Elrettentően rossz, fárasztóan unalmas, ügyetlenül hazug film a Kertes házak utcája. 1962-ben forgatták a Fejér Tamás rendezte mozidarabot, Budapesten 1963. január 3-án mutatták be. Ez a film „elvi alapon” nagyon fontos az elvtársak számára.

Az éjszakázás hosszú távon megöli a lelket. Legalábbis ez derülhet ki számunkra azokból a filmekből, amelyek olyan emberekről szólnak, akik nappal alszanak, éjszaka pedig dolgoznak.

Minden eladó: az irodalom, a sajtó, a politika, a szerelem, a becsület, a lélek – ilyen világról beszél az Elveszett illúziók, Xavier Giannoli Balzac regénye nyomán született filmje, amelyet a hazai közönség először a Frankofón Filmnapokon láthat.

Százharmincnyolc esztendő – ennyi idő telt el azóta, hogy 1884-ben megnyílt a Magyar Királyi Operaház, s valamivel több mint négy év áll mögöttünk, mióta bezárultak kapui, hogy most megújulva, eredeti ragyogásában lehessen újra a művészet hajléka.

Sült tücsök, gilisztatorta, klónozott házi kedvencek, két lábon járó szexrobotok, digitalizált házak, hatalomra törő mesterséges intelligencia. Új vígjátékkal érkezett Jean-Pierre Jeunet, az Elveszett gyermekek városa és az Amélie csodálatos élete rendezője.

Elfeledett zenei értékek megismertetésén dolgozik pályakezdése óta Vashegyi György, s több száz éve nem játszotta a műveket tűz műsorra, hanem a Haydneum megálmodójaként a magyar régizene támogatásának magasabb szintre emelésére törekszik.

Pontos időben érkezett, vendéglátója nyitott ajtót, alacsony, szemüveges férfi, látszatra amolyan kishivatalnok, amilyen a sztereotípiák kiadatlan képeskönyvéből ismert, a szűkszavú bemutatkozások után szelíden terelgette dolgozószobája felé.

Silány közhelyekből összetákolt forgatókönyvből nem lehet jó filmet rendezni, de nézhető, szórakoztató rossz filmet igen.

Kíváncsi, kísérletező, sosem formálja meg kétszer ugyanúgy a figurát. Ezért örült, hogy új színekkel ismét életre kelthette a Hoffmann meséi hármas főszerepét. Kolonits Klárával Erkel-hősnőkről, operabeavatókról és háromszáz rózsatőről is beszélgettünk.

Amikor az elmúlt év késő tavaszán Vashegyi György zeneművész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke bejelentette a Magyar Régizenei Központ, a Haydneum megalakulását, már szó esett a XVII. és XVIII. századi klasszikus zenei hagyatékok tudományos kutatásáról.

Hosszú ideje várunk arra, hogy a Netflix végre saját, magyar gyártású és nyelvű tartalommal is előrukkoljon, legyen az egy új magyar film vagy sorozat.

A futószalagon gyártott Netflix-filmek áradatában időnként ki lehet fogni egy-egy figyelemre érdemesebb alkotást. Noha a 81-es számú archívumnak is megvannak a maga gyengeségei, az alapötlet mindenképpen piros pontot érdemel.

Máshol nem hallható produkciók, az improvizációt hangsúlyozó, érzelmekkel teli hangversenyek – a Cziffra Fesztivál tematikája kezdettől változatlan. Az emlékév eddigi tanulságairól, a saját hang fontosságáról és a folytatásról Balázs Jánossal beszélgettünk.

„Mikor engem nemzettek, a sötét égbolt jajgatott / Mikor kínnal megszülettem, halált hánytak a csillagok” – írta és énekelte Hobo a születéséről, és valóban, épp aznap, 1945. február 13-án dörögtek utoljára az ágyúk Budapest utcáin, amikor világra jött.

Egy nemi erőszak története az áldozat férjének szemszögéből. Lőrincz Nándorral és Nagy Bálinttal a Legjobb tudomásom szerint rendezőivel a film rendhagyó látásmódjáról, a néző elbizonytalanításáról és a nyomozás nehézségeiről beszélgettünk.

Két premierrel kezdte az esztendőt. Az általa vezetett pécsi operatagozat Bohémélet-előadása után színészként mutatkozott be az Otthol, édes otthol ősbemutatóján. Gulyás Dénessel éneklésről, könyveiről, a színpadi szenvedélyről beszélgettünk.

Egy fiatalember a nagyapját átverő csalók nyomába ered Deák Kristóf első mozifilmjében, Az unokában. Az Oscar-díjas filmrendezővel nagyszülők és unokák viszonyáról, továbblépésről és önazonosságról, a főszereplő Jordán Tamásról is beszélgettünk.

Amikor azt mondjuk, hogy coming of age filmek, azaz felnőtté válásról szóló történetek, olyan alkotások jelennek meg a lelki szemeink előtt, melyekben nagy gyerekek, netán fiatal főiskolások vagy egyetemisták egy esemény vagy eseménysorozat hatására átlépnek a felnőtté válás küszöbén.

Életének 81. évében elhunyt Babarczy László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja. A hetvenes évek színházújító nagy generációjának a tagja volt.

Ha eleged van a giccsből, a pátoszból, a túlzott érzelgősségből, vagyis ha eleged van a mai filmek túlnyomó többségének szirupos hangulatából, az Északi vizeken a te sorozatod.

A magyar filmesek nagyon sokáig hadilábon álltak a thriller műfajával, és ha időnként volt is egy-egy ilyen próbálkozás, rendre közönyt váltott ki a nézőkből. Néhány éve azonban a helyzet megváltozott.

A Magyar Kultúra napján, ami egyben Cseh Tamás születésnapja is, Füst a Szemében címmel emlékeztünk a kedvelt magyar énekmondóra és bakonybéli indián főnökre.

Énekeltek a King’s Singers együttessel, Pál István Szalonnával és bandájával, Presser Gáborral, a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Moszkvai Patriarchátus Kórusával. A Magyar Zene Házában január 28-án a Doros vokállal lép fel a Szent Efrém Férfikar.