Lehet, hogy a teremtésbe hiba csúszott? Lehet, hogy az ember nem az, akinek gondolja magát? Van-e kiút az emberiség által teremtett zsákutcából? A Kojot négy lelke című magyar animációs film az emberi lét nagy kérdéseire keresi választ, nem is akárhogyan: indián köntösben.

Tizenhárom évet kellett várni James Cameron Avatar című, a világ legtöbb bevételét produkáló filmjének folytatására. A legjobb vizuális effektus kategóriában Oscar-díjat nyert Avatar: A víz útja kisebb vizuális csodát teremt az újra végveszélyben lévő Pandorán.

Fábri-Ivánovics Tünde és Fábri Géza a moldvai csángó népzene legelső anyaországi apostolai közé tartoznak. Csángóbál, táncház nem képzelhető el nélkülük. S ha valahol megjelennek, előbb-utóbb ének zendül, dob döng, előkerül koboz és tilinkó.

Bár a Hurokkal a magyar zsánerfilm is tett már egy próbát az időutazás terepén, az akció-thriller nem igazán tudta kihasználni a témában rejlő lehetőségeket.

Szimpla gonoszkodásképpen kezdhetnénk azzal, hogy a nagy költő sejtése a magasságosok véleménye felől, lám, most beigazolódott: az istenek rémítő módra szeretik; bizony nyilvánvalóvá vált A helység kalapácsa friss televíziós filmváltozatából.

Ma is, mint pályakezdése óta folyamatosan, nyitogatja az üvegkalitkákat, melyekbe úgy érzi, bezárni próbálják. Bozsik Yvette időről időre tabutémákat feszeget, arra törekszik, hogy gondolkodásában rugalmas maradjon, és erre biztatja növendékeit is.

Amikor újságokban, hírlapokban a filmkritikusok elmarasztalva dicsérő írásait olvasták a kortárs nézők, nehezen tudták eldönteni: „tulajdonképpen” mit is láttak 1969. június 12-én a moziban, az új magyar film, az Alfa Rómeó és Júlia bemutatóján.

Tíz éve Erasmus-ösztöndíjjal érkezett Budapestre Miranda Liu, végül a Zeneakadémia hallgatójaként hegedűművészként diplomázott. Már egyetemi évei alatt elnyerte a Concerto Budapest koncertmesteri posztját, majd két vonósnégyest, saját fesztivált, versenyt alapított.

A színen állványzat, nagyvasak, talicska, lapát, vakolókanál. A Kőműves Kelemen a Hevesi Sándor Színházban. Milyen egyszerű kortalanná kellékezni és díszletezni a művet, amelyben a szereplők mesterségének eszközei századok óta alig változnak.

Lassan nyolcvan éve, hogy véget ért a II. világháború, mégis máig sorra jelennek meg róla a filmek, dokumentumfilmek és sorozatok (és akkor a könyvek és színdarabok területére át sem tévedtünk).

Bernáth Szilárdnak a dadogó vidéki rapperről szóló filmje üstökösként robbant be a mozikba 2022 végén. A Larry rendezőjével a film formanyelvéről, Vilmányi Benettről és a középszerűségből kitörés lehetőségeiről beszélgettünk.

Kétgyerekes apukaként gyakran áldom az eget, hogy a kisgyerekek fizikai ereje egészen elhanyagolható. Ha nem így lenne, valószínűleg már rég halott lennék, ugyanis egy dackorszakos három-négyévesnek hiába magyaráz az ember.

Bár nyáron a mozivásznakon nem vert nagy hullámokat, a januári Netflix premier bizonyította, hogy a Szia Életem! egy igazi közönségfilm, hiszen úgy cuppantak rá a hazai nézők, hogy hosszan – és e cikk írásának pillanatában még mindig – a streamingszolgáltató filmes toplistájának élében tanyázott.

Még magasból nézvést / Megvolna az ország… – ítélkezett az első világháború kirobbanása előtt a költő Ady Endre. A filmrendező Gaál István 1967-ben nem magasból, hanem földközelből szemlélte hazánk mindennapi életét, a Keresztelő keserű film.

Írt Petőfi-indulót, kórusoperát A helység kalapácsából, Az apostolhoz komponál zenét, izlandi operába beleszőtte János vitézt. Tóth Péterrel arról beszélgettünk, hogyan lehet zenébe önteni verset, s mi a titka egy kortárs mű többszöri műsorra tűzésének.

Gazsó L. Ferenc, Szerdahelyi Csongor, Hanák Gábor és Szerényi Gábor személyes élményeit felidézve emlékezik Cseh Tamás nyolcvanadik születésnapjára az Országút január 27-i száma. A dalszerző és indiánfőnök január 22-én született, azon a napon, amely 1989 óta a magyar kultúra ünnepe.