Máshol nem hallható produkciók, az improvizációt hangsúlyozó, érzelmekkel teli hangversenyek – a Cziffra Fesztivál tematikája kezdettől változatlan. Az emlékév eddigi tanulságairól, a saját hang fontosságáról és a folytatásról Balázs Jánossal beszélgettünk.

„Mikor engem nemzettek, a sötét égbolt jajgatott / Mikor kínnal megszülettem, halált hánytak a csillagok” – írta és énekelte Hobo a születéséről, és valóban, épp aznap, 1945. február 13-án dörögtek utoljára az ágyúk Budapest utcáin, amikor világra jött.

Egy nemi erőszak története az áldozat férjének szemszögéből. Lőrincz Nándorral és Nagy Bálinttal a Legjobb tudomásom szerint rendezőivel a film rendhagyó látásmódjáról, a néző elbizonytalanításáról és a nyomozás nehézségeiről beszélgettünk.

Két premierrel kezdte az esztendőt. Az általa vezetett pécsi operatagozat Bohémélet-előadása után színészként mutatkozott be az Otthol, édes otthol ősbemutatóján. Gulyás Dénessel éneklésről, könyveiről, a színpadi szenvedélyről beszélgettünk.

Egy fiatalember a nagyapját átverő csalók nyomába ered Deák Kristóf első mozifilmjében, Az unokában. Az Oscar-díjas filmrendezővel nagyszülők és unokák viszonyáról, továbblépésről és önazonosságról, a főszereplő Jordán Tamásról is beszélgettünk.

Amikor azt mondjuk, hogy coming of age filmek, azaz felnőtté válásról szóló történetek, olyan alkotások jelennek meg a lelki szemeink előtt, melyekben nagy gyerekek, netán fiatal főiskolások vagy egyetemisták egy esemény vagy eseménysorozat hatására átlépnek a felnőtté válás küszöbén.

Életének 81. évében elhunyt Babarczy László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja. A hetvenes évek színházújító nagy generációjának a tagja volt.

Ha eleged van a giccsből, a pátoszból, a túlzott érzelgősségből, vagyis ha eleged van a mai filmek túlnyomó többségének szirupos hangulatából, az Északi vizeken a te sorozatod.

A magyar filmesek nagyon sokáig hadilábon álltak a thriller műfajával, és ha időnként volt is egy-egy ilyen próbálkozás, rendre közönyt váltott ki a nézőkből. Néhány éve azonban a helyzet megváltozott.

A Magyar Kultúra napján, ami egyben Cseh Tamás születésnapja is, Füst a Szemében címmel emlékeztünk a kedvelt magyar énekmondóra és bakonybéli indián főnökre.

Énekeltek a King’s Singers együttessel, Pál István Szalonnával és bandájával, Presser Gáborral, a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Moszkvai Patriarchátus Kórusával. A Magyar Zene Házában január 28-án a Doros vokállal lép fel a Szent Efrém Férfikar.

Volt egyszer egy művészcsalád, apa, anya, három gyermek. Ma már csak egyikük van köztünk. Az ikerpárból a lány. Békés Itala, aki január 24-én, kilencvenötévesen az Örkény Színház színpadára lép, Mácsai Pál kérdezi: Azt meséld el, Itala.

Üstökös száguld a föld felé, és senkit sem hagy életben. Ismerős téma? Tavaly év végén ezen a felületen is boncolgattuk a kérdést. Erre tessék! Hát nem egy „leszakad az ég, és azonnal mind meghalunk” filmmel indíthatjuk az új évet?

Szani, Tina, Emese – Kőrösi Máté Dívák című dokumentumfilmjének főszereplői. Nemcsak a közelgő érettségi köti őket össze. A 2021-es Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál közönségdíjas művéről a rendezővel és Láng Alexandra vágóval beszélgettünk.

Paolo Sorrentinót, az Isten keze rendezőjét már hosszú évek óta az olasz filmmágus, Federico Fellini legtehetségesebb tanítványának tartják, és ő ezt a párhuzamot sohasem tagadta.

Irodalmi alkotások és zeneművek kísérik az Ábrányi művészcsalád útját. Kornélt, Emilt, az ifjabb Emilt utóbb még a rövidre szabott életű Emil János követte – alkotásaikkal beírták magukat a tizenkilencedik és a huszadik század zenetörténetébe.

A mesék elhitették eleinkkel, hogy ha sötétség is van, akkor higgyük el: jönni fog a világosság. Karácsony előtt a legsötétebbek a téli éjszakák, de hinni kell a megszületendő Jézusban, a világ világosságában – a mesék szerepéről beszélgetünk Horti Zoltán mesemondóval.

Milyen aktualitása lehet egy 2002-es lengyel filmnek a húszas évek kezdetén? Mi újat láttathat meg e hétköznapinak tűnő történet a világméretű fenyegetések korának szülöttjével? Nos – amit a húsz évvel ezelőtti közönségével is: saját magunk tükörképét.

Fekete-fehér felvételek. A színész színpadra lépését megelőző pillanatok, az utolsó simítások, a várakozás az öltözőben, a karakterformálás első előtti gesztusai Trokán Nóra színésznő Mielőtt című fotóalbumában. A kötet alkotójával beszélgettünk.

Nem érzi jól magát, ha úgy telik el egy nap, hogy nem veszi kézbe a hangszerét. A cselló több mint nyolcvan esztendeje társa Botvay Károlynak, akit december 28-án, zeneakadémiai hangversennyel köszönt együttese, a Budapesti Vonósok.

Gyula, a fociultra már a gondolattól is rosszul van, hogy örökbefogadott gyereke roma legyen, és ha ő még el is fogadná valahogy, a rasszista haveri körében egy ilyen döntés megbocsáthatatlan bűnnek számítana.

Végképp lezárult a szociografikus igényű magyar dokumentumfilm-művészet egyik legnagyobb alkotójának, Gulyás Jánosnak életműve, aki megtaposott emberek, szétzúzott közösségek életét közelről megmutatva adta a XX. század nagy nemzeti traumáinak látleletét.

Úgy véli, az előadással mindig újjá kell teremteni a műveket, hogy a közönség azt érezze, akkor és ott születik meg az alkotás. Tokody Ilona régi kedvencei a Tosti-dalok, amelyek december 18-án, délután az Eiffel Műhelyházban hangzanak fel.