Tizenkét kortárs képzőművész alkotásait mutatja be a most megtekinthető Fenegyerekek című tárlat. A tematikus válogatáson „valamennyi művésztől egy-egy önábrázolás, önarckép szerepel: sorsfordító pillanatok, összegző gondolatok, legszemélyesebb kitárulkozó vallomások”.
Abból a Kozák–Stomp kollekcióból történt a ’szemezgetés’, amely meghatározó szereppel bír a hazai műgyűjtésben. A magángyűjtemény tulajdonosai a Godot Galériát vezető Kozák Gábor és felesége Stomp Sára értékesítési vezető. Kozák elkötelezettségének, művészetekben való jártasságának és persze éleslátásának köszönhetően a szcéna számos nívós darabját tudhatja magáénak. A Contextus magazin 2019-es interjújából kiderül, hogy Kósa János Hackerek című olajvászna vezette őt a tudatos műgyűjtés útjára. Azóta a gyűjtemény egyre csak gyarapodott, többek között Bukta Imre, feLugossy László, Gaál József, Újházi Péter, Váli Dezső műveivel.
A Tér-Kép Galéria célja, hogy olyan alkotókat vonultasson fel, akik sokoldalúságukkal, a művészeti életben való aktív részvételükkel már megkerülhetetlenek, munkáikkal inspirálólag hatnak a látogatókra. A tárlatra kiválasztott munkák egytől egyig ilyenek. Alkotóik életműve, személyisége sokszínűbbé teszi a kortárs művészetet. A válogatás Nagy Nikolett Colette kurátor érdeme is, aki kiváló érzékkel emelte ki a gyűjtemény ’fenegyerekeit’: Birkás Ákost, Bukta Imrét, drMáriást, El Kazovszkijt, Fajgerné Dudás Andreát, feLugossy Lászlót, Gaál Józsefet, Nagy Krisztát, Újházi Pétert, Alexander Tineit, Váli Dezsőt és Verebics Ágnest.
Közül érdemes kimelni jó néhányat. Például Birkás Ákos A Szt. István park, a Duna, a Margit-sziget és a Rózsadomb (1969) című klasszikus technikájú, olajjal farostra festett képét, amely a művész pályájának korai időszakából származik. Akkoriban portrékat, önarcképeket készített. A budapesti színhelyeket és a Dunát láttató sötét tónusú kompozíció azonban más. Tájjellegű, az előtérben lámpaoszlopokat, sétálóutat, kalapos urat, medrében csordogáló folyót látunk. Hátrébb zöldellő növényzet, apró házikók és a dombos táj (a Rózsadomb) húzódik meg. Az elkent foltok halmazából felépített mű hűen tükrözi a címbéli helyszíneket.
Harsány, kritikai hangvételű, polgárpukkasztó. A három jelző jól lefedi drMáriás művészetét. A Tudósok zenekar Matisse műtermében (2022) sem hétköznapi. A fauvista mű színvilága szembeötlő, miként az ábrázolt jelenet szürreális mivolta is. drMáriás annak az underground és progresszív zenekarnak a tagjait örökítette meg, amelynek ő maga énekes-trombitás-harsonás-szaxofonos vezetője.
A képzőművészettel, zenével, irodalommal és filmezéssel foglalkozó feLugossy László Időskori önarcképén sárgás színezetet ad groteszk önportréjának, amelyet vattakorongokból applikált papírra.Kalapos fővel ábrázolja magát Újházi Péter. A Kalapos önarckép (1975) figurája könnyed hangvételű, karikatúrszerű. Fejét enyhén oldalra billenti, szemét oldalra szegezi, mintha valamitől/valakitől megijedt volna.
Az Újházi-portrénál jóval komorabb hangvételű Váli Dezső Ketten voltak-ja (A/2023/12). Persze nincs ebben semmi meglepő. A hol temetőket és sírköveiket, hol műtermét festő Váli kompozíciói sivárak. Csak néhol töri meg az egyhangúságot egy ágy, asztalka vagy festőállvány. Ez utóbbiból kettő is szerepel a Ketten voltak olajvásznán.
Érdekességként nem pusztán csak a címeket és egyéb adalékokat tünteti fel a tárlat, hanem azt is, hol állították ki, hol publikálták az egyes műveket. Ezek a tények még izgalmasabbá teszik a Fenegyerekek amúgy is megragadó válogatását.
A Fenegyerekek kiállítása 2024. április 26-ig látható a Tér-Kép Galériában (1013 Budapest, Krisztina tér 1.).
