Szerző: Sipos Tünde
Fiatal kortársak XXXIII. – Bagi Attila
Festészete nem zárható vásznainak feszítőlécei közé. Kiállítási enteriőrjeiben kompozíciói kikúsznak a térbe, így közelebb lépnek a nézőkhöz. Festményei is gyakran nyitnak ablakot új terekre. Legújabb sorozata pedig olyan érzetet kelt, mintha körbenézhetnénk saját közvetlen közegében, a műteremben – bár a figyelmünket azért ő irányítja.
Fiatal kortársak XXXII. – Verebics Ágnes
Aki igazán, őszintén kíváncsi saját énjének feltáratlan rétegeire, az mer farkasszemet nézni festményeivel. Kell ugyanis némi bátorság ahhoz, hogy a látottakat meghökkentő furcsaságként vagy kendőzetlen őszinteségként határozzuk meg.
Fiatal kortársak XXXI. – Veres Balázs
A betonról a legtöbb embernek az építőipar, az egysíkú szürkeség, esetleg a forróság jut eszébe. Ám ha a kortárs szobrászat felől közelítjük meg ezt a különleges anyagot, új tulajdonságait és funkcióit fedezhetjük fel. Erről kérdeztük Veres Balázs szobrászművészt, aki műalkotásai létrehozásához a betonkeverőt is bekapcsolja.
Fiatal kortársak XXX. - Bereczki Kata
Nullás ecset és lendület – Bereczki Katában ennek az évnek az elején megszületett a változtatás igénye. Új műtermi közeget alakított ki, ahol éppen újfajta festésmóddal is kísérletezik.
Fiatal kortársak XXIX. – Bács Emese
Budapest és a város lakóinak megfigyelője, képein a mindennapok hangulatát, élettereit rögzíti. Az elkapott pillanatokat éppúgy újra meg újra felhasználja, mint a kallódó, kidobásra ítélt kacatokat. Művei ekképpen személyes pillanatokat őriznek.
Fiatal kortársak XXVIII. – Rózsa Luca Sára
Lehet-e még a kortárs festészet eszközeivel univerzálisan gondolkodni az emberiség kihívásairól? Lehet-e még újat mondani a művészettörténet klasszikus toposzairól? Vajon meg lehet-e szólítani napjaink művészetrajongóit bibliai témákon keresztül? Ha Rózsa Luca Sára festményeire gondolunk, akkor a válasz mindhárom kérdésre egyértelműen: igen!
Fiatal kortársak XXVI. – Benkő Barnabás
A fiatal festő szerint az a jó művész, aki képes releváns kérdéseket megfogalmazni. Festői formanyelvén keresztül ő maga teszi fel az egyik legelemibb kérdést: rend vagy ösztönösség? A dilemma az örök érvényű életvezetési módszerekre is rávetíthető.
Fiatal kortársak XXVI. – Verebics Katalin
Művészetének alapja a folyamatosa analizálás. Míg korábban főként az emberi testen – különös tekintettel a sajátján – megjelenő különleges jeleket, jellegzetességeket tárta fel, mára egyre inkább a belülről fakadó sajátosságokra irányul figyelme. Festményein a múlt történelmi rétegeit párhuzamosan bontja ki ábrázolt személyeinek lelki mélységeivel.
Fiatal kortársak XXV. – Horváth Roland
Festményei illúziók, átjárható dimenziók, megszemélyesített tárgyak tárháza. Úgy gondolja, képzeletében a dolgok jobban festenek, mint materiális valójukban, ezért alkotás közben a látott világ helyett inkább saját vízióira támaszkodik.
Fiatal kortársak XXIV. – Nagy Marcell
Festményein ösztönös élményfestészet valósul meg. Hömpölygő színáramlások, egymásra licitáló absztrakt és figurális részletek tanúskodnak arról, milyen nagy öröm számára az alkotás. A festés folyamatában a legnagyobb kihívás éppen az, hogy egy ponton abba kell hagynia.
Fiatal kortársak XXIII. – Határ Attila
Festménysorozatai a figurális és az absztrakció határait feszegetve az emberi kapcsolatok mélységeivel foglalkoznak. Merész anyaghasználattal, látványos színekkel személyes hangnemben valósulnak meg térhatásokat keltő képei.
Fiatal kortársak XXII. – Bíró Botond
Festményein nemcsak a színes felületek, hanem az általuk összeálló történetek is egymásra rétegződnek. Narratív képeinek rejtelmességét, grafikából eredő festészetének kialakulását, és a kész művekig vezető alkotómódszerét ismerhetjük meg ebben a fiatal kortársakat bemutató legújabb összeállításban.