A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi programjának keretében a kortárs művészeti gyűjtemény nagy ívű tárlatsorozatokkal, különböző szelekciókban utazik a világ rangos kiállítóhelyeire. Az idei év egyik kiemelt helyszíne, a török–magyar diplomáciai kapcsolatok centenáriumának alkalmából az ankarai CerModern. Az egykori vasúti épület kortárs architektúrára átformált indusztriális tereiben ezúttal a kollekció fiatal kortárs művészeinek alkotásait mutatjuk be.
•Az MNB gyűjteményének fő pillére a hazai neoavantgárd időszaka, ám az utóbbi időben egyre hangsúlyosabbá vált a fiatal alkotók jelenléte is. Milyen szempontok alapján kerül a banki kollekcióba egy pályája elején járó művész?
Kurátorként nekem és a kollégáimnak is az a feladatunk, hogy feltérképezzük a kortárs magyar szcéna friss tehetségeit. Az általunk javasolt portfóliókból válogat a bank kuratóriuma. Ennek köszönhetően mára olyan hiánypótló válogatás jött létre, amely a jövőre nézve is komoly referenciaként működhet. A fiatal művészek számára óriási esélyt és lehetőséget jelent bekerülni ebbe a nemzeti karakterű gyűjteménybe.
A szerzeményezés folyamata némiképp eltér a két szegmensben. Először olyan jelentős művészek alkotásainak gyűjtése került fókuszba, akik jó ideje szereplői a művészettörténeti kánonnak. S különösen az 1960-as évek iparterves generációjának esetében
a műkereskedelmi árak is egyre magasabb szintet értek el. Mindemellett nemzetközi reprezentációban és múzeumi szereplésekben is bővelkednek.
Ezzel szemben a fiatal művészek munkáinak gyűjtése más attitűdöt igényel. Kurátorként két dolgot kell mérlegelnünk: egyrészt, hogy az alkotó kapcsolódjon a magyar és nemzetközi kortárs trendekhez, annak részévé váljon, csatlakozzon hozzá már kezdeti, rövid munkásságával is, s rendelkezzen ambícióval, akaraterővel, művészi vízióval. Ugyanakkor a választásban szerepe van a személyes kurátori gyakorlatnak is, vagyis annak, hogy észrevegyük, a művész karakterében milyen potenciál rejlik. Fontos, hogy a művész intuitívan érzékelje, mi zajlik aktuálisan a világban, s arra reflektáljon. Ez mind szükséges ahhoz, hogy a fiatal művész a pályán maradjon, és beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Ez a terület mindig kockázatosabb, mint az idősebb mesterek műveinek vásárlása, bár az árfekvésük sok esetben kedvezőbb.
Tematikus kurátori koncepciót alakítottam ki, ami alapján válogattam a gyűjtemény fiatal művészeinek alkotásai közül. Az ankarai kiállításon közülük több mint húszan vesznek részt.
Az általam kialakított elképzelés kettősségre épül, ami az alkotói metódusok különbözőségén alapul. A kiállításnak az Ösztönvilág és szoftvergrammatika címet adtam. Az egyik a spontán, szabad alkotói eljárást helyezi fókuszba, a másik pedig a számítógépes, rajzos szoftverek használata által befolyásolt alkotói praxist.
•Hogyan jelenik meg a kiválasztott kortárs művekben az ösztönvilág?
A kortárs képzőművészeti alkotói folyamatokban az elmúlt évtizedben spontánabb ösztönösebb formaképzés alakult ki, amelynek a gyökerei a szürrealizmus korszakában rejlenek. De ebből táplálkozott a harmincas évek konkretizmusának művészideálja is. Azaz ebben az esetben arról van szó, hogy a művész megálmod, elképzel olyan belülről fakadó, precízen nehezen leírható formákat, amelyek ösztönösen törnek felszínre az alkotófolyamat során. Ilyen például Csató József festészete, aki az organikus és absztrakt képi ábrázolást ötvözve egészen sajátos stílus- és formavilágot alakított ki. Kompozíciói szakmai és festői kontroll alapján alkotnak koherens egészet, ám gyökerük nem racionalizálható, a szürrealizmusból táplálkozó eredőig nyúlik vissza. Ehhez hasonlóan a fiatal nőművész Balázs Nikolett nagy méretű installációi gyakran talált eszközökből, újrahasznosított alapanyagokból állnak össze, s erősen feminin jelleget hordoznak. Bár vannak művészettörténeti referenciái, mégis igazán sajátos belső ösztönvilágból tevődnek össze. Szintén ebbe a szekcióba került Bernáth Dániel is, aki homogén, színes, absztrakt felületekből építkező, mégis organikus és természeti kötődésű műveket alkot. Képtábláinak feszítőléceit helyenként hasított faanyaggal helyettesíti. Művészi alkotófolyamatában ilyen módon alkalmazkodik a fa természetes erezetéhez, kikapcsolja a kontrollt, és a természet sajátosságaihoz kapcsolódik. Az absztrakciót új megközelítésben, organikus környezetben valósítja meg.
A címben szoftvergrammatikának nevezett megközelítés radikálisan más, mint az imént felvázolt természetelvűséget is magában hordozó ösztönvilág. A tárlaton ez a két attitűd egymással éles szembeállításban jelenik meg. A kifejezéssel a nyelvi struktúrához hasonlítható új képalkotási módszert igyekeztem megfogni, melyben jelentős szerepe van különféle számítógépes eljárásoknak.
Az utóbbi években megfigyeltem, hogy a klasszikus képalkotó eszközök – festőállvány, festék, ecset – mellett egyre több műteremben van jelen a plottervágó masina. Ezt az eszközt használják a művészek ahhoz, hogy a digitálisan kiszerkesztett képet maszkolással felvigyék a hordozóra, és a képfelületen keletkezett negatív formákat használva színekkel, formákkal töltsék ki azt. Szinte rögeszmémmé vált, hogy rájöjjek, miért terjedt el ilyen széles körben ez a technika, és hogyan változtatta meg a képalkotás módszerét.
•Milyen képszerkesztési változásokat eredménye a plottervágógép használata?
Heuréka élmény volt rádöbbennem arra, hogy a grafikai szerkesztőprogramok mindegyike layerekben gondolkodik, és abban szerkeszti össze a képfelületet. A fiatal művészek gondolkodását olyannyira áthatja ezeknek a grafikai szoftvereknek a kezelése, hogy automatikusan megváltozott a képről alkotott felfogásuk.
Művészettörténeti áttekintésben látható, hogy a reneszánsz óta a képkompozíciók úgy épülnek fel, hogy a művészek egy rácsozat alkotta struktúrát töltenek ki tömegekkel, testekkel. Az anatómiai ismeretek mélyítése is éppen ezért fontos a művészképzés során. Az emberábrázolás pontossága is abban rejlik, hogy a csontvázstruktúrára építik fel az izomzatot és a tömegeket. A festészet tanulásának is ez az autentikus praxisa. Az absztrahálás pedig ennek a látványnak a leegyszerűsítéséből fakad. A fiatal kortárs művészek alkotói metódusában ez a folyamat változott meg. Ők rétegeket építenek egymásra, és sűrítik a látvány nézeteit. Ezt az újfajta logikát nevezem szoftver-
grammatikának. Eljárásmódjuk abban különbözik az ösztönvilág szekcióban szereplő alkotókétól, hogy előre precízen megszerkesztett számítógépes munka előzi meg a festés folyamatát.
A digitális layerekre épülő új alkotási módszer képviselője a gyűjteményben például Batykó Róbert, aki talán a legrégebben használ ilyen eljárásokat, sőt saját gépezeteket is kiépített magának. Nemes Márton szintén idetartozik. Ő is digitálisan tervezi meg képstruktúráinak látványát, helyet hagyva a spontánabb gesztusokkal felhordott részeknek. Góth Martint is kiemelhetem, aki a régi videó-
játékok esztétikáját viszi át a négyzetrácsok szórakoztató hálójára, és szintén ezt a layerekre épülő eljárást követi.
Érdekes módon csengett össze ezzel a festői praxissal üvegművészeinknek a gondolkodásmódja is. Például Gáspár György és Kóródi Zsuzsa üvegművészek munkái is helyet kapnak a kiállításon, melyekre szintén a rétegek egymásra épülő struktúrája jellemző. A szobrászok közül pedig említhetem Melkovics Tamást, aki digitálisan tervezett, legószerűen összerakható elemekből építi össze hálózatelméleten alapuló plasztikáit.
•Hogyan jelenik meg a kiállítás rendezésében a két eltérő irányzat?
Mint említettem, a két eltérő munkafolyamat éles szembeállításban jelenik majd meg az installálás során. A párhuzamosan álló falak egyik oldalán az ösztönvilág, másik nézetén pedig a szoftvergrammatika képviselői kapnak helyet. Ez a markáns oppozíció megfeleltethető akár az emberi agy jobb és a bal féltekéje eltérő funkcionalitásának is.
Kíváncsian várjuk, hogy a kortárs művészet iránt érdeklődő ankarai közönség hogyan reagál a tárlatra, különösen azért, mert ilyen nagy volumenű fiatal kortárs bemutatkozás nemzetközi szinten nemigen volt az elmúlt években. Az Arts and Culture divízió egyik legfőbb célja, hogy a magyar kortárs művészetet nemzetközi színtéren pozicionálja és minél inkább láthatóvá tegye. Az ankarai kiállítás megrendezése nagyszerű lehetőséget jelent ennek a missziónak megvalósításában.
