Balázs Nikolett első magyar meghívott művészként Chilében, a SACO Biennálén állít ki. Bodyland című anyagát a biennálé fő témája inspirálja, mely a hatalmi elnyomásról és ahhoz fűződő viszonyunkról formál történetet. Textilszobrai Chilében, a helyszínen születnek, a biennálé fő termében, részben önköltségből.

Praxisában a klasszikus festészeti gesztusok mibenlétével foglalkozik. Szintetikus anyagokból létrehozott elemei a vásznon organikus érzeteket keltenek, haptikus felületekké alakulnak, amelyek a manualitás és a digitalitás kérdéseit is feszegetik.

Az Art 9 Galéria két termében színes és néhány fekete-fehér kollázsa, a különböző méretű és formájú újságkivágatok közelről szemlélve embereket, állatokat, tárgyakat, természeti képződményeket mutatnak fel, amelyek távolról absztrakt kompozíciókká állnak össze. 

És még mondja valaki, hogy a nyár nem kedvez a képzőművészetnek, mert füllesztő a kánikula, záporok, viharok váltják egymást. A Siklósi Szalon több mint három évtizede, 1991 óta bizonyítja, hogy ebben az évszakban is lehet és kell tárlatokat rendezni.

A születése óta eltelt két évszázadban divat volt azon töprengeni, mit gondolna ma Petőfi. A Capa Központ kiállítása azonban azt mutatja be, hogyha a költő most indulna vándorútjára, vajon mit látna. Hogyan élnek ma a magyarok?

„Nem perelek a világgal / Fegyverkezek egy szál virággal...” címmel nyílt Asztalos Zoltán fotókiállítása a cigányság mai viszonyairól Miskolcon.

Legutóbbi kiállítását Papírok, rácsok, akkád címmel a budapesti Műcsarnokban rendezték 2020 elején, éppen a Covid-járvány kezdetén. A Franciaországban élő kortárs festőművész, Major Kamill tárlatát akkor a nyitás után néhány héttel be kellett zárni, így csupán a Műcsarnok elektronikus felületein lehetett megtekinteni. Új kiállítása alkalmából beszélgetünk vele.  

A Balatonföldvári Kilátó galériájában múlt szombaton indult és augusztus végéig tart a Fine Art Balaton nyári szezonja. A csodálatos panorámájú kilátó galériáját érdemes meglátogatni, hiszen Az év műtárgya 2023 programsorozat több mint kétszáz alkotásából látható szakértői válogatás.

Kovács Péter (Pet’R) Metafizikus alakváltás című kiállítása a művész nyolcvanadik születésnapja előtt tiszteleg, azonban immár Kovács Péter nélkül. A válogatás nem tekinti át az öt évtizedes életmű egészét, hanem egy-egy alkotáson keresztül villantja fel e sajátos rajzi univerzum esszenciáját.

Kompozíciói érzékeny egyensúlyi helyzeteket mutatnak fel: egyrészt oszcillálnak a digitális tervezés és a manuális kivitelezés, másrészt a festészeti és grafikai jelleg között. Figurális munkái mélyen személyes, lírai alkotások.

Az Albert Rubens és Wolsky András közös tárlatának címében olvasható constellation = együttállás ugyan égitestek helyzetére vonatkozó csillagászati fogalom, ám tökéletesen illik a két alkotó művészetére.

Moduláris elemekből organikusan épülő kompozíciói a folytonos változást ragadják meg. Az ezüstös, egymásba illő elemek hálózatos kapcsolódása felfedezésre váró szobrokat szül, amelyek egyszerre hatnak szürreálisnak és természetesnek. Műteremlátogatás Melkovics Tamás szobrásznál.

Megnyílt a világ első állandó Robert Capa-életmű-kiállítása az idén tízéves Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, ötszáz négyzetméteres kiállítóterében.

A Nádor Galériában áprilisban láthatta a közönség Mayer Hella, MMA-ösztöndíjas képzőművész tárlatát, melynek címét – A hegyen túl – a kiállítást megnyitó Binder Károly zongoraművész-zeneszerző egyik művének címe ihlette. A tárlat alkalmából beszélgettem az alkotóval.

Festményei a korszellem, a Zeitgeist tökéletes iskolapéldái: árnyaltan és kritikusan reflektálnak arra, hogy a digitális technológia milyen módon változtatja meg a képalkotást, miközben a képdömping jelenségét is detektálják.

Lapunk felkérésére a kortárs magyar képzőművészet élvonalába tartozó művészek Az ember tragédiája 15 színéhez készítettek illusztrációkat. Az így létrejött alkotásokból 52 darab sorszámozott, dedikált exkluzív mappa készült „…Rajzoltunk egy költeményt…” címmel.

A bronzszobrászatban használatos patina kifejezés a fémtárgyak felületi elszíneződését, a szobrokon a levegő hatására keletkező zöldeskék vagy barnás nemes rozsdabevonatot jelenti, amely megvédi a további károsodástól a felületet. 

Három fiatal festő jelentkezik e kiállítási terekben. Három pályakezdő, mondhatnánk, de hát tudjuk, a húszas éveik végén, harmincas éveik elején járó alkotók sosem voltak pályakezdők.

„Gyakran találkoztunk, és ezek mindig nagyon mély beszélgetések voltak. Rájöttem, hogy ami igazán hasonlít Gyula munkájában Henry Moore-éhoz, az a nagyon humanisztikus tartalom. Emberszerető volt, és ezt ki tudta fejezni a szobraiban.” Tüskés Anna Bocz Gyula-monográfiájának bemutatóján idézte fel barátságukat az 1984 óta Magyarországon élő angol szobrászművész, Colin Foster.

A művészszignók rendszerint a festmények eredetiségét erősítik vagy rombolják le, nem kapcsolódnak a képhez, nem hordoznak semmilyen önálló mondanivalót, sőt: kifejezetten idegen testként ékelődnek a textúrába, így számos remekmű maradt szignálatlan.

Sándorfi István/Étienne Sandorfi magyar származású hiperrealista festőművész. A nemzetközi művészvilágban elismert festő Párizsban élt és alkotott, Magyarországon azonban sokáig nem is tudtak róla. Június 12-én hetvenöt éves lett volna.

A hetvenes évektől több évtizeden át a festőművészek rendszeresen készítettek szitanyomatokat, így terjesztve és népszerűsítve vizuális nyelvüket. Mára a műfaj feledésbe merült, de Bánki Ákos képzőművészként és kurátorként is pártolója és művelője ennek a műfajnak. A K.A.S. Galériában nyílt Flumen című kiállítása alkalmából limitált példányszámú szitamappát jelentetett meg.

Hamvas Béla gondolata szerint Magyarország, mint tájgéniusz nem egységes, hanem öt részből tevődik össze. A mondanivaló ott kezdődik, amikor az öt géniusz magas szellemi fokon meg tud nyilatkozni képben, zenében, filozófiában, életszemléletben.