A Q Contemporary Kortárs Művészeti Központ új kiállítása, a Megragadott emlékezet a hetvenéves Fehér László előtt tiszteleg. Zsikla Mónika, a kiállítás kurátora a művész az elmúlt  öt évalkotásaiból válogatta a tárlat anyagát, amely egyszerre hordozza a folytonosságot és a megújulást. 

A Víg utcai ISBN könyv+galéria decemberben ünnepli fennállásának hatodik évfordulóját. A művészeti szakkönyvesbolt és kortárs művészeti galéria Magyarországon hiánypótló szerepet tölt be. Erről beszélgettünk az alapító tulajdonossal, Istvánkó Beátával.

Szilágyi Erzsébet Tex-túrák című kiállítása – amely válogatás különböző munkáiból – a galéria terén kívül kezdődik és ott is ér véget. Az általa kedvelt természeti képződmények összemosódnak az emberi létformával, helyzetekkel, s mintegy kiváló metaforákként képesek szolgálni.

Ferenczy Bálint sok évi tanulás és tapasztalatszerzés után, édesanyja és nagymamája nyomdokain haladva, ám kilépve a biztonságos budapesti közegből, galériát alapított a világ leghíresebb párizsi műtárgypiacán. Az Initio Arts & Design galéria sikerének titkáról és a műtárgypiacok közötti különbségekről beszélgettünk.

Nagy színterekből épülő képeit apró figurák népesítik be, akik olykor a saját útjukat járják, máskor pedig különféle viszonyokba rendeződnek. A mozgó emberi alakok és a végtelen táj kapcsolata sajátos idő- és tértapasztalatot, s létélményt közvetít a befogadó számára.

2019 őszén alakult a 8AK+ csoport, melynek célja a hazai kortárs képzőművészeten belül a nagy hagyománnyal rendelkező és nemzetközileg is elismert geometrikus irányzat továbbvitele, folytatása és népszerűsítése.

Juhos Sándor festőművésszel beszélgettünk a megszokott csendéleteken jóval túlmutató, hiperrealista festményeinek megszületéséről, létjogosultságukról, üzenetükről, a kolozsvári képzőművészeti életről, valamint az MMA Alkotói Ösztöndíj által művészetében bekövetkező változásokról.

A Magyar Műhely Galéria pincehelyiségének zegzugos tereiben Bartus Ferenc kisebb és nagyobb méretű, lazúrosan festett olajképei fogadnak.

Huszonöt esztendeje már, hogy megnyitott a Deák Erika Galéria. A jubileumi évfordulót igazán különleges tárlattal, három nemzetközileg neves alkotó munkáinak a bemutatásával ünneplik. Helen Beard, Annie Morris és Kristina Schuldt „a vonal, a forma és a szín gondolatisága mentén találkoznak egymással” a kiállítótérben – olvasható Jane Neal független művészeti kurátor szövegében.

Metamodern festészeti munkássága főként képregénykészítési és grafikai hagyományokból ered, melyet egyedi eljárásokkal ötvöz, hogy végül a klasszikus műfajba emelje át őket.

Mindennapi életünk nélkülözhetetlen anyagához, a textilhez nyúl Orient Enikő. Ég és Föld összeér című gyűjteményes kiállításán alkotói pályájának anyagából mutat be válogatást. A tárlat látogatói bizonyára elcsodálkoznak, milyen változatos technikával dolgozik, miközben ugyanarról, Istennel való kapcsolatáról vall.

Líraian szétterülő festékfoltokból és érzékeny felületekből építkező kompozíciói organikus képződményeket, figurákat láttatnak, amelyek saját esendőségünkre és mulandóságunkra emlékeztetnek, az érzéki részletek pedig szenzuálissá teszik a műveket.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023-as programjának keretében két kiállítás is nyílt Veszprémben a száznegyven éve született Egry József tiszteletére. A Dubinczay-palota tárlata a művész 1914 előtti, korai periódusát mutatta be, a frissen felújított Laczkó Dezső Múzeum száznegyven alkotást felvonultató kiállítása az 1918-tól kezdődő és 1951-ben záruló életpályáról ad áttekintést.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem égisze alatt működő MKE – PROFIL Galéria leginkább az egyetemi hallgatóknak jelent kiugrási, és egyben tapasztalatszerzési lehetőséget. Uszkay Tekla kiállítási referenssel a kiállítótér létrejöttéről, működéséről, nemzetközi szerepéről és az őszi programokról beszélgettünk.

Erdélyi Gábor művei „banálistól a szokatlanon át a fenségesig terjedő, többnyire illogikus kettősségek szimbiózisában válnak képekké.

A hazai absztrakció második világháború után induló nemzedéke egyik legkiemelkedőbb és leginkább egyéni formanyelvvel rendelkező alkotójának, Molnár Sándornak (1936–2022) életművét mind ez idáig csak a művészettörténész szakma és a tanítványi kör értékelte

Giorgione életéről szinte semmit sem tudunk, művészi üzenetei éppoly homályosak, mint életrajza, és csak nagyon kevés olajkép származik biztosan tőle. Legnagyobb tanítványa, Tiziano ellenben ontotta magából a remekműveket, pápák és királyok kedvenc portréfestője volt. 

Mentés másként címmel rendezett konferenciát a digitalizációról a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A programot az intézmény akadémikusok életútját és alkotásait digitalizáló projektjének nyitóeseményeként tartották meg a napokban.

Tematikus kiállításon mutatja be alkotásait Szűcs Attila festőművész ősszel, a Deák Erika Galériában, amelyhez könyvet is kiadnak az elmúlt három év munkáiból válogatva. Jövő év elején pedig Milánóban, a Federico Luger Galériában lesz önálló kiállítása.

Az ember tragédiája színházi bemutatójának 140. évfordulója alkalmából hat, hazánk képzőművészetének élvonalába tartozó művészt kértek fel, hogy ábrázolják a dráma egy-egy színét.

Vásznain az élet jelentéktelennek tűnő helyszínei jelennek meg: vidéki kockaházak, metrólejárók, kapualjak, lépcsőházak, azonban minden téma csak ürügy, hogy különféle vizuális és felületi minőségeket ütköztessen egymással. Színtiszta festészet ez.

2021-ben a Szolnoki Képzőművészeti Társaság PART című, éves képzőművészeti seregszemléjén Gaál József Munkácsy Mihály-díjas képzőművész nyerte el a Damjanich János Múzeum különdíját, egy kiállítás lehetőségét a Szolnoki Galériában.

Emberi arcot formázó, könnyed, karbonszálas szobrok; növényi részekkel, mohával és fűvel gazdagított alkotások; festményszerű, fotóalapú reliefek, építészeti, objektszerű munkák fogadnak a pécsi Nick Galéria tereiben. Valamennyi alkotás betonból készült, amely első látásra szinte észrevehetetlen matériának tűnik.