








Művészi pályája a képregényrajzolástól egészen az absztrahált tájképekig vezet. A Képzőművészeti Egyetem elvégzése után huzamosabb időt töltött Írországban, ahonnan néhány éve tért haza. Biztos grafikai tudását társszakmáiban is aktívan használta, ám most újra jelentős szerepet játszik mindennapjaiban a festés.









A XX. század elejének aktfotóit mutatja be Fénybe vetkőzve című tárlat. A fotográfia ekkor még fiatal médiumként új lehetőségeket kínált a mezítelenség megörökítésére, egyszerre ígérve technikai pontosságot és esztétikai érzékenységet.

Három mester – Baksai József, Gaál József, Szurcsik József – és három tanítvány – Kristófy Dániel, Palágyi Bálint Sándor, Reining Vivien – közös tárlata a művészeti tanulás aktuális útjaira, lehetőségeire és határaira keresi a választ.

A tárlat címe olyasmit idéz, ahogyan egy barlang fedett csatornasötétjébe egy-egy szellőzőlyukon keresztül behasít a napfény és a porszemek tánca hol jobban, hol kevésbé látható módon, ritmikusan tagolja a teret, majd tükörcsillanása visszaverődik a vízfelszín mozgásával.