Ylla (Koffler Kamilla, 1911–1955) szinte szimbiotikus kapcsolatba lépett az állatokkal, és ösztönös kötelékeket alakított ki modelljeivel, hogy „emberiként” azonosítható tulajdonságaikat ragadhassa meg. Új műfajt hozott létre az állatfotózásban, amelynek tárgya az állatok ábrázata és személyisége volt. Magától értetődőn lelt erre az antropomorf megközelítésre, amely az alapvető egyetemességet, az emberi és állati természet közös méltóságát szemlélteti.

Két oroszlánfóka, 1953 © Pryor Dodge
 
 
A humanista fotográfia francia irányzatának (Brassaï, André Kertész) korai képviselőjeként a harmincas évek párizsi művészköreiben mozgó Ylla a műtermében készített igéző fotókat, illetve állatkerteket keresett fel, ahol a közeli képek kedvéért veszélyes vadak ketrecébe is bemerészkedett. Különcnek számított a fotográfusok körében, hiszen az embereknek nem volt igényük arra, hogy költséges képeket készíttessenek kedvenceikről. Ylla azonban nagy lépésekkel haladt előre, és élvonalbeli barátai mellett ő is szerepelt a korszak szinte összes párizsi fotókiállításán, ideértve A kortárs fotográfia nemzetközi kiállítását is.
 
Zebra, 1938 körül © Pryor Dodge
 
 
A Louvre-ban 1936-ban nyílt tárlat az első olyan bemutató volt, amelyet állami múzeumban rendeztek, és amely egyértelművé tette, hogy Párizs lett a fotográfia világfővárosa. Ylla egy évvel később a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) hasonló retrospektív kiállításán, a Photography 1839–1937 című tárlaton is részt vett. A kiállítás egyik különlegessége az az addig közönség előtt még soha be nem mutatott, kilencperces filmrészlet, amelyen Yllát az állatok fotózása közben láthatjuk.

1952-ben, a természetfotózás hőskorában utazott Ylla Afrikába. Az évek során többször is tett félre pénzt „Afrikára”, de a második világháború és egyéb körülmények miatt nem tudta megvalósítani az álmát. Félő volt, hogy az afrikai expedíció sokat dédelgetett terve kudarcra van ítélve, mert „nem visznek magukkal nőket”.

Mókus és macska, 1949 körül © Pryor Dodge
 
 
A Kenyában és Ugandában töltött három hónap végén Ylla nem vett végleg búcsút Afrikától, úgy köszönt el, hogy tudta, az ott töltött idő csak egy futó pillantásra volt elég; a kontinensről, az ott élőkről és a csodálatos állatvilágról szerzett benyomásai csak felszínesek lehettek. Afrika nagy hatással volt arra, ahogyan az állatokhoz viszonyult és ahogyan a saját munkájáról gondolkodott.
 
Négy tacskó, 1948 körül © Pryor Dodge
 
 
„Amikor visszatértem New Yorkba, félelemmel töltött el a gondolat, hogy újra felkeressem az állatkertet; féltem, hogy lehangolónak találom majd az utam után, érdektelen lesz, untat. Csak akkor tudok dolgozni, ha érdekel és szórakoztat, amit csinálok. De rájöttem, hogy »beavatott« lettem, és csak annál nagyobb együttérzéssel és szeretettel vagyok a fogva tartott állatok iránt. Amikor újra találkoztam velük, olyanok voltak, mint azok a külföldi barátok, akiknek az ember megismerte a rokonait és a szülőföldjét. Közelebb kerültek hozzám az állatok. Jobban értettem őket.”

Mivel szeretett volna jobban azonosulni az állatokkal, az ő szemükön át látni a világot és minél többet megtudni gondolataikról és érzéseikről, Ylla egy gyerekeknek szóló sorozatba kezdett, olyan történetek elmesélésébe, amelyeknek állatok voltak a szereplői. Meghonosította a gyermekirodalom fényképekkel való illusztrálását, és ezzel az állatfotózás teljesen új világát teremtette meg.

Támadó elefánt, 1952 © Pryor Dodge
 
 
Ylla könyveinek mesteri koncepciójában a költői dimenziót a fotókat kísérő, költők, regényírók, kritikusok, történészek és mesekönyvszerzők tollából származó reflexiók alkották. E cél érdekében és olvasói nagy örömére, Ylla időnként együtt élt valamilyen vadállattal, és gyakran vett rá különböző fajokat, hogy „játsszanak egymással”, miközben ő megörökítette a sokféle, semmihez sem fogható találkozást. Egy oroszlánkölyök kalandjaival kezdte. A francia változat költői szövegét Jacques Prévert írta, az angolét Margaret Wise Brown. Huszonöt könyve között a The Sleepy Little Lion /Le Petit Lion (Az álmos kisoroszlán, 11 kiadás hat nyelven) és a Two Little Bears (Két medvebocs, 22 kiadás tizenhárom nyelven) a gyermekirodalom klasszikusaivá váltak.

 

Az Ylla: A modern állatfotózás születése című kiállításban való elmélyedést segíti az interaktív kiállításkísérő, amely játékos feladatokkal és kérdésekkel vezeti végig a látogatót a kiállításon, tematikusan kapcsolódva a kiállítás legfontosabb témájához és alkotásaihoz.

Az ingyenes kiállításkísérő kiadvány elérhető a Mai Manó Ház jegypénztárában a kiállítás nyitvatartási ideje alatt.

 

Orrszarvúüldözés, 1952 © Pryor Dodge
 
 
A családok, iskolai csoportok számára javasolt kiadvány tartalmas kísérője lehet bárkinek, aki szeretné a múzeumi látogatást még színesebbé tenni. Az egyéni elmélyedés és befogás mellett a kiadvány segíthet abban is, hogy a látogatás még inkább egy családi vagy csoportos élménnyé váljon, ahol mindenki megtalálhatja a számára érdekes feladatokat. Nemcsak szórakoztató, hanem oktató jellegű is, a látogatók játékos formában sajátíthatják el azokat az ismereteket, amelyek a fotográfia világában segítenek otthonosan és magabiztosan mozogni.
Zsiráfok, 1936 © Pryor Dodge
 
 
Változatos feladatokkal és érdekességekkel kínál lehetőséget a múzeumi élmény mélyebb megértésére, segít abban, hogy a látogatók aktívan részt vegyenek a kiállítás befogadásában. A füzet segítségével a gyerekek és felnőttek egyaránt többet tudhatnak meg Ylla művészetéről, és lehetőséget ad a tárlatokat egy új, személyesebb szinten megtapasztalni.

 

Az Ylla – A modern állatfotózás születése című kiállítás – melynek kurátora Pryor Dodge – április 6-ig tekinthető meg a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban (1065 Budapest, Nagymező utca 20.) keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között, hétfőn és ünnepnapokon zárva.

 

https://www.maimano.hu/programok/kiallitas---ylla-a-modern-allatfotozas-szuletese

 

Nyitókép: Macska egérrel – „Szokatlan játszópajtások”, 1950 körül © Pryor Dodge