Szerző: Tóth Csaba

Két lány, pandémia és barátság

Nem minden film borzalmas, amely a Covid alatt született és – legalább részben – a világjárványról szól, bár tény, hogy nagyítóval kell keresni köztük a jobbakat. Az Országút nagyítója most egy kis csodára talált rá, A saját szobám című grúz műre.

Ha meghalok, megehetsz

Minden idők egyik leghírhedtebb tragédiája 1972 októberében esett meg. Több mint ötven év után az akkor történtek még mindig lázban tartják a nagyérdeműt: bár a történetből készült egy jól ismert filmváltozat, újabb feldolgozása, A hó társadalma iránt ismét óriási az érdeklődés.

A szomszéd vére mindig vörösebb

Ha új helyre költözünk, a lakás/ház kiválasztásakor a kelleténél ritkábban vesszük figyelembe, kik lesznek az új szomszédjaink. Ha pedig később költözik mellénk valaki, akkor végképp nincs választásunk. A Szörnyetegek című film a szomszédháború egy egészen végletes formáját tárja elénk.

Van valami gond férfiak és nők között

A nyomozós krimik/thrillerek műfaján belül külön alkategóriát adhatnának azoknak a daraboknak, amelyek a reménytelen ügyükbe lassan belebolonduló, de a keresést soha fel nem adó zsarukról szólnak. Az Akkor éjjel biztosan az alzsáner egyik csúcsdarabja lenne.

A skanzen kísértetei

Az I. világháborús sváb szellemirtó esete a magyar paraszti világ kísérteteivel és a bénán rendezett horrorklisékkel.

A gyereket szeretni kell, ennyi az egész

Az ír filmekben általában ír akcentussal beszélnek angolul, de magával az ír nyelvvel nem igazán szoktunk találkozni. Nem csoda: még Írországban is csak egy csekély kisebbség beszéli. A nagyrészt írül forgott és Oscar-díjra is jelölt A csendes lányra épp ezért annyira büszkék odahaza.

A nő, aki MINDENRE képes a figyelemért

Amikor Andy Warhol annak idején azt mondta, hogy 15 perc hírnév mindenkinek jár, valószínűleg maga sem gondolta, hogy pár évtized múlva lesznek olyan emberek, akik e negyedórányi hírnévért bármire képesek lesznek.

Csapatépítés svéd módra, véresen

Mi lenne, ha összekevernénk A hivatal munkahelyi sitcom-világát egy slasher horror őrületével? Valószínűleg ez járhatott Patrik Eklund svéd rendező agyában, amikor filmre adaptálta Mats Strandberg regényét.

A jövőbelátó nővérek, akik meg akarták nyerni a világháborút

Found footage, vagyis talált felvétel. Így nevezik a filmeknek azon fajtáját, amelyek dokumentarista eszközökkel, egyes szám első személyben, egyfajta home videoként mesélik el a sztorijukat, mintha csak egy vlogger videónaplóját vagy egy rendkívül szubjektív dokumentumfilmet látnánk.

A pénzeden éveket vásárolhatsz, az éveid pedig pénzt érnek

Sokszor láthattuk már, hogy olyan találmányok, amelyek eredetileg arra hivatottak, hogy jobbá tegyék a világot, a nagyvállalatok kezében szimpla termékké válnak, és a velük kapcsolatos egyetlen cél az marad, hogy általuk minél nagyobb bevételre tegyenek szert.

Ikerbánat

Az egypetéjű ikrekről szeretjük azt feltételezni, hogy valamiféle mágikus kapocs köti össze őket. Szinte olvasnak egymás gondolataiban, és ha az egyikkel történik valami szörnyűség, netán nagy öröm éri, legyen a másik fizikailag tőle bármilyen távol, mégis megérez ebből valamit.

Mese az apáról, aki talán sosem volt

Ukrajna sosem lesz olyan többé, mint a háború előtt volt. Részben ezért is érdekes az ukrán Antonio Lukics második mozija, a Luxemburg, Luxemburg: pár hónappal az orosz–ukrán háború előtt forgatták, így bepillantást enged az ország életébe a „boldog békeidőkben”.