Harmadik éve igazgatja a tavaly MOZ.GO névre keresztelt, Magyar Mozgókép Fesztivált, de nem ez az első névváltoztatása a Veszprémbe, Balatonfüredre és Balatonalmádiba költözött filmes seregszemlének.

Ötödik éve tartjuk a Veszprém-Balaton régióban a seregszemlét a nyár indításaként, idén június 18. és 21. között.  A filmes találkozó szervezése még az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program jegyében kezdődött, én magam negyedik éve tevékenykedem benne. Első évben az operatív munkában vettem részt az akkori fesztiváligazgató mellett, lévén, hogy eredeti szakmám szerint producerként arra látok rá jobban. Következő évben kaptam meg az igazgatói feladatot. Többször is változott a név: eleinte Magyar Filmszemle volt, amikor a régióba költözött, lett Magyar Mozgókép Fesztivál, amely MOZ.GO-ra váltott. Ennél lényegesebb a szakmát meghatározó módosulás: évek óta már nemcsak a mozifilmmel foglalkozik a magyar mozgóképipar, a játékfilmeken túl magába foglalja a televíziós alkotásokat, a dokumentumfilmeket, az animációt és mindenféle online filmes tartalmat is, amelyeket az állami támogatási rendszer kezel, és ennek megfelelően a fesztivál is egységesen fogad.

A MOZ.GO elnevezés a dinamikára utal: induljunk, nézzünk magyar filmet, mozduljunk ki a fővárosból.

Milyen kiemelt programokra, különlegességekre számíthatunk idén?

A legutóbbi évek legsikeresebb magyar filmjével, a több mint nyolcszázezres nézőszámot produkáló Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés filmmel nyitjuk a fesztivált. Premierek, gálavetítések, közönségtalálkozók, szakmai rendezvények, gasztroprogramok, koncertek, kiállítások gazdagítják majd a programot a három város több, mint tíz játszóhelyén. A Magyar Filmakadémiával közösen a fesztiválon adjuk át a szakma kiválóságainak járó életműdíjakat, van ki és mi előtt tisztelegni. Az életműdíjakhoz kapcsolódóan régi magyar filmklasszikusokat vetítünk. Ne felejtsük el, hogy idén százharminc éves a film. A MOZ.GO erre az évfordulóra is figyel.

Talán annak köszönhető, hogy a hosszú szünet után megtartott 44. Magyar Filmszemle vezetői azt hangoztatták, hogy minden magyar filmet várnak a szemlére?

Producerként nyitottan fogadom, hogy van Filmszemle is, mert minden, ami előbbre lendíti a magyar filmek ismertségét, nézőszámát, üdvözlendő. Viszont fenntartásaim vannak, ha politikai mederbe terelődik a találkozó, amikor árkok betemetéséről, szétszakadt szakmáról esik szó. Persze vélhetően van köze a februári Filmszemlének ahhoz, hogy nagyobb most a független filmesek jelenléte a MOZ.GO-n. Kollégáimmal együtt örülünk minden film jelenlétének. 

Csáky Attila, a MOZ.GO fesztiváligazgatója
Fotó: MOZ.GO/Pesthy Márton

 

Ha már a versenyfilmekről van szó, több független film – köztük Herendi Gábor Futni mentem, Hajdú Szabolcs Kálmán-nap című alkotása – is szerepel a MOZ.GO-n. Ez a korábbi években még nem fordult elő, most miért alakult ez így?

A fesztivál mindig is nyitott volt, fontosnak tartottuk, hogy az összes, elmúlt évi, hazai gyártású filmje versenybe szálljon a MOZ.GO-n. Vagyis minden olyan mű, amely többségi magyar finanszírozásban készül, s megfelel a kulturális követelményeknek, meghívást kap a seregszemlére, a Mozgókép Díjért folyó versenybe. Ez így volt a kezdetektől, tehát a részünkről nincs változás. Majd száz filmet vetítünk, és több mint húsz kategóriában díjazzuk az alkotásokat és alkotóikat.

One more like - sporttörténet filmen (Rendező: Pálfai Károly) 
Forrás: MOZ.GO

 

Mit gondol arról, hogy a Filmszemlén vetített játékfilmek többségében független alkotások voltak?

Ebben nem vagyok egészen biztos, tudomásom szerint a filmek többsége a Nemzeti Filmalap finanszírozásában készült az elmúlt két évben. A hallgatóknak azt is javaslom a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, hogy olyan érvényes filmeket kellene készíteniük, amelyek piaci alapon is megélnek, persze a magyar piacon nehéz bevételből megélnie egy filmnek, idén azonban azt látjuk, hogy erre is volt példa. Egyébként a néző szempontjából miért érdekes, hogy egy film állami vagy szponzorok finanszírozásából születik? A független filmekről sokszor csak azt halljuk, hogy nem kaptak állami támogatást, ezt a kommunikációt én a politikai marketing kategóriájába sorolom, úgy gondolom, az a filmfinanszírozási rendszer bírálata. Egyébként a mindenkinek járó adókedvezményt, ami a költségvetések harminc százaléka, ezek a filmek is megkapták.

A valóságban a források végessége okán persze egy a tízhez az arány, vagyis minden egyes támogatott filmhez jut tíz elutasított. Egyszerűen kevesebb a rendelkezésre álló támogatás, mint amekkora igény lenne rá. 

Értem a kollégáimat, akik el nem készült filmjeik okán kérdéseket tesznek fel és válaszokat várnak, nem vitatom a csalódottságukat, de azt hiszem, a sértettség nem visz előre. Azért van mire büszkének lennünk: minden eddigi nézőszámrekordot megdöntött két magyar mozifilm, a Hunyadi-sorozat pedig a televíziónézettséget járatta csúcsra hétről hétre. És az első filmstúdiók alapítása óta nem volt akkora állami beruházás, mint a Nemzeti Filmintézet fóti stúdióegyüttesének átadása. Magyarország Európa első számú filmgyártó bázisa, évről évre rekordokat döntenek az itt forgató nemzetközi filmek költései. A hazai filmszakma együtt lélegzik a nemzetközi filmiparral.

Rujder Vivien (Szilágyi Erzsébet) és Kádár L. Gellért (Hunyadi) 
Fotó: Hunyadi produkció/Galgóczi Németh Kristóf

 

A filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, Andy Vajna működése nyomán a műfaji filmek kerültek előtérbe szemben a szerzői filmes gondolkodással. Véleménye szerint beérett az elmúlt tizenöt évben ez a folyamat?

Számomra az a kérdés, hogy minőségét tekintve jó-e az adott film, vagy sem, elér-e magas, vagy legalább megfelelő nézőszámot. Az európai filmre inkább jellemző volt sokáig a szerzői, a művészfilmes gondolkodás.

Voltak meghatározó alkotók, Jancsó Miklós, Mészáros Márta, Makk Károly, Huszárik Zoltán és mások, lehetetlen valamennyiüket fölsorolni, akik a magyar film nagy korszakát jelentették. De ugyanez az orosz, német, olasz filmművészetben is így volt. Mára, úgy érzem, véget ért ez az idő, nem építünk életműveket.

Paolo Sorrentino Nagy szépség című filmje számomra jól példázza ezt, a La dolce vita ideje elmúlt. Talán egy-egy ország ki tud hozni olyan filmalkotót, akire széles körben, nemzetközi szinten is kíváncsiak. Mára az sem nagyon jellemző, hogy a nemzeti karakterek filmjei jelenjenek meg a nemzetközi filmfesztiválokon, más hullámok és tendenciák léteznek. Kultúrpolitikai, geopolitikai, aktuálpolitikai és egyéb trendek működtetik a filmművészetet, a fesztiválokat, sokszor már csak egy-egy geopolitikai térség kerül fókuszba. A nagyobb európai filmfesztiválokon az amerikai jelenlét dominál, meghatározza az eseményt, a versenyfilmekről egyre kevesebbet tudunk.

Fontos lenne külföldi kritikusok részvétele a MOZ.GO-n?

Ez a magyar film éves eseménye, de azt gondolom, hogy előbb-utóbb nemzetközi filmfesztivállá növi ki magát. Olyan sok a Magyarországon gyártott nemzetközi filmekben a hazai filmszakmai jelenlét, hogy a Made in Hungary szekcióban például ennek szeretnénk hangsúlyt adni: azokból a filmekből válogatunk a Fesztiválprogramba, amelyeket itt forgattak nálunk magyar alkotókkal. A Brutalista, a Lee és a Maria Callasról szóló hollywoodi mozi, a Maria lesz látható.

Milyen különleges program várja a közönséget a mozgókép ünnepén?

Háromnapos Hunyadi-maratont rendezünk, melynek befejezéseként közönségtalálkozót tartunk a színészekkel. Makk Károlyra és Darvas Ivánra filmklasszikusokkal és kiállítással emlékezünk születésük centenáriumán.

Az évfordulóra Gálffi László Darvas Iván-monodrámáját is láthatják a nézők.

Népszerűségre számíthatnak a Tagore-sétány vízparti vetítései. Balatonalmádiban főként a családi és ifjúsági filmeket a strandon, a Hogyan tudnék élni nélküled? című film előadása közös nagy bulinak ígérkezik. Új helyszín, a Balatonfüred Kongresszusi Központ lesz a Magyar Mozgókép Díjak átadásának színhelye. A legfontosabb azonban változatlan: a magyar filmek szeretetéről és ünnepéről szól ez a négy nap.

 

Nyitókép: Jelenet Pozsgai Zsolt Királytalálkozó című filmjéből  
Forrás: MOZ.GO