Egyértelmű utalás a látvány a különböző médiumokból, televíziós műsorokból, ismeretterjesztő folyóiratokból ismerősnek tűnő képekre, sőt, a tudományos célú fényképfelvételek képi világára is, miközben mindkettőt idézőjelbe, látványuk, tartalmuk igazságtartalmát pedig kérdésessé teszi. Ez lehetőséget ad a nézőnek is arra, hogy kritikus pozícióból vizsgálja felül, mit is lát.

Process 013 (2008) © Szabó Dezső
 
 
Fényképeket nézve elsősorban a kép tartalmára koncentrálunk, azt próbáljuk meg beazonosítani és megérteni meglévő tudásunk segítségével és tapasztalatainkból kiindulva. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a fénykép maga is olyan jelenség, amely a dolgokat – igaz, meghatározott módon – megtapasztalhatóvá teszi. A fotó a szó szoros értelmében mediálja a látványukat, miközben létmódjuk sajátosságairól mit sem árul el. A kiállítás kontextusában így az a fő kérdés, hogy valójában mire irányul a figyelmünk: az információra (a jelenség látványa), amelyet a fénykép közvetít, vagy a fényképre, mint a közvetítés módjára, ezzel együtt pedig olyan alkotói eszközre, amelynek segítségével a művész nemcsak a filozófiai problémaként értett képet állítja középpontba, hanem az annak létrehozására irányuló, a kép, mint jelenség mögött rejlő alkotói folyamatot is feltárja.
 
Magasfeszültség V. (2012) © Szabó Dezső
 
 
Sajátos dialogikus helyzetbe kerülnek egymással a műcsoportok a kiállítás kontextusában, a néző pedig egyszerre szembesülhet az illúzió és az alkotás folyamatának látványával. A kiállítás címe – Jelenség/Phenomenon – iránymutatóvá válik ebben a helyzetben, egyúttal pedig kiindulópontul szolgál egy lehetséges értelmezéshez. A görög eredetű szó (phainómenon) az érzékszervek számára megmutatkozót, érzékelhetőt, megfigyelhetőt jelölte. A filozófusok számára, akiket a probléma kezdettől foglalkoztatott, a megválaszolandó kérdés úgy hangzott, hogy mi a viszonya a valóságos létezőknek ahhoz, ami belőlük jelenségként/fenoménként megmutatkozik és érzékelhető az ember számára. A fenomén csak az érzéki tapasztalatban adott, és mentes minden elméleti konstrukciótól. Nem egyenlő azzal a tárggyal, amelyre mutat, mivel annak csupán az érzékek számára felfogható megjelenése. A jelenség immunis ezért minden kétellyel szemben, ellentétben a tárggyal, amelyet az érzéki tapasztalatok közvetítenek. A megismerő ember számára csak a fenomén adott, amely nem azonos a megmagyarázandó dologgal, és nem is maga a magyarázat. A természetes beállítódásban, azaz a hétköznapi viszonyulásban az ember nem vizsgálja a dolog létét vagy nemlétét, annak milyenségét, csupán arra összpontosít, ahogy az megmutatkozik. Észleleteink viszont, amelyekben a dolgok fenoménként megjelennek, mindig közvetítettek, az azonban nem tudható, hogy az így létrejövő képzetek miként reprezentálják a dolgokat.

Emiatt foglalkoztatták a természettudósokat a természetben megfigyelhető jelenségek, és kutatták azokat a törvényszerűségeket, amelyek a hátterükben meghúzódnak, és amelyek magyarázatot adhatnak rájuk. Arra keresték a választ, mi és hogyan rejlik mögöttük.

Magasfeszültség I. (2012) © Szabó Dezső
 
 
A műegyüttes részeként itt most több, korábban még nem látott művet állítottunk ki, kimondottan erre az eseményre készült vagy befejezett műtárggyal együtt. A Magasfeszültség/High Voltage, a Szent Elmo tüze/St Elmo’s Fire, a Kitörés/Eruption műtermi körülmények között előidézett vagy lemodellezett természeti jelenségek felvételein alapuló, nagyméretű műtárgyak, amelyek hat sorozattal – Process, Werk, Studio, Kitörés-Inverz, Kitörés-Infrared, Kitörés Trompe-l’œil –, valamint egy videóval (Electric Field) – egészülnek ki. Ezek a sorozatok és a videó különböző módon bír „werk” karakterrel, azaz utalnak a mű létrehozásának folyamatára. Ily módon a művekben a tudományos célú fotográfia gyakran látványos vizuális világa mellett a festészet és a „fotográfia mint médium” eszközkészlete és a tőle elválaszthatatlan alkotói stratégiák kerülnek a vizsgálódás középpontjában. 

A családok, iskolai csoportok számára javasolt kiadvány tartalmas kisérője lehet bárkinek, aki szeretné a múzeumi látogatást még színesebbé tenni. Az egyéni elmélyedés és befogás mellett a kiadvány segíthet abban is, hogy a látogatás még inkább egy családi vagy csoportos élménnyé váljon, ahol mindenki megtalálhatja a számára érdekes feladatokat. Nemcsak szórakoztató, hanem oktató jellegű is, a látogatók játékos formában sajátíthatják el azokat az ismereteket, amelyek a fotográfia világában segítenek otthonosan és magabiztosan mozogni.

Változatos feladatokkal és érdekességekkel kínál lehetőséget a múzeumi élmény mélyebb megértésére, segít abban, hogy a látogatók aktívan részt vegyenek a kiállítás befogadásában. A füzet segítségével a gyerekek és felnőttek egyaránt többet tudhatnak meg Szabó Dezső művészetéről, és lehetőséget ad a tárlatot új, személyesebb szinten megtapasztalni.

 

A Szabó Dezső Jelenség című kiállításhoz kapcsolódó ingyenes kiállításkísérő kiadvány a Mai Manó Ház jegypénztárban a kiállítás nyitvatartási ideje alatt érhető el.

 

A kiállítás – melynek kurátora Pfisztner Gábor – április 6-ig keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között tekinthető meg a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házában (1065 Budapest, Nagymező utca 20.).