A 2018-ban alapított Tér-Kép Galériában festőknek, szobrászoknak, ipar- és fotóművészeknek egyaránt teret biztosítanak. Különböző generációk művei szerepeltek már ebben a modern, letisztult kiállítótérben, ahol olyan alkotóknak kívánnak kiállítási lehetőséget nyújtani, „akik aktívan részt vesznek a művészeti életben, sokoldalúak, és munkáikkal inspirálóan hatnak a látogató közönségre” – olvasható a galéria honlapján.

Baksai József: Minden mögötte Tér-Kép Galéria 2025. Fotók: Kámán Albert 
 
 
Baksai József aktív szereplője a hazai művészeti szcénának, munkásságával bizonyára ösztönzőleg hat pályatársaira, de a fiatalabbakra is. A Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt, ahol Sváby Lajos, a magyar neoexpresszionizmus képviselője volt a mestere. Stúdiumai alatt Anselm Kiefer, Francis Bacon és Georg Baselitz festészete inspirálta.
 
 
 
A festés mellett grafikákat is készít, oktat. Az Óbudai Képzőművészeti Szakközépiskolában tanítja festészetre, rajzra és anatómiára növendékeit. 1990-től a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, a Magyar Képzőművészeti Alap (MAOE) tagjai közé választotta, 1996-tól a Magyar Festők Társaságának, 1997-ben a Magyar Grafikusművészek Szövetségének lett tagja. Művészeti tevékenységéért 2001-ben Munkácsy Mihály-díjban részesült.
 
Baksai József: Egyedül 2023.
 
 
Baksai „az 1980-as évek legvégén jelentkezett először rusztikus felületképzésű olajfestményeivel” – áll a Minden mögötte rövid ismertetőjében. Az alkotások felületének kézzel felvitt rétegei idővel egyre vastagabbá, egyre plasztikusabbá váltak nála. Baksai József szobrász módjára nyúl az anyaghoz, formálja, „játszik” vele, majd felviszi sötét színvilágú kompozícióira.
 
 

E tárlat művein is sötét földszínek uralkodnak: fekete, szürke, barna és annak árnyalatai, néhol foltokban arany. A drámai színvilág, az előtérben vagy inkább a háttérben látható, arctalan, bábuszerű alakok (Elválasztva, Visszatérés), a koponya (Alkonyul) mint a földi halandóság szimbóluma mind-mind elmélyült, komoly gondolkodásra késztetnek. Saját létünkről, annak értelméről, a világ történéseiről való elgondolkozást, hogy miért nem tud a világ egy kicsit jobb lenni. A kiállítótér hátteréből felzengő Dies irae egyházi éneke csak fokozza a drámai hatást az utolsó ítéletről szóló gregorián zene ünnepélyességével.

 

Baksai művészetének egyik sajátossága, hogy a munkákon rejtett szövegrészletekre bukkanhatunk, melyek szervesen beépülnek a képmezőbe. Csak a figyelmes szemlélő fedezi fel őket, ha kellő időt szán a kép tanulmányozására. Erre utal a kiállítás mottójaként értelmezhető Camus-idézet: „A műalkotásban nem is a mű a legfontosabb, hanem az, hogy próbatétel elé állítja az embert: megküzdhet önnön kísérteteivel, megpróbálhat közelebb jutni saját meztelen igazságához.” A szövegek nemcsak formai megoldásként vannak jelen, hanem gondolati rétegekként is. Kép és szöveg olyannyira összefügg, hogy Baksai minden művének alapja valamilyen irodalmi utalás, lett légyen az mitologikus, bibliai vagy újkori.

Baksai József: Függöny 2016.

 

Az olajvásznakon kívül néhány grafikát is láthatunk. Utóbbiak érzékeny vonalvezetésű, visszafogott színvilágú kompozíciók. Más atmoszférát teremtenek, mint térbeli hatást keltő, olajjal komponált „társaik”, de éppúgy a lét–nemlét ellentétéről, a látható és a mögötte húzódó láthatatlan közötti feszültségről, a kettő közötti kapcsolatról szólnak.

 

Elmélyült érdeklődést igényel az esztétikai élvezeten kívül Baksai Tér-Kép Galériában látható anyaga, azt, hogy közelebb lépjünk a kitüremkedő felületekhez, hogy belső monológ induljon el bennünk a művek értelmezéséről.

 

Baksai József Minden mögötte című kiállítása február 28-ig látható a Tér-Kép Galériában (1016 Budapest, Krisztina körút 83–85.).