Sinkó István honlapjából kitűnik, hogy nemcsak képzőművész. Művészetpedagógus és művészeti író, s hosszú ideig zenével is foglalkozott. Csellózott a Kalmár István grafikus kollégájával-barátjával alapított Miami Art Zenekarban (a formáció később kibővült Sigrai Lászlóval, az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft majdani ügyvezető igazgatójával).

Spanyolországban Erasmus-ösztöndíjasként tapasztalta meg először azt a szabadságot, amelyhez alkotómunkája során a mai napig visszanyúl. Hatással van festményeire a klímaválság, a járványhelyzet és a bizonytalanság is. 

Lehet-e még a kortárs festészet eszközeivel univerzálisan gondolkodni az emberiség kihívásairól? Lehet-e még újat mondani a művészettörténet klasszikus toposzairól? Vajon meg lehet-e szólítani napjaink művészetrajongóit bibliai témákon keresztül? Ha Rózsa Luca Sára festményeire gondolunk, akkor a válasz mindhárom kérdésre egyértelműen: igen!

Lovas képek festése után Edgar Degas érdeklődése egyre inkább a színház, a zene, a tánc és a balett világa felé fordult. A lovakon kívül legjobban a táncosok érdekelték. No nem az éjszakai mulatók dívái, akik Toulouse-Lautrec vásznain szerepelnek, hanem az Operaház balett-táncosai.

Szökőnapon, február 29-én nyílt meg a Műcsarnokban Szurcsik József pályájára visszatekintő kiállítása, amely 1976-tól napjainkig négy tematikus blokkban, több mint kétszáz munkán keresztül mutatja be az életművet. A művésszel végigjárva a tárlatot, pályaívének alakulásáról beszélgettünk.

A Berlinben élő és alkotó, doktori iskolát végzett festőművész önazonosan és őszintén tárja a világ elé művészetét, amely iránt komoly felelősséget érez. A művészetterapeutaként is dolgozó művész karrierjének alakulásáról, az őt ért hatásokról, motivációiról, sikereiről és Berlinről beszélgettünk.

Petrányi Luca az idei Herczeg Klára junior díjazottja. Mint művész, kurátor és szervező számos kezdeményezés és projekt fűződik a nevéhez az elmúlt években. 

Gravina in Puglia negyvenezer lelket számláló délolasz kisváros egyik altemplomában csodálható meg a XV–XVI. század táján készült fa korpusz, a megfeszített Krisztus szuggesztív, naturalista szobrával, melyet részletgazdag anatómia jellemez, szerzője művészi kvalitásait sugallva.

Fotográfiát tanult a Magyar Iparművészeti Egyetemen, a MOME elődjén, majd 2003-ban tanári állást kapott itt. Emberi lépték – a téglától a technológiai korszak horizontjáig című doktori disszertációját 2016-ban védte meg. 2013-tól a fotográfia mesterképzésben, 2017 óta pedig a Doktori Iskolában tanít.

Komárom-Esztergom vármegye keleti határa a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta lakott terület. Szép fekvése, jó adottságai miatt egyre többen választják lakóhelyül a völgyben fekvő, dombok között megbúvó kicsiny községet, Gyermelyt, melynek életében fontos szerepet tölt be a gyára, itt készül ugyanis a jól ismert gyermelyi tészta. 

Tanulmányait Bukta Imre osztályában végezte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán a Májkül Nájt művésznéven alkotó Dóczi Attila, azonban az egyetem elvégzése után távolodni kezdett a tiszta festészettől, objekteket, kollázsokat készített, most pedig egész teret betöltő installatív kiállítása volt a Szerkesztőségben, februárban pedig a Nagyházi Contemporaryban nyílt solo show-ja.

Prokopp Mária, bár szülei az ötvenes években kényszerűségből régészeti segédmunkásként, illetve teremőrként dolgoztak, általuk, s hatalmas családi könyvtáruk révén a középkori történelem és a művészetek varázsában nevelkedett. A nyolcvanötödik születésnapját ünneplő professzorasszony művészettörténészek generációit nevelte.

Március 25. Jézus fogantatásának ünnepe, szép régi magyar neve: Gyümölcsoltó Boldogasszony. A néphit az oltás, a szemzés hagyományos napjának tekintette, mert Mária ezen a napon fogadta méhébe isteni gyermekét, Jézust. Babits Mihály Új esztendő beköszön … című versének harmadik strófájában így idézi meg az ünnepet:

A csepeli Erdei Éva Galéria pompás termében rendezett kiállítás mély esztétikai élménnyel ajándékozza meg a látogatót. Koppány Attila festményeinek dinamizmusa, tiszta, élénk színei és gazdag formái a XXI. századi ideális Város képe számára mutatnak számos nagyszerű művészi elgondolást.

Jelek, jelek. / Ember embernek adhat egyebet? / S a jelek mögött egy egész világ van, / Mindentől elrekesztve, önmagában. 

(Reményik Sándor)

A XXI. század esztétikáját és képekhez való viszonyát leginkább az érintőképernyő változtatta meg, amely fénylő simaságával a szépség új definícióját hozta. A szépség nem fenséges többé, pusztán szemet gyönyörködtetőn problémátlan, sima és kizárólag pozitív érzéseket közvetít.

Aki nem múlt századi sémák szerint dönt a korszerűségről – Villanások a múltból és a jelenből címmel nyílt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának több alkotói korszakát felölelő, rendhagyó tárlata a köztestület székházában, a Pesti Vigadóban.

Hiánypótló, ingyenesen megtekinthető, pazar kiállítás nyílt a budapesti Virág Judit Galériában, amely először mutatja be átfogóan Róma kiemelkedő szerepét a magyar festészetben, szobrászatban és az építészetben. A százötven évet felölelő tárlatról és a hozzá kapcsolódó kiadványról Kelen Anna művészettörténésszel, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

A B32 Galéria terében sötét tónusokkal festett művek fogadnak. A tárlat központi eleme Baksai Józsefnek erre az alkalomra készült, szimbolikus jelentésekben gazdag, különleges emberi és állati alakokat, különböző tárgyakat rejtő mintegy tízméteres fríze. 

Polihisztorral beszélgetünk, akinek életművében egyenrangú szerepet tölt be a szobrászat, a festészet, a grafika és az írás. Oláh Mátyás László mégis elsősorban szobrászként ismert alkotó. 

A fiatal festő szerint az a jó művész, aki képes releváns kérdéseket megfogalmazni. Festői formanyelvén keresztül ő maga teszi fel az egyik legelemibb kérdést: rend vagy ösztönösség?  A dilemma az örök érvényű életvezetési módszerekre is rávetíthető. 

Máig vitatott, hogy a Háromkirályok valódi királyok voltak-e vagy „csupán” mágusok napkeletről. Ennek ellenére ők lettek a képzőművészet legismertebb uralkodói, és az ő ajándékaikból (arany, tömjén, mirha) fejlődött ki a karácsony ünnepe.

A Vizivárosi Galéria terébe lépve, különleges, a geometriát és a figurális ábrázolási módszereket felmutató szobrokat és festményeket láthatunk.