Ritkaság, hogy egy játékfilm szinte egyszerre mutatkozzon be a hazai mozikban és streamingen is, az Egy dán építész Párizsban ilyen kivétel. 4:3-as képarányával a nyolcvanas éveket, történetének korát idézi, néhány monumentális felvétele nagyvászonért kiált.

Mióta a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? párosa sorra döntötte a nézettségi rekordokat, a magyar filmipar a romantikus vígjátékban látja a fényes jövő ígéretét. A túltermelés jelei már most érződnek, de a Beléd estem még nem okoz csalódást.

Izgalmas keveréke a mostanában újra divatos kórházsorozatok gyors tempójú történetmesélésének és az európai szerzői film kisrealista érzékenységének a Cannes-ban, a Nemzetközi Filmfesztiválon tavaly bemutatkozott, Adam érdekében című belga mozidarab.

Amélie Bonnin egy korábbi kisfilmjéből forgatta az Élvezd a pillanatot című nagyjátékfilmjét. A rendezőnővel Párizsban beszélgettünk a mozidarabról, a különleges musical műfajról, s a főszereplőről, aki a szülői háztól távol kezdett új életet.

Számos film bizonyította már, hogy a korlátozások könnyen pozitív hatással lehetnek a filmesek kreativitására. A brit Locke – Nincs visszaút minden szempontból minimalista megközelítése képes a csodára: a lehető legkevesebből a lehető legtöbbet hozza ki.

Ha így folytatjuk, még elérhetünk oda, ahová a cseh filmesek már eljutottak, hogy a hazai alkotások sokszor több pénzt hoznak a konyhára, mint az amerikai szuperprodukciók. A Szenvedélyes nők, Herendi Gábor mozija újabb fontos lépés ebbe az irányba.

Egy francia rendező mexikói történetet mesél amerikai színészekkel. Mindezt bombasztikus gengsztermusical, még inkább merész műfajkeverék formájában, melynek középpontjában címszereplőjének, a kartellvezér Emilia Péreznek nemváltása áll.

Az olasz maffiózó, Antonio Chichiarelli izgalmakban bővelkedő élete egy Martin Scorsese kaliberű rendező kezében igazi aranybányának bizonyulna. Sajnos azonban meg kellett elégednie Stefano Lodovichivel, aki csak nagyon szeretne Scorsese lenni.

„Sosem haltam meg korábban. Csinos akarok lenni, amikor megtörténik” – mondja a haldokló anya a Búcsú June-tól című mozidarabban. Jó, ha egy film személyes, s Kate Winslet debütáló rendezése nem is lehetne személyesebb, kár, hogy az előny itt hátránnyá válik.

Az ezredforduló környékén született Z generációról ritkán készül olyan mély, átgondolt és emberi tabló, mint az Amikor megtörik a fény című film. És az alkotóknak ehhez elegendő volt mindössze egyetlen nap históriáját, eseményeit bemutatni.

Mindig érdekesek a gyerekszemszögből forgatott filmek. A kicsik ártatlansága és naivitása, nézőpontjuk visszaröpít abba az időbe, amikor még magunk is sok mindenre rácsodálkoztunk. A balkezes lányt figyelve újra gyereknek érezhetjük magunkat.

Pierre Choderlos de Laclos regényének volt már tökéletes filmadaptációja, ám most az HBO Max többre törekedett: a Veszedelmes viszonyok hősei eredettörténetének bemutatására. Jessica Palud a Csábítás epizódjainak rendezője, a minisorozatról beszélgettünk.