Oly sokszor méltatlankodunk, miért nem alakult ki a piacgazdaságra történt átállás után a magánmecenatúra rendje. Azokat pedig, akik önzetlen eleganciával teszik ezt, nem vesszük észre. Kolosai Ferenc éppen ezért érdemel megbecsülést. Műszaki beállítottsága okán nem próbálkozott alkotással, de családi érintettségek segítették a képzőművészet világának megismerésében.
Varga-Amár László, BÜSZTÖK NECKER KOCKÁVAL 2019
Az volt a célja ennek a fórumnak a létrehozásával, hogy a kiemelkedő kvalitású művészek és minőségi alkotásaik vonzásában izgalmas eszmecsere alakuljon ki. Az értelmiségi küldetés megvalósítása a képzőművészeti szcénában. Elsősorban a hazai élgárdából kértek fel művészeket, a táblakép és a fotó világában bizonyított alkotókat. Alkalmanként általában tíz képzőművészt hívnak meg. Különféle égtájakról, más-más műfajban alkotó művészek vettek részt a táborban, akiknek munkái láthatók voltak a zárókiállításokon. Nem csupán Szögligeten, hanem több helyen, így Szentendrén vagy Budapesten a Bartók1 Galériában és az Aranytíz Kultúrházban mutatták be a tábor anyagát.
Hollai Krisztina, Tarot III. Uralkodónő 2024
Az első időben a művésztelep szervezésében Budai Mihály és Családi Kriszta vállalt szerep, majd az utóbbi években már a Munkácsy Mihály-díjas Varga-Amár László jegyzi alkotóként és művészeti vezetőként a tábort. Örvendetes és figyelemre méltó dolog, hogy a településsel szimbiózisban zajlik a művésztelep élete. A polgármester az éves programok között tünteti fel ezt az eseményt. Ennek eredményeként mindig van zárókiállítás szép számú közönség előtt. Az is példázza az együttműködést, hogy Drienyovszki János faplasztikát adományozott Szögligetnek, amelyet köztéren helyeztek el. Cseppfa a címe ennek az attraktív munkának. A modern idők szellemiségének megfelelően alapítványt is működtetnek: az Életfestő Alapítvány és az elnök, Luczai Gabriella tevékenyen kapcsolódik a művésztelep munkájához. Különösen izgalmas, hogy helyi és környékbeli gyerekek is részt vesznek a tábor munkájában, a mostani tárlaton is szerepel néhány kép tőlük. Tamus István grafikusművész vezeti ezt a szekciót, szélesítve ezzel a képzőművészeti horizontot, bevonva a felnövekvő nemzedéket a képzőművészet világába.
Vankó István, Átjárások 2024
Sajátossága a művésztelepeknek, hogy a kiállítások mellett létrejön egy gyűjtemény, mint ebben az esetben is az öt év anyagából. Lássuk sorban, kik a mai tárlat szereplői, akik a művésztelepen alkotott munkáikkal jelentkeznek. Aranyi Sándor genezist és evolúciót modellez képeivel. Minden munkája a valóságból indul ki, de a végtelenbe megy, az univerzum időn kívüli világát akarja megfogalmazni. Többek között ő a Szög-Art Művészeti Egyesület elnöke. Bauer Péter Márton munkáin a jelszerűség uralja a képmezőt, s ha képzeletben továbbhúzzuk a vonalvégeket, akkor új tartalmak keletkezhetnek a végtelen térben. Szabad képzettársítású emlékmorzsák, jelegyüttesek halmaza rendeződik nála képpé. A színeket és formákat filozofikus összefüggésükben, együtthatásukban vizsgálja művein Csák László. Tetten érhető a belső struktúra koncepciózus vállalása a vezérmotívummal komponált és metamorfózison átesett szemlélet eredményeként. Családi Kriszta kompozícióin az absztrakt színjegyek lüktető zenei dallamokká állnak össze a szerkesztési elvek alapján. A van és nincs ritmusa uralkodik minden művén. A színek és formák nem szakadnak szét, inkább finom egységet alkotnak.
László Dániel, Szögliget látképe
László Dániel a látott valóság közelében tartja festményeit. Érzékeny odafordulással figyel a természetre, benne a lankás szögligeti tájra, amelyet nagy műgonddal, számtalanszor megörökített vásznain. Érezni, hogy be akar hatolni a táj misztériumába. Hasonló felfogásban festi meg Démuth Réka a körülötte látható panorámát. Nyilvánvalóan keresi a tájban a ritmust. Mindig mindent mérlegel, hogy azután dinamikusan kezelve az ecsetet eleven képi rendszer legyen az alkotás végeredménye. Dóró Zsolt klasszikus megközelítéssel, a fekete-fehér színek használatával fejezi ki művészi elgondolásait. Rétegeket, szövegeket látunk képein, miközben eleven gesztusokkal operál. Ezzel írja felül tiszta vizuális tételeit. Alkotásain izgalmasan mozgatja meg a teret. Különös plasztikai megoldásokkal jeleníti meg mondandóját Drienyovszki János. Ha oldalról vagy szembenézeti pózból figyeljük munkáit, akkor is fegyelmezett, szigorú ritmusú kompozíciókról van szó. Egyértelműen átütő erejűek, megragadóak szobrai, bármilyen témát is választ.
Hollai Krisztina, Venus regina Alba 2024
Hollai Krisztina rusztikus felületű művein olyan motívumok kapnak főszerepet, amelyeket a mindennapokban nem mindig ismerünk fel, de azok emlékeztetnek bennünket tárgyakra, emberi dolgokra. Számos nézőpontba és színváltozatba helyez motívumokat. Kárpáti Zsuzsanna képein az absztrakció, a látvány, az elvonatkoztatás, a ritmus, a valóság és a képzelet elegyedik a látványszerűséggel. Vonalakból alkotja meg a világot. Remények, érzelmek sűrűsége olvasható le Király György munkáiról. Azért mindig hagy valami kapaszkodót, fogódzót, mondhatni kiskaput a befogadó számára, hogy kauzális világába belecsöppenve otthon érezzük magunkat. Így ad egyedi élményt. Máthé András fotográfiái grafikai értékű munkák. Fekete-fehér képein a reális táj vagy a figura átértelmeződik, látvánnyá nemesül. A motívumok sejtelmesen láthatók, de a művészi üzenet mindig kiolvasható munkáiról. A pasztell technika művelője Palásti Renáta. A zsírkrétával komponált alkotások teret és időt, tájat és időnyomatokat is ábrázolnak. Mintha vonzaná a szögligeti panoráma mozgalmas látványa, de más égtájakat is megörökít. Kettős szemléletű alapállású P. Boros Ilona, úgy ábrázol motívumokat művein, hogy a modern művészet elvonatkoztatásaiból adódó tapasztalatait, módszereit sem adja fel. Inkább a tudattalanra akar rámutatni, amiben a valóság látensen van jelen.
László Dániel, Repceföld
Dallamszerű forma és ütem dolgozik Révész Ákos képein, de sohasem képez tiszta motívumokat, mert az absztrakció mellett teszi le voksát minden kompozícióján. Légiesség, misztikus ecsetnyomok jelennek meg képein, amelyek dinamikáról tanúskodnak. Tamus István komoly intellektussal nyúl minden témához, legyen szó alföldi tájról vagy szövegillusztrációról. Széles a grafikai eszköztára, amelyben a technikának, a színek és formák szabad tobzódásának látjuk művészi rendben történő tálalását. Szokatlan képzettársításokkal operál Tóth Pitya István. A digitális térben manapság olyan manipulált képek jelennek meg, amelyek az uniformizált embert reklámozzák. Erre ironikus válaszként, különös módon tesz egyedi, elképzelt figurákat kontextusba művein. Vankó István képeinek variabilitásán tetten érhetjük, hogy trükkös mozgatással újabbnál újabb képrészleteket helyez fókuszba. Ezek lehetnek vonalrajzos emberi figurák vagy különféle jelek, amelyek szabad asszociációkra késztetik a befogadót. Pazar anyaghasználat (nejlon, fólia, madártoll, gumi, fa, művirág…) és a sajátos, általa megformált figurának a különböző térbe, eredeti helyzetbe való komponálása jellemzi a Munkácsy Mihály-díjas Varga Amár László bizarr, egyedi alkotásait. Mindig friss impulzusok éltetik olajképeit.
Vankó István, Felülírt figurák 2020
E sorok írója is részesült abban a lehetőségben, hogy együtt lehetett a művészekkel, átélve az alkotás örömteli, szabad és szenvedélyes élményét. Fontosak az ilyen képzőművészeti események a nemzeti kultúra szempontjából is, mert a közönség ezáltal tud közelebb kerülni a kortárs alkotásokhoz. Összekapcsolni a nézőt a művésszel komoly vállalás, és Szögligeten kiteljesedett ez a nemes küldetés.
