Vujicsics Tihamér, azaz Tihomir Vujičić magyarországi szerb népzenekutató és zeneszerző A magyarországi délszlávok zenei hagyományai című kötetének bővített, második, kritikai kiadásának és a Vujicsics Gyűjtemény online Mellékletének bemutatóján hangzott el a családi emlékezetben őrzött történet.

Amikor megláttam a legújabb Kisasszonyok-feldolgozás plakátját, rögtön tudtam, hogy látnom kell ezt a filmet! Az azonnali moziba szaladás legfőbb indítéka a megkapó poszter, az előzetes meseszerű filmkockái voltak, továbbá a tény, hogy a remake rendezője az egyik kedvenc színésznőm.

Forog a film, egymásra felelnek képei, régi színházi előadások, korabeli interjúrészletek, mozifilm- és dokumentumfilm-kockák, mai megszólalók. Tavaly lett volna százesztendős Sarkadi Imre, tavaly hatvan éve nincs közöttünk. A Sarkadi 101 emlékezik.

Életének 98. évében elhunyt Sárosi Bálint, a hangszeres népzene tudós kutatója. Csíkrákoson született többgyermekes földműves családban. Büszke volt – kaszálni idős korában is tudó –
székely eredetére, s talán hosszú életkora is mindennel dacolni tudó székelységének köszönhető.

A bosszúfilm sajátos helyet foglal el a filmtörténetben, gyakorlatilag egy külön alműfaja az akciófilmeknek, a krimiknek és a thrillereknek, sőt olykor még a horror zsánerrel is képes vegyülni.

Szerelmi duett és Cavaradossi áriája a Toscából, Canio dala a Bajazzókból, Gabriele Adorno szólója a Simon Boccanegrából. Az itáliai operairodalom részletei hangzanak fel augusztus 19-én az Operaház gálaestjén, melynek vendégművésze Fabio Sartori.

Aki olvasta, akár évtizedekkel ezelőtt, akár tegnap Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényét, ha megnézi Ranódy László 1966-ban bemutatott azonos című filmjét, ne a költő, író, esszéista 1924-ben írott remekművének részleteit kérje számon.

Richard Strauss művészete megosztja a zeneértő, zenerajongó közönséget, de még a szakmát is. Apja, a ragyogó kürtművész nemes egyszerűséggel (na, és nem túl pontosan) úgy fogalmazott, olyan, mintha cserebogarak futkároznának az ő nadrágjában.

Szereti a szabadtéri fellépések semmihez sem hasonlító hangulatát, sokszínű közönségét, szívesen énekel a nyári fesztiválokon. A Balaton partján a Varázsfuvola Pamináját és Mozart-áriákat énekelt. Augusztusban tatai fellépés várja Kertesi Ingridet.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Óbudai Társaskör néhány munkatársa 1992-ben indította útjára a Zempléni Művészeti Napokat. A nyitóesten a sárospataki vár udvarát, a málladozó falakat, sátoraljaújhelyiként emlékszem, különös hangulat lengte be.

Íratlan szabály, de attól még szabály, hogy nagyjátékfilmnek jellemzően azokat az alkotásokat tartjuk, amelyek elérik a legalább hetvenperces játékidőt. Ezekkel szemben pedig ott vannak a kisfilmek, melyeknél mindenki nagyon csúnyán néz, amennyiben túllépik a félórás hosszt.

A kádári–aczéli kultúrpolitika tűrt és támogatott kategóriájába tartozó könnyűzene mustrája volt a Táncdalfesztivál, amelyet egy esztendő híján minden évben megrendeztek 1966 és 1972 között. A hagyományos tánczene találkozott a feltörekvő beattel.

A legfontosabbnak a felismerhető, egyedi hangot tartja minden megszólalásában Horti Lilla. A fiatal szoprán szereti a sokszínűséget. Wagner hősnői után operettgála és Beethoven-ária is vár rá ezen a nyáron.

Rézfúvós kvintettként először szerepel a Művészetek Völgye fesztiválon az Ewald együttes. A Bakó Levente trombitaművész-karmester vezette zenekar különleges örömzenei programmal lép föl a nyitónap estéjén, a kapolcsi római katolikus templomban.

Az erotikus filmek utoljára a kilencvenes években, vagyis még pont az internet tömeges elterjedése előtt voltak igazán népszerűek. Ugyan kimentek a divatból, de időről időre mégis érkezik egy-egy olyan film, aminek apropóján felkapja a fejét a világ egy pár fedetlen kebelre és egy pucér férfihátsóra.

Fejbevágóan kemény, politikaillatú szellemi lecke volt az olvasók számára Bertolt Brecht 1934-ben írott, magyarul 1956 októberében a Nagyvilág című folyóirat első számában megjelent írása: Az igazság megírásának öt nehézsége.

A hullámokon tükröződő holdfény, a csillagos égbolt különleges keretet ad a táncnak. Rauscher Bálint és Pálinkó Kornél, a Horvát Nemzeti Színház Rijeka Balettegyüttesének szólistái a Büszkeség és balítélet július végi előadására készülnek Dubrovnikban.

A kémfilm műfaját leginkább az amerikaiakhoz és az angolokhoz kötjük, pedig minden alapanyag rendelkezésre áll Magyarországon ahhoz, hogy kémfilmek/ügynökfilmek sokaságát hozzák tető alá a hazai filmesek, ráadásul igaz történetek alapján.

Zenei világa egyedülállóságára törekszik, ennek az eszménynek a jegyében születtek idei albumai is, a szerzemények több nyári esten felhangzanak. Binder Károllyal komponálásról, tanításról és az általa képviselt jazz esszenciájáról beszélgettünk.

Az amerikai mozipiacon azokra a filmekre használják a „sleeper hit” kifejezést, melyektől igazából senki sem várt komolyabb sikert. Nincs mögöttük komolyabb marketing-kampány, nem áll rendelkezésre busás költségvetés, nem szerepelnek benne jó nevű sztárok.

Lékai–Kiss Ramóna népszerűségét már jó ideje nemcsak saját brandje építésére fordítja. A magyar színésznő, műsorvezető, influenszer idén nyáron az Országút Magazin és a Művészetek Völgye Fesztivállal közösen szervezett jótékonysági árverés mellé áll.

A vizsga, A berni követ, az Örök tél, a Félvilág után közeleg A játszma premierje. A kultikusként emlegetett filmek írójával, Köbli Norberttel beszélgettünk mozitémákról, saját filmjei újranézéséről, s a munkáról a rendezőkkel és Kulka Jánossal.

A Pacsirta című film, amelyet Kosztolányi Dezső regénye nyomán hat évtizede forgatott Ranódy László 1963-ban és 2022-ben is remekmű: megrázó művészi erővel szembesít mindenkori megalkuvásainkkal, kiegyezéseinkkel – és a következményekkel.