Az est keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen részt vett Csák János kulturális és innovációs miniszter, Turi Attila, az MMA megválasztott elnöke, Huszti Péter színművész, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja, Orosz István grafikus, filmrendező, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja és Szemadám György festőművész, író, az MMA rendes tagja.

A rendezvényen részleteket vetítettek Jankovics Marcell, az MMA néhai tiszteletbeli elnökének 2011-ben bemutatott Az ember tragédiája című animációs filmjéből, valamint a mű 1969-ben Szinetár Miklós által rendezett tévéfilmváltozatából. Az est moderátora Juhász Anna irodalomtörténész, a műsor szerkesztője pedig Rubovszky Éva, Jankovics Marcell özvegye volt.

Turi Attila köszöntőjében az Akadémia korábbi tiszteletbeli elnöke, Jankovics Marcell remekművét emelte ki.

„A kétszáz éve Alsósztregován született Madáché a zseniális alapmű, amit Jankovics Marcell a XXI. század vizuális nyelvére fordított le művészi tehetségével, kifejtve annak képi világát, az intellektus fölé emelve annak befogadását” – mutatott rá.

Turi Attila, az MMA megválasztott elnöke úgy fogalmazott: Madách Imre és Jankovics Marcell korszakos jelentőségű alkotók voltak

Fotó: Nyírő Simon/MMA

 

Turi Attila megemlékezett arról is, hogy Jankovics Marcell több mint két évtizeden át dolgozott a mű filmváltozatának elkészítésén. „2011-re készülhetett el a minden szín tekintetében egyedi, unikális képi világú, ugyanakkor egységes egészt képező animációs film. A magyar filmművészet e kimagasló remekműve a madáchi sziklaszilárd alapra épült, a műre, amely az egyetemes emberi kultúra és história XIX. századi összegzése, és amely máig sem veszített időszerűségéből, mert létezésünk alapjaira épül” – tette hozzá a megválasztott elnök, aki kitért arra is, hogy bár Madách műve az emberi lét alapkérdéseit igyekszik megválaszolni, nem sorolható egyik történetfilozófiai irányzathoz sem: megközelítése, nézőpontja megismételhetetlenül egyedi.

Csák János köszöntőjében elmondta, hogy

Madách műve, Arany János Toldijához hasonlóan, mitologikus mű.

Az ezekhez fűződő személyes kötődései mellett felidézte, hogy 2009-ben a The Economist című lap Madách művéről azt írta, hogy a nyugati civilizáció, az emberiség haladásának a legjobb modern parabolája, és egyben az emberi lét metaforája. Emlékeztetett, hogy a mű versenytársa volt Goethe Faustjának, Dante Isteni színjátékának és Milton Elveszett paradicsomának, valamint hozzátette: annak idején azt írták, Az ember tragédiája az a mű, amely a leginkább bemutatja az emberi természetet. A miniszter arról is szólt, hogy Madách Imre közéleti, politikai pályafutása során is összefoglalta, hogy a felvilágosodás eszméi és a korábbi eszmék az emberi létről miként alkalmazhatók a saját korára. Az ember tragédiája különféle feldolgozásai kapcsán Csák János kiemelte Jankovics Marcell alkotását. Úgy vélte: Jankovics Marcell és Madách Imre – bár nem nevezték filozófusoknak őket – igazán nagy gondolkodók voltak, kiknek zsenialitása máig is kihat.

A beszélgetés során Juhász Anna a Madách-művel való személyes kapcsolatukról kérdezte a résztvevőket. Huszti Péter arról a különleges helyzetéről beszélt, hogy a tragédia epizódszerepeitől kezdve eljátszhatta Ádámot (a fent említett Szinetár-féle feldolgozásban), az Úr és Lucifer szerepét is. A szórakoztató színházi anekdoták mellett a Színművészeti Egyetem volt rektora elmondta, kezdeményezésére 1991-ben nemzetközi fesztivált szenteltek a műnek, melynek során a különböző színművészeti felsőoktatási intézmények anyanyelvi fordításokat használva feldolgoztak egy-egy színt, végül pedig közösen is előadták a kész művet. Mint elmondta, több külföldi kollégát igazán sikerült ezáltal fellelkesíteni a Tragédia iránt.

Szemadám György életében is hosszú ideje jelen van Az ember tragédiája.

Egyrészt a Magyar Mozgókép Alapítvány Animációs Filmkollégiumának elnökeként is részt vett a Jankovics Marcell-féle feldolgozás elkészülésének előmozdításában, a jelképek világát kutató szakemberként és barátként is jelen volt az alkotófolyamatban, valamint ő maga is részletesen foglalkozott Madách művével. Eredményeit Vándorok könyve: A tarot kártyától Az ember tragédiájáig címmel jelentette meg kiadvány formájában. Szemadám a színmű gnosztikus jellegéről és a szabadkőműves mozgalommal való kapcsolódásairól beszélt, amit Madách Imre olvasmányai igazolnak. Orosz István, mint Jankovics Marcell alkotótársa a prágai színt tekintve, rávilágított, hogy filmnézési szokásaink megváltozása – a visszajátszás lehetőségével többek közt – esélyt ad arra is, hogy felfedezzük és feldolgozhassuk azt a gazdag jelképi világot, amit Jankovics Marcell elénk tár.

Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint Jankovics Marcell és Madách Imre – bár nem nevezték filozófusoknak őket – igazán nagy gondolkodók voltak, kiknek zsenialitása máig is kihat

Fotó: Nyírő Simon/MMA

 

A kerekasztal résztvevői egyénenként is sok érdekes, értékes gondolattal és tapasztalattal rendelkeznek a Tragédiával kapcsolatban, amelyeknek teljes kifejtésére, vagy akár az ellentétes álláspontok megvitatására ez alkalommal még a két és fél óra is kevésnek bizonyult. Huszti Péter például a Tragédia színpadi alkalmasságát hangsúlyozta, míg Szemadám György arról beszélt, hogy Madách Imre a Tragédiát nem színműként, hanem elbeszélő költeményként határozta meg.

Véleménykülönbség volt abban a kérdésben is, végkicsengésében keresztény vagy gnosztikus eszmeiségű-e inkább a mű.

A rendezvény záróakkordjaként Turi Attila, az MMA megválasztott elnöke megköszönte Rubovszky Évának az est összeállítását és Jankovics Marcell hagyatékának hűséges gondozását.

 

A nyitóképen: Szemadám György festőművész, író beszél a Tragédiához fűződő kapcsolatáról. Balról Huszti Péter színművész, jobbról Csák János kulturális és innovációs miniszter