Népzene, kortárs muzsika és jazz találkozásának különleges pillanatait éli meg, aki Lukács Miklós cimbalomjátékát hallgatja, akár saját szerzeményét, akár számára komponált alkotást játszik szólistaként, duóban, trióban vagy nagyzenekarban.

Úgy véli, egy mezzo számára az egyik legkitüntetőbb felkérés, ha a Requiemben énekelhet. Komlósi Ildikó repertoárján mindig fontos helyet foglalnak el Giuseppe Verdi művei. Az énekesnővel a jubileumi évadról és a tanítás meglepetéseiről is beszélgettünk.

Egyre kevesebben vagyunk, akik átéltük, s már képesek voltunk fölmérni 1956 jelentőségét, nevezetesen, hogy egy kis ország meg tudta rázkódtatni – szovjetunióstól – az egész kommunista blokkot. A világ haladó egyharmadát, ahogy az öntelt szlogen hangzott.

Jászsági művészek Thália szekerén. Ez a Jász Múzeum legújabb időszaki kiállításának címe, mely hét olyan színművészt mutat be, akik valamikor a világot jelentő deszkákat koptatták. Vannak közöttük régiek és újak, ismertek és kevéssé ismertek.

Virágh András Gábor kiskorától az orgona mellett töltötte napjait, már akkor írogatta a hangjegyeket, amikor még azt sem tudta, mi az a zeneszerzés. Ma számos díjnyertes kompozícióval büszkélkedhet, az orgonálás mellett több mint tíz éve tanít.

Fél évszázada éppoly lázas munka folyt a Pannónia Filmstúdióban, mint az elmúlt négy évben a Kecskemétfilmnél, hogy a XIX. század irodalmi remekművei – akkor Petőfi Sándor János vitéze, most Arany János Toldija – rajzfilmként elevenedjenek meg.

Az élet, pontosan szólva a takarékosság kényszerítette ki – mondják az Operaházban –, hogy az Eiffel Műhelyházba tervezett Sztárestek zongorával sorozat az ipari műemlékként megújult és új funkciót kapott épületből az Ybl-palotába költözött.

Kötet Toót-Holló Tamás szövegével és tanulmányával, folkopera Bársony Bálint és Elek Norbert zenéjével, honlap és tudástár – mese és mítosz, mindez együtt az Aranyhajú hármasok, melyet Vidnyánszky Attila jövőre színre visz a Nemzeti Színházban.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egy dzsipen pásztázza végig az alföldi rónaságot, míg eljut az erdélyi hegyek közé. Hátrahagyják a zajos világot, kiszabadultak a természetbe. Költőnk verse 1848-ban íródott, az imázsvideó 2022-ben forgott.

Az operavilág két éve várta A Nibelung gyűrűjének új színrevitelét a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. S ha a Ring, különösen Az istenek alkonya előadása szült is ellenérzést, a fesztivál nyitóestje, a Trisztán és Izolda premierje magával ragadó ráadás lett.

A lépcsőn fekete fejkendős, fekete ruhás, riadt asszony lépdel lefelé. Középtájon megáll, üveges tekintettel hallgatja a lentről monologizáló férfit… A 6Színben a Zichy Szín-Műhely Léner András rendezésében Gazsó L. Ferenc Add tovább! című művét játssza.

Véletlennek köszönheti hangszerét és majd negyedszázados fesztiváljának helyszínét is Vigh Andrea. A hárfaművésszel instrumentumának különleges hangjáról, hatásáról, gödöllői rendezvénysorozatáról meg a fekete és piros húrokról is beszélgettünk.

Újabb sorozattal jelentkezik a tízéves Versek szódával produkció. A négyestés talkshow-t ezúttal az óbudai Térszínházban rendezik, a vendégek közt lesz  Farkas Wellmann Éva, Lőrincz P. Gabriella, Vörös István és Zsille Gábor is.

Sokáig őriztem egy plakátot, honnan került hozzám, arról ma már csak halvány emlékem van, a Montreux-i Jazz Fesztivált hirdette 1970-ben. Abban az évben, mikor a zenei versenyen második lett a Pege-kvartett. A zongorista Szakcsi Lakatos Béla volt.

Míg hazánk filmeseinek figyelme mostanában inkább a régmúlt felé fordult, addig a románok egy ideje már azzal szereznek maguknak hírnevet a világ filmművészetében, hogy kegyetlen pontossággal szedik darabjaira a kamerák előtt a társadalmukat, rámutatva a legnagyobb hibáikra.

A német nyelvterület legújabb alkotásait vetítik eredeti nyelven, magyar felirattal a hagyományos Szemrevaló/Sehenswert Filmfesztiválon október hatodika és tizenhatodika között Budapesten a Művész moziban, Debrecen, Pécs, Szeged filmszínházaiban.

A háromnegyed évszázados Fenyő Miklós nem mindennapi leltárt készített nem mindennapi pályáját összegzendő. Nem véglegeset, inkább afféle „fenyőmikiset”, lazát. A 75 Magyar Népmese között akad elgondolkodtató hazaszeretetről, emberi kapcsolatról, nosztalgiáról.

Nem tökéletes, nem hibátlan, nem remekmű Hubay Miklós, Vas István, Ránki György – drámaíró, költő, zeneszerző – 1961. január 12-én Budapesten, a Petőfi Színházban, hazánk első musicalszínházában bemutatott zenés tragédiája, az Egy szerelem három éjszakája.

Gyászról, hitről, a néha lehetetlennek látszó elengedésről szól a hegymászó Erőss Zsolt özvegyének, Sterczer Hildának történetén keresztül a Magasságok és mélységek című film, amelynek kapcsán a főszerepet alakító Pál Emőke színésznővel beszélgettünk.

Először készült portréfilm a több generáció életérzését összegző művek írójáról, Bereményi Gézáról. A Bereményi kalapja rendezőjével, Papp Gábor Zsigmonddal beszélgettünk Cseh Tamásról, híres interjúalanyokról, Bereményi huszadik századáról.

A spanyol megszállás, a zsarnokság korát, az 1800-as esztendőt, amikor a hatalom besúgókkal, rendőrhálózattal őrizte hatalmát Rómában az 1950-es évek magyarországi kommunista diktatúrájának fojtogató légkörébe helyezi a dalszínház új Tosca-bemutatója.

18. alkalommal rendezték meg a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált. 24 nagyjátékfilmet, számtalan dokumentum- és rövidfilmet tekinthetett meg a közönség. Molnár Piroska színművész és Rófusz Ferenc animációs rendező megosztva vehette át a rendezvény életműdíját.

A  gettólázadásokat és utcai forrongásokat bemutató mozik lassan külön alműfajt képeznek a francia filmművészetben. A Vincent Cassel főszereplésével készült 1995-ös A gyűlölet oly hatással bírt a francia filmesek több generációjára, mely mind a mai napig kimutatható.