








Művészi pályája a képregényrajzolástól egészen az absztrahált tájképekig vezet. A Képzőművészeti Egyetem elvégzése után huzamosabb időt töltött Írországban, ahonnan néhány éve tért haza. Biztos grafikai tudását társszakmáiban is aktívan használta, ám most újra jelentős szerepet játszik mindennapjaiban a festés.









Elsősorban a kísérleti eljárásokra épülő fotográfia iránt elkötelezett, de gyakran kilép saját médiumából, és grafikusként, szobrászként, performerként is megjelenik. Szőke Erika konceptuális és kutatásalapú attitűdjének középpontjában a környezeti és ökológiai folyamatok, valamint az ember és a Föld kapcsolatának feltárása áll.

A kísértetiesség, a gótikus áttetszőség, az élet és halál közötti transzgresszió úgy érezhetjük, áthatja azt a kortárs planetáris állapotot, amelyet antropocénnek nevezünk. Egyszerre telítődik a múlt meg nem valósult álmai által, miközben a távoli jövő idegennek ható víziói is telítik azt a jelent, amelynek ontológiai tétjét oly nehéz meghatároznunk.

A vonal a vizuális művészet egyik legalapvetőbb eleme: a rajz, a festészet, sőt az építészet kiindulópontja. Ferdics Béla művészetében a vonal nemcsak megjelenik, hanem alkotói gondolkodásának központi rendezőelve.