Talán kevesen emlékeznek már arra, hogy a rendszerváltozással egyidős, a kulturális kormányzat által kezdettől fogva támogatott fesztiválnak civil előzménye van. Köszönhetően Kisvárda kedvező fekvésének – a Felvidék, Kárpátalja és Erdély, tehát három országhatár közelsége – rokoni-baráti kapcsolatok révén, hivatásos színészek is szívesen látogattak ide nyaranta a családjukkal, barátaikkal, kollégáikkal. Amint arra Balogh Tibor emlékeztetett, a Vízműtelep bungalóiban, a köréjük vert sátrakban szálltak meg a baráti társaságok. „Pihentek, főzögettek, és tréningeztek. Hogy ne a gyepen kelljen gyakorlatozniuk,

kaptak egy dobogót, a dobogó elé egyszer csak székek kerültek, azokra leültek a kíváncsi környékbeliek, s felcsattant hamarosan a taps.

Már csak egy lépés volt, szinte szó szerint, hogy a vár falai közt is felléphessenek. Az előző század hetvenes éveiben félhivatalosan kezdődtek a nemzetközi-magyar színházi várjátékok. Kisvárda akkoriban a nem egykönnyen megközelíthető településeink közé tartozott, ezért nem állt fenn a kockázat, hogy az internacionalizmus jelentéstevői betoppanjanak, s testvérközi bonyodalmak lépjenek fel a szomszéd államok között az „illetlen” rendezvény miatt.”

Tíz éve állítja össze Balogh Tibor a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja versenyprogramját, aki a válogatásnál fontos szempontnak tartja, hogy valamennyi határon túli magyar területről érkezzen színház, előadás, s lehetőleg olyan, amelyben a teljes társulat szerephez jut.  

Balogh Tibor állítja össze a kisvárdai színházi fesztivál versenyprogramját

 

Úgy érzi, az idén harminchetedik évébe lépő fesztivál súlya nem változott, ugyanolyan várakozással érkeznek a határon túli társulatok, mint egykor, ráadásul nagyon megerősödtek az utóbbi időkben, van mivel büszkélkedjenek, tehát szívesen jönnek.

„Kezdetben éppen annyi magyar színház működött a határainkon kívül, ahány előadásnap volt, tehát minden társulat felléphetett. Ma – a jelentkezések alapján – körbejárom a Kárpát-medencét,

s azokat az előadásokat hívom meg, amelyek a teljesség erejével hatnak rám, amelyek a műélvezői közönyömből kilendítenek.”

Ugyanezt reméli a közönség részéről is. A korábbi fesztiválokra emlékezve úgy érzi, hogy a most idelátogató, szépkorú színészek örömökben telt fiatalságuk nyomait keresik itt a környéken. Már munkája második évétől arra törekedett, hogy fedezzék fel Kisvárdát a fiatalok is. Három műhelykurzusukra a szakírójelöltek, színinövendékek, helyi középiskolások részéről rendre túljelentkezés van. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fellépő társulatokat a fiatal közönség kifejezetten inspirálja.

A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházközös produkciója volt tavaly Gogol Háztűznézője

 

Magyar kortárs találkozóhely Kisvárda, jelenkori magyar szerzőkre figyel. Szerepel a szabadkai népszínház Tyúklétra című darabja, Rókus Zoltán műve. Szilágyi Andor szerzeményét A bajnokok bajnokát a Déryné társulat viszi Kisvárdára. Az Angyalok a lombok között (szabadkai Kosztolányi Dezső Színház) alkotója és rendezője Csábi Anna. A zentai Hangyabefőtt Szegedi-Szabó Béla darabja, a Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ szövegírója pedig az Udvari Kamaraszínház rendező-igazgatója, Andrási Attila. „Eredeti mű Czene-Polgár Donát egyetemi hallgató eleven magyar nyelven, a mai néző türelméhez tömörített Molière-változata, a Képzelt beteg a Szegedi Pinceszínház előadásában. Másik adaptáció Kafka A per című műve, Takács Réka és Bélai Marcel átiratában. Emellett újszerű írói munkának mondható Háy János Mandragórájának szövege Nagyváradon, a Szigligeti Színház stúdiószínpadán. A kortárs szerzői művek mellett tíz előadáshoz tartoznak magyarok komponálta zenék is” – emelte ki a művészeti tanácsadó.
 

Görgey Gábor a Handabasa, avagy a fátyol titka című játékát 2024-ben a Zentai Magyar Kamaraszínház adta elő

 

Az idei lesz a harmadik alkalom, amikor anyaországi színházakat is meghívtak Kisvárdára: a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház, a Déryné Társulat, valamint a Szegedi Pinceszínház verseng a határon túliakkal.

A határon túli színházak szeretnek megmérettetni és együtt szerepelni az anyaország társulataival.

Június 20. és 28. között a fesztivál tizennyolc versenyprogramját a Művelődési Központ színháztermében, a zsinagógában, a Refi Színpadon, egy moziteremben és a Konferenciaközpontban mutatják be.

„A Kisvárdai vár épületét az ott folyó munkálatok miatt jelenleg nem használjuk előadásokra. De befejezéséhez közeledik a felújítása, amely a régészeti feltárások műemléki védelme és az időközben módosult feladatelképzelés miatt évekre nyúlt. Ha átadják, a korábbinál színházszerűbb lesz a belső tér. Jövőre már tervezhetünk oda is előadásokat” – tette hozzá Balogh Tibor.

 

Nyitókép: A Nagyváradi Szigligeti Színház a Csárdáskirálynő előadásával mutatkozott be az elmúlt évben  
Fotók: Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja