Nemes Jeles László és állandó operatőre, Erdély Mátyás második nagyjátékfilmje, a Napszállta nagyszabású kísérlet volt arra, hogy a Saul fiához létrehozott erősen szubjektív vizuális stílus mennyire működhet egy másik világban, egy másik történetben. Sajnos kiderült, hogy nemigen járható az út. Egyértelmű volt, hogy harmadik filmjükben nem követhetik a korábbi vizuális formát, más megoldást kell találniuk. S a megújulás sikerült, méghozzá egészen különleges módon.

A Velencei Filmfesztivál versenyprogramjának nagy részét látva bátran kijelenthetem: az Árva a legizgalmasabban, legegyedibben megjelenő film a választékból, egyetlen másik ott látott mozi sem hasonlít hozzá. Nemes Jeles László és Erdély Mátyás úgy tudták megőrizni korábbi filmjeik szubjektivitását, hogy felhagytak a „követjük hátulról a szereplőt” technikával.

Hosszú, átgondolt, sokszor grandiózus beállításokkal dolgoznak, a kamera együtt él a főszereplővel, de ezúttal a körülötte lévő világ is hangsúlyos részét képezi a kompozíciónak.

Mintha az olasz neorealisták stílusa keveredne a hetvenes évekbeli Robert Altman-mozik eseménydús képi világával és szereplőkövetésével. A környezet itt legalább annyira fontos, mint a főhős. Erdély Mátyás mívesen és szándékosan kopottas képein életre kel 1957 romos Budapestje, minden sarkon szétlőtt épületekkel, a gyerekek pedig úgy játszadoznak a romok között, mintha csak az játszótér lenne.

Jelenet az Árva című filmből
Képforrás: Mozinet sajtó

 
Lehet, hogy Nemes Jeles László vizuálisan megújult, témaválasztásában azonban az Árva nagyon is folytatása a Saul fiának és a Napszálltának. A rendezőt láthatóan az ország legnagyobb traumái érdeklik, amelyeket a kisember szemszögéből vizsgál: a világháború előtti puskaporos időszak és a holokauszt után ezúttal 1956-tal foglalkozik, de nem magával a forradalommal, hanem az akkor és ott történtek hosszú távú hatásával az emberekre. A film valójában nem a forradalom évében, hanem utána játszódik, amikor a szovjet paranoia a legerősebb, és megpróbálnak mindenkit felkutatni, akinek bármi kapcsolata lehetett az ötvenhatos ellenállással. Andor kiskamasz, még véletlenül sem lehetett köze a forradalomhoz, de amikor estefelé az utcán cselleng, a rendőrök még őt is beviszik, hogy leckét adjanak az elnyomó rendszer természetéből. A fiú árván nőtt fel, apját sosem látta, és édesanyját sem ismeri fel, miután hosszú évek vidéki bujkálása után visszatér hozzá.

A történetet Nemes Jeles László édesapjának (Jeles András rendezőnek) és nagyanyjának kapcsolata és története ihlette,

de közvetlen életrajzi filmnek már csak azért sem nevezhető, mert a rendező/forgatókönyvíró számos fiktív elemmel gazdagította azt. Andor nagyon vágyik egy apára, az anyja történetei segítségével idealizált alakot képzel el magának, és amikor egyszer csak megérkezik egy férfi, aki azt mondja, hogy ő az édesapja, a fiú nem akarja elfogadni, megtagadja, mert az ő személyisége nem ér fel az álomapához, sőt a gyerek taszítónak, veszélyesnek érzi.
 

Nemes Jeles László rendező és a főszereplők: Waskovics Andrea, Bojtorján Barnabás, Grégory Gadebois Velencében
Képforrás: Mozinet sajtó

 

Családtörténetbe ágyazott traumafilm az Árva ötvenhat borzalmairól és következményeiről, és bár a rendező a legtöbb energiát a főszereplő kisfiú megtalálásába fektette, a film legerősebb színészi alakítása mégis az apát, Berendet alakító Grégory Gadebois a hatalmas és félelmetes hentes szerepében. A színész úgy képes szörnyeteg lenni, hogy közben meg tudja mutatni karaktere szeretetéhségét is, egy látszólag negatív szerepet képes összetetten, árnyaltan eljátszani.

Grégory Gadebois megjelenésével kel igazán életre a film, a felvázolt apa–fiú dinamika szívbe markoló.

Kár, hogy az Árvának viszonylag sok időbe telik, hogy megtalálja igazi hangját, hogy főhősének állandó, dühtől kirobbanó viselkedése idővel repetitívvé válik. Velencében a sajtó kissé hűvösen fogadta a filmet, de ettől még az Árva izgalmas, új irány Nemes Jeles remélhetőleg hosszú, számos értéket hordozó rendezői pályafutásán.

Az Árvát a hazai mozik október 23-tól játsszák, előtte szerepel a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában

 

Nyitókép: Az Árva stábja a velencei premieren
Képforrás: Mozinet sajtó