„Hernádi is, én is mélységes meggyőződéssel állunk ennek a társadalomnak az alapján, egész szemléletünket, világnézetünket ez a társadalom határozza meg” – nyilatkozta Jancsó Miklós a Csend és kiáltás (bemutató: 1968. március 14.) című filmje kapcsán.

Úgy véli, élete arról szól, hogy rácsodálkozik a teremtett világra, a hangok végtelen birodalmára, s koncertről koncertre közvetíti a zene üzenetét. Hegedűs Endrével Chopin-estjéről, Japánról, negyven ujjról és százhetvenhat billentyűről is beszélgettünk.

Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című első filmje az egypetéjű ikerpár néhány napját, különös kapcsolatát mutatja be. A rendezővel a testvérviszonyokról, forgatókönyvírásról, és a két karaktert játszó színésszel való munkáról beszélgettünk.

A Kecskemétfilm száz alkotójának több mint háromévnyi munkája nyomán került a mozikba a Toldi egész estés animációsfilm-változata, Jankovics Marcell utolsó rendezése. Mikulás Ferenc producerrel és a társrendezővel, Csákovics Lajossal beszélgettünk.

Megnéztem „A Hatalom Gyűrűi”-t. Egy valamiért érdemes volt. Hogy elmeséljem, más miért ne tegye.

„Barguzin – lehullt csillag fénye” címmel mutatta be első felnőtteknek szóló előadását a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján a költő burjátföldi, magyarul beszélő egyenes ági leszármazottai ünnepelnek.

Életének 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Szerintem mindenkinek meg kellene néznie e filmet, aki kisebbségi magyar, magyarországi magyar, román, vagy csak megérteni szeretné a dolgokat. Kilenc éve élek külföldön… és ha kaptam volna egy pennyt minden alkalommal amikor elmagyaráztam, hogy mi az a Transylvanian, és hogy nem vagyok vámpír, már gazdag lennék.

Huszonegy magyar játékfilmet mutattak be hazánkban 1968-ban, egynek sem volt akkora lángja, füstje a sajtóban és a vitafórumokon, mint a Kovács András írta-rendezte harcosan politizáló mozidarabnak. Szenvedélyes vitákat robbantott ki a Falak 1968 tavaszán.

Joachim Trier rendező filmje, A világ legrosszabb embere az egyik legnagyobb moziszenzációja volt az elmúlt évnek, norvég szerzői film létére még a magyar mozikban is kiemelkedően magas nézőszámokat produkált.

Népzene, kortárs muzsika és jazz találkozásának különleges pillanatait éli meg, aki Lukács Miklós cimbalomjátékát hallgatja, akár saját szerzeményét, akár számára komponált alkotást játszik szólistaként, duóban, trióban vagy nagyzenekarban.

Úgy véli, egy mezzo számára az egyik legkitüntetőbb felkérés, ha a Requiemben énekelhet. Komlósi Ildikó repertoárján mindig fontos helyet foglalnak el Giuseppe Verdi művei. Az énekesnővel a jubileumi évadról és a tanítás meglepetéseiről is beszélgettünk.

Egyre kevesebben vagyunk, akik átéltük, s már képesek voltunk fölmérni 1956 jelentőségét, nevezetesen, hogy egy kis ország meg tudta rázkódtatni – szovjetunióstól – az egész kommunista blokkot. A világ haladó egyharmadát, ahogy az öntelt szlogen hangzott.

Jászsági művészek Thália szekerén. Ez a Jász Múzeum legújabb időszaki kiállításának címe, mely hét olyan színművészt mutat be, akik valamikor a világot jelentő deszkákat koptatták. Vannak közöttük régiek és újak, ismertek és kevéssé ismertek.

Virágh András Gábor kiskorától az orgona mellett töltötte napjait, már akkor írogatta a hangjegyeket, amikor még azt sem tudta, mi az a zeneszerzés. Ma számos díjnyertes kompozícióval büszkélkedhet, az orgonálás mellett több mint tíz éve tanít.

Fél évszázada éppoly lázas munka folyt a Pannónia Filmstúdióban, mint az elmúlt négy évben a Kecskemétfilmnél, hogy a XIX. század irodalmi remekművei – akkor Petőfi Sándor János vitéze, most Arany János Toldija – rajzfilmként elevenedjenek meg.

Az élet, pontosan szólva a takarékosság kényszerítette ki – mondják az Operaházban –, hogy az Eiffel Műhelyházba tervezett Sztárestek zongorával sorozat az ipari műemlékként megújult és új funkciót kapott épületből az Ybl-palotába költözött.

Kötet Toót-Holló Tamás szövegével és tanulmányával, folkopera Bársony Bálint és Elek Norbert zenéjével, honlap és tudástár – mese és mítosz, mindez együtt az Aranyhajú hármasok, melyet Vidnyánszky Attila jövőre színre visz a Nemzeti Színházban.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egy dzsipen pásztázza végig az alföldi rónaságot, míg eljut az erdélyi hegyek közé. Hátrahagyják a zajos világot, kiszabadultak a természetbe. Költőnk verse 1848-ban íródott, az imázsvideó 2022-ben forgott.

Az operavilág két éve várta A Nibelung gyűrűjének új színrevitelét a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. S ha a Ring, különösen Az istenek alkonya előadása szült is ellenérzést, a fesztivál nyitóestje, a Trisztán és Izolda premierje magával ragadó ráadás lett.

A lépcsőn fekete fejkendős, fekete ruhás, riadt asszony lépdel lefelé. Középtájon megáll, üveges tekintettel hallgatja a lentről monologizáló férfit… A 6Színben a Zichy Szín-Műhely Léner András rendezésében Gazsó L. Ferenc Add tovább! című művét játssza.

Véletlennek köszönheti hangszerét és majd negyedszázados fesztiváljának helyszínét is Vigh Andrea. A hárfaművésszel instrumentumának különleges hangjáról, hatásáról, gödöllői rendezvénysorozatáról meg a fekete és piros húrokról is beszélgettünk.

Újabb sorozattal jelentkezik a tízéves Versek szódával produkció. A négyestés talkshow-t ezúttal az óbudai Térszínházban rendezik, a vendégek közt lesz  Farkas Wellmann Éva, Lőrincz P. Gabriella, Vörös István és Zsille Gábor is.