Aligha volt alkalmasabb Lakos Nóránál a magyar ifjúsági film feltámasztására, a rendező hosszú évek óta a fő szervezője a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválnak. A Véletlenül írtam egy könyvet a családi filmek nézőinek szóló bájos mozi lett.

A szerző az Izmos nyelvű költők csoport tagja. Itt közölt verseiben első sorba kerül a látvány, az érzékelés és – a felfogás esetlegessége és különbözősége, ami a költeményeket feszültté, mintegy kényelmetlen tényekké teszi.

Hogyan élte meg a pandémiát és a lockdownt – filmes körökben tabutéma. Mégis erről szól a részben magyar származású Olivier Assayas francia filmrendező eddigi legintimebb filmje, a Felfüggesztett idő.  A rendezővel Berlinben beszélgettünk.

A német filmművészet válasza a dél-koreai Élősködők című alkotásra elég későn érkezett, és egy rövid Berlinale filmfesztiválos kitérő után rögtön a Netflix kínálatában debütált. A Finom vaskos társadalomkritikával próbálkozik. Vajon mire jut vele?

Ha szerelemről és hűtlenségről van szó, a francia Emmanuel Mouret színész-rendezőre mindig számíthatunk. A Szívecskéim és az Egy röpke románc naplója után új rendezéséről, a Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában vetített Barátnőkről beszélgettünk.

Bár a magyar filmek iránti érdeklődést a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? lökte fel a magasságokba, néhány hónappal korábban a – most a Max kínálatában is megjelent – Fekete pont kiemelkedő nézőszáma már jelezte: valami megváltozott.

Bár a nagyjátékfilmek idei versenyébe nem jutott be magyar alkotás a 75. Berlinale Nemzetközi Filmfesztiválon, a Perspectives szekcióban helyet kapott az Inkubátor Program keretében forgatott Minden rendben, Sós Bálint Dániel elsőfilmje.

Miután a rendszerváltozás utáni magyar mozihistória legsikeresebb magyar filmje lett a Futni mentem, nem egész három hónappal premierje után a Netflixre is befut. A vígjáték mindeközben elnyerte a Szemle Tanács Különdíját a 44. Magyar Filmszemlén.

Akadnak már-már zavarba ejtőn személyes filmek. Nézőként különös átélni, ahogy az alkotó fölfedi legmélyebb érzéseit. Persze a személyesség önmagában még kevés a jó mozihoz, de a Volt egyszer egy nyárnak nem is ez az egyetlen igazi erénye.

Az iskola a társadalom kicsiben: szuperlelkes, fiatal tanárnő találkozik az iskolarendszer korlátaival és azzal, hogy hiába minden lelkesedése, ha a tanártársai és a szülők úgyis visszarántják a „túlbuzgó” kezdő kollégát. A tanári szoba. Ismerős?

Biztosan érdemes egész életünkben mindenáron becsületesen élni? A gonosz cselekedet tényleg elnyeri méltó büntetését? A Blaga leckéi című film ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szembesíti nézőit, de a provokáció sem áll távol gondolkodásától.

A brit filmművészet szívesen állít emléket a társadalom hétköznapi hőseinek, közülük való Jean Purdy brit ápolónő is, aki önfeláldozása révén járult hozzá a lombikbébi-program megteremtéséhez. Róla szól a Joy, az élet csodája című mozidarab.