Egy francia rendező mexikói történetet mesél amerikai színészekkel. Mindezt bombasztikus gengsztermusical, még inkább merész műfajkeverék formájában, melynek középpontjában címszereplőjének, a kartellvezér Emilia Péreznek nemváltása áll.

Az olasz maffiózó, Antonio Chichiarelli izgalmakban bővelkedő élete egy Martin Scorsese kaliberű rendező kezében igazi aranybányának bizonyulna. Sajnos azonban meg kellett elégednie Stefano Lodovichivel, aki csak nagyon szeretne Scorsese lenni.

„Sosem haltam meg korábban. Csinos akarok lenni, amikor megtörténik” – mondja a haldokló anya a Búcsú June-tól című mozidarabban. Jó, ha egy film személyes, s Kate Winslet debütáló rendezése nem is lehetne személyesebb, kár, hogy az előny itt hátránnyá válik.

Az ezredforduló környékén született Z generációról ritkán készül olyan mély, átgondolt és emberi tabló, mint az Amikor megtörik a fény című film. És az alkotóknak ehhez elegendő volt mindössze egyetlen nap históriáját, eseményeit bemutatni.

Mindig érdekesek a gyerekszemszögből forgatott filmek. A kicsik ártatlansága és naivitása, nézőpontjuk visszaröpít abba az időbe, amikor még magunk is sok mindenre rácsodálkoztunk. A balkezes lányt figyelve újra gyereknek érezhetjük magunkat.

Pierre Choderlos de Laclos regényének volt már tökéletes filmadaptációja, ám most az HBO Max többre törekedett: a Veszedelmes viszonyok hősei eredettörténetének bemutatására. Jessica Palud a Csábítás epizódjainak rendezője, a minisorozatról beszélgettünk.

A Milli Vanilli: Az évszázad botránya című filmmel csak egyetlen gond van, túl későn érkezett. Éppen egy olyan korszakban mutatták be, amikor az a bűn, amit a szereplő zenekar tagjai elkövettek, már szupersztársággal jár együtt a TikTokon.

A Cartier Glory, a filmcsinálók díja a velencei filmfesztiválon a festőművész, rendező Julian Schnabelt illette. Az In the Hand of Dante (Dante kezében) a művész eddigi legambiciózusabb filmje. Velencei kerekasztal-beszélgetésen faggattuk Julian Schnabelt.

A televíziós csatornák műsorát világszerte elárasztó, nagy nézettségre törő valóságshow-k egy ideje már a nevükkel ellentétesen működnek. Nem inspirálódnak a valóságból, inkább alakítják azt. A Csiszolatlan gyémánt című film tökéletes látlelet erről.

Oscar-díjas dokumentumfilm (Egy nap szeptemberben) és Steven Spielberg-féle hollywoodi mozi (München) is készült az 1972-es müncheni terrortámadásról, Tim Fehlbaum Szeptember 5 című filmje mégis bizonyítja, akadnak még feldolgozatlan, izgalmas aspektusai.

Sajátos stílusa akkor is felismerhető, ha tévésorozatot vagy reklámot rendez, a XXI. század Fellinije – mondják az egyedi hangú Paolo Sorrentinóra. Kár, hogy legutóbbi nagyjátékfilmje, a Parthenopé – Nápoly szépe leginkább reklámfilmre emlékeztet.

Speciális rendezői érzékenységet kíván olyan történetek mesélése, melyek egyszerre hatnak intimnek és grandiózusnak. Enyedi Ildikó új filmjében, a Csendes barátban a kapcsolatok, a kapcsolódás fontosságát veszi górcső alá. Főszereplői növények és emberek.