Egyszerű emberek egyszerű történeteit láthatjuk, ám általuk mégsem csak róluk tudhatunk meg többet, hanem az emberiségről, önmagunkról és arról a világról is, amelyben élünk. Enyedi Ildikó határozottan birtokában van ennek a tudásnak, s ennek volt köszönhető művészi pályájának egyik legnagyobb sikere, a Testről és lélekről című film is.

A Csendes barát három kicsiny emberi história gyűjteménye, azonban Enyedi Ildikó a történetek egy irányba állításával, a különböző korszakok megjelenítésével és a hasonló témákkal mégis eléri, hogy túlmutassanak önmagukon, és valami szépet és lélekmelengetőt tanítsanak rólunk, emberekről.

Sőt, nemcsak az emberekről: a rendező egészen odáig merészkedik, hogy a filmjével bolygónk összes élőlényéről is mesél.

A három történetet a helyszín – mindegyik egy németországi egyetem campusán játszódik – és egy botanikus kertben élő, rendkívül ritka gingko biloba fa köti össze. Már-már főszereplő az egyikben a páfrányfenyő, a többiben pedig csak epizódszereplőként, ám kimondottan fontos epizódszereplőként látható. Enyedi a három történetet nem egymás után meséli, hanem folyamatosan változik, melyikben vagyunk éppen. Ezzel a módszerrel még inkább hangsúlyossá válnak a közös pontok, és sokkal inkább egyetlen nagy történetként tudunk tekinteni a látottakra. És ezt még annak ellenére is így érezzük, hogy az egyiket a rendező fekete-fehérben meséli. Az arányok már-már tökéletesek: egyik történet sem tornyosul a többi fölé, egyik sem lesz fontosabb a másiknál, csodálatosan átgondolt harmóniában léteznek egymással, sőt kiegészítik egymást.

Tony Leung Chiu-wai
Képforrás: Szilágyi Lenke/Velencei Nemzetközi Filmfesztivál sajtófotó

 

Az egyik történet a közelmúltban, pontosan 2020-ban játszódik, és még a világjárvány is fontos szerepet kap benne. A másik az 1900-as évek elején, amikor a híres német egyetem felveszi soraiba az első diáklányt. A harmadik történetnek köszönhetően pedig a múlt század hetvenes éveibe jutunk el.

A három históriában közös, hogy hőseik egytől egyig magányos kívülállók.

Tony (a hongkongi szupersztár a 2020-as részlet főhőse, Tony Leung Chiu-wai leheletfinoman játszik Enyedi irányításával) Kínából érkezik vendégprofesszorként Németországba, csakhogy kezdődik a koronavírus-őrület. Az egyetem bezár, hazautazni nem tud, ott ragad szinte egyedül a hatalmas campuson egy pompás botanikus kert közepén. Beleszeret egy csodálatos fába, és furcsa tudományos kísérletbe kezd: arra kíváncsi, vajon tudnak-e kommunikálni a fák.

Jelenet a Csendes barát című filmből 
Képforrás: Szilágyi Lenke/Velencei Nemzetközi Filmfesztivál sajtófotó

 

Az 1900-as évek eleje a második részlet ideje, amikor Grete (Luna Wedler megérdemelten lett a Velencei Filmfesztivál felfedezettje) az első diáklány lesz a campuson, s ezzel rögtön kívülállóvá válik. A Csendes barát találó jelenetek sorával (felvételi beszélgetése igazán emlékezetes) mutatja be, micsoda igazságtalanságokat kellett átélnie úttörő nőként. 

Végül, de nem utolsósorban ott van Hannes (Enzo Brumm), a félénk diák, aki beleszeret egy diáktársnőjébe, de ezt még magának sem meri bevallani. Furcsa módon akkor kezd közel kerülni hozzá, amikor a lány elutazik, és megkéri a fiút, hogy vigyázzon a muskátlijára, amellyel különös kísérletet folytat…

Egy muskátli, egy gingko biloba és három ember. Összeköti őket, hogy mindannyian kapcsolatra, társaságra, megértésre vágynak.

S ezt a környezetük nem teszi lehetővé, netán ők maguk az akadályai annak, hogy valódi kapcsolatokat kezdeményezzenek. Enyedi Ildikó filmjében még egy egyszerű muskátli is egyéniséget kap, a növényeket és a természetet ráadásul egészen pompás, gazdag, lírai képekben ábrázolja. Érzelmes, de nem érzelgős, humoros, de nem vicces, szomorú, de nem tragikus: a Csendes barát a címéhez méltó módon csendes, kissé melankolikus és csodaszép film arról, hogy mindig kell egy barát.

A Velencei Filmfesztiválon látott Csendes barát a hazai mozikba csak jövő év elején érkezik, de ősszel többször is látható lesz a Mozinet Filmnapok keretében.

 

Nyitókép: Enzo Brumm játssza a diákot a harmadik történetben 
Képforrás: Pandora Film