támasztotta harmónia terei uralkodnak egymáson legújabb festménysorozatában. Képei társadalmunk fiatal generációja életfelfogásának, valóságérzékelésének és érzelemvilágának korlenyomatai is lehetnek.

Művészete a nőiség ősi erejének feltárásáról, megmutatásáról szól. Igéző tekintetű vörös nőalakok, vadállatok elevensége és a természetben élő ösztönös energiák borítják be vásznait. Képeinek főszereplője mindig ő maga. Minden festményét a saját legelemibb érzéseiből indítja el, így ciklusai tulajdonképpen leképezik egész életét.

Egyre ritkább a kortárs művészeti közegben a figurális, esztétikai értelemben vett szép minőség és a klasszikus festészeti módszerek alkalmazása. Korossy-Khayll Levente mégis ebben a hagyományos, klasszikus szemléletben alkot.

Szikár képtáblák tanúskodnak a kiállítótérben Bereznai Péter eddigi életművéről. A fehér falak között a méltóságteljes fekete festékmezőkből kivilágló arany minőségek szakralitást idéznek, és ünnepélyes hangulatot teremtenek. 

Textilmintázatba terített emlékszövedékek tornyosulnak festett és rajzolt kompozícióin. A fiatal művész képek formájában ontja magából a lélekfolyamatok történéseit, melyekből egyetemes alapigazságokat képes kiemelni. Gyermekként még semmi különöset nem látott abban, hogy folyamatosan rajzolt, alkotási vágya azóta csak fokozódott.

Képzőművészeti pályája startvonalán hátraarcot mutatott a centralizálódott budapesti művészeti világnak, és szülőföldjére, Öcsödre költözött. Akkor még menekvést és kapaszkodót remélt a mára aktív alkotóműhellyé vált művészeti fundamentumtól. Pap Gábor festményei mennybéli magasságok és pokoli mélységek megéléséből születnek.

Festményei a tudatos és a tudattalan jelenlét határán egyensúlyoznak. Inspirációit általában valós helyszínek nyújtják, ám konkrét látványviláguk helyett csak benyomásaikat rögzíti. Róla szóló összeállításunkban kiderül, miként lepheti meg egy éppen készülő mű a saját alkotóját is.

Kollekciójának fiatal művészeit minden eddiginél szélesebb válogatásban mutatja be Ankarában a Magyar Nemzeti Bank Arts and Culture divíziója. A digitális kor egymásnak feszülő kortárs alkotói metódusait a tárlat fókuszába állító koncepciójáról a kurátort, Rieder Gábort kérdeztük.

Tobzódás, lendület és felszabadultság jellemzi leginkább műalkotásait, legyen szó festményekről, domborított vásznakról vagy akár kerámia tárgyakról. Az ő művészetében a vonal is alkothat teret, és az intuitív gesztusfestés is lehet nyomat.