A történet szerint az öregek között egy régi krimisorozat nyomozója szimatolni kezd egy gyilkossági ügyben. Mindez ráadásul Magyarországon, a mai színjátszás nagyjaival a főszerepekben. Ez már szinte túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. És sajnos nem is az. A Ma este gyilkolunk ötletadója Köbli Norbert forgatókönyvíró volt, és eredetileg a színész Csányi Sándor filmrendezői bemutatkozása lett volna, ám Csányi végül visszalépett a rendezéstől, a forgatókönyv pedig időközben annyit változott, hogy Köbli jobbnak látta levetetni a nevét a stáblistáról.

Sosem jó ómen, ha egy filmnek efféle mostoha körülmények között kell elkészülnie, ráadásul a magyar filmszakma nem ahhoz szokott, hogy profi „iparosok” megbízás alapján rakjanak össze filmeket.

Ez Hollywoodban bevett gyakorlat, de a mi filmeseink az elmúlt évszázadban olyan mozirendszerben szocializálódtak, amelyben a film a rendező szívügye, s természetes, hogy elejétől a végéig végigkíséri a születését, meghozva a legfőbb művészi döntéseket. A megbízási alapon működő filmkészítés ugyan nem zárja ki az élvezhető, sőt jó közönségfilmek – mint amilyen például az Így vagy tökéletes, sőt akár a Futni mentem is volt –, de nálunk nagyobb eséllyel születik ezekből a helyzetekből olyan lélektelen és gazdátlan fércmű, mint amilyen az El a kezekkel a papámtól!, vagy cikkünk tárgya, a Ma este gyilkolunk lett.

Hermányi Mariann és Kern András a filmben 
Fotóforrás: Film Positive Productions/InterCom sajtóoldal

 

Pedig a film fő helyszíne önmagában is kuriózum: egy színészotthon, ahol az idős színészek kapnak szállást, ellátást és persze ápolót. Az idősek otthonában játszódó krimi/thriller egy létező, bár nem túl népes alzsáner, amelynek például olyan méltán népszerű darabjai vannak, mint a Bubba-Ho-Tep, az idős Elvis és a fekete John F. Kennedy együtt nyomoz az otthonban pusztító valamely természetfölötti erő után, vagy a tavalyi The Rule of Jenny Pen, amelyben idős pszichopata terrorizálja egy öregek otthona sokszor szinte magatehetetlen lakóit, míg egyszer csak emberére akad. Ha jól csinálják, ez a zsáner és környezet fantasztikus lehetőségeket rejt, lévén lehet mesélni benne öregedésről, elbutulásról, magatehetetlenségről, generációs különbségekről, a fiatalság utáni vágyakozásról és még megannyi másról.

Nos, a Ma este gyilkolunk e témákat legföljebb nyomokban tartalmazza.

Próbál egyszerre könnyed, izgalmas, játékos és rejtélyes lenni, de nem igazán sikerül, az pedig sokat ront az összképen, hogy látványosan kerüli az idősödéssel együtt járó komolyabb kérdéseket, témákat, és sajnos soha nem sikerül élettel megtöltenie tökéletes kiindulópontját.

Kern András nagyszerű választás a főszerepre, fanyar humora tökéletes, tévés kopómúltja is adott, de a rutinjaiból egyszer sem próbálja a rendező Fazakas Péter kimozdítani, a többi színésznagyságot – Koltai Róbert, Bánsági Ildikó, Hámori Ildikó, Pogány Judit, Takács Katalin, Bodrogi Gyula, Jordán Tamás, Bálint András – pedig gyakorlatilag statisztaszerepre kárhoztatja a film. A nagyon meglepőnek szánt, a történet első részéből egyáltalán nem következő végkifejlet pedig végképp megadja a kegyelemdöfést a Ma este gyilkolunk-nak. Kár érte, az ötlet tényleg jó volt.

 

A Ma este gyilkolunk a Netflix kínálatában látható.

Nyitókép: Jelenet a Ma este gyilkolunk című filmből: Koltrai Róbert, Pogány Judit, Bodrogi Gyula, Takács Katalin 
Fotóforrás: Film Positive Productions/InterCom sajtóoldal