Milyen nagy csapás a sorstól, hogy éppen egy világhírű dorombjátékos macskája nem dorombol. Pedig Szilágyi Áron szereti kényeztetni családja kedvenc vörös cicáját, ölébe ülteti és simogatja, de a hálátlan kisállat egyetlen hangot sem présel ki magából. Lehet, hogy rajta kívül nincs is a földkerekségen még egy társa, amelyik hozzá hasonlóan nem tud dorombolni. Maradva a témánál megtudom: a házi macska hízelkedő muzsikálását az acélból készült aprócska hangszerről nevezték el, nem pedig fordítva, amit más nyelveken zsidó hárfának, állkapocshárfának vagy a rossz gondolatok elűzőjének hívnak. Kecskeméti megszállottja, 1997 óta játszik rajta, több mint
negyven országban szerepelt különböző fesztiválokon, és vezeti a hírös város hangszergyűjteményét.
Minden, ami doromb. Ez a mottója annak a honlapnak, amely Magyarország legnagyobb dorombválasztékát kínálja, illetve átfogó információkat közöl a hangszerrel kapcsolatos témákban. És aki ide kattintott, az a lehető legjobb helyen jár, hiszen Szilágyi Áronnál más aligha tud többet erről a pengetéssel és fúvással megszólaltatott egyszerű instrumentumról. Ha bármilyen, dorombhoz kötődő ötlet felmerül valakiben, előbb-utóbb biztosan megtalálja a kecskeméti fiatalembert.
Még a koronavírus-járvány előtt megkeresett a debreceni Kölcsey Ferenc Gyakorló Általános Iskola énektanára, Kursinszky Viola, hogy szeretné
bevonni a dorombot az alsós zeneoktatásba.
Azonnal igent mondtam, s közösen találtuk ki, mire lenne érdemes fókuszálni. Először őt tanítottam meg dorombozni, majd továbbadtam neki a tanítási módszereket is. Aztán a vírus okozta kényszerpihenő után elkezdődhetett a program egy osztállyal, mára pedig egy kis műsort is összeállítottak.
Íme, a doromb! (Fotó: Szilágyi Áron)
Példaértékű kezdeményezés, jó lenne, ha országosan is elterjedne, hiszen a dorombozás fejleszti a ritmusérzéket, a kontrollált légzést, az intonációt, arról nem beszélve, hogy könnyű rajta játszani, és mókának sem utolsó, mivel mégiscsak
az egyik legősibb népi hangszerünkről van szó.
Hangja hallatán mindenkiben – előadóban és hallgatóban egyaránt – óhatatlanul felkavarodik a legmélyebben szunnyadó bizsergés is. A doromb apropóján megannyi témáról beszélhetünk a gyerekeknek az ősi magyar kultúrától kezdve a különleges hangszereken át a világ népei közötti kapcsolatokig. Végül, de nem utolsósorban kiemelném a közös zenélés élményét is.
Könnyű annak, aki inspiráló környezetben nő fel. Áron édesapja, Szilágyi Zoltán hazánk egyetlen dorombkészítője, minőségi hangszereiért évtizedek óta hozzá járnak vásárolni a világ minden részéből a zenészek. Egy gyerek számára sok élményt tartogat egy ilyen varázslatos hely. Főhősünk hároméves lehetett, amikor először szólaltatott meg dorombot, ellenben tizennyolc-tizenkilenc esztendős koráig nem volt egyértelmű, hogy életében bármiféle szerepet játszhat ez a különleges hangszer. Aztán egyik barátjával elkezdett muzsikálni, fesztiválokra hívták őket, tetszett a közönségnek is, amit csináltak. Navrang néven lett zenekara 1999-ben, a triót testvérével és barátjával együtt alkotják.
Egyedi, dinamikus játéktechnikát alakítottam ki, ami inkább
az elektronikus világzenéhez áll közel, annak ellenére, hogy a hangzás teljesen akusztikus
– mondja Szilágyi Áron, a ,,zenekarhalmozó", aki 2006-ban szervezte meg az Airtist, 2014-ben pedig a Zoord nevű bandáját. – Utóbbiban mindegyikünknek megvoltak a privát tennivalói, így nem kellett semmiféle teljesítménykényszernek megfelelnünk. Megfogadtuk: csak olyasmit csinálunk, amit nagyon szeretünk. Azokat a fellépéseket vállaljuk el, melyek extrém helyszíneken zajlanak. Fontos számunkra az is, hogy a lemezeink ne csak az interneten legyenek elérhetők, hanem CD-n vagy bakeliten is megjelenjenek.
Fantasztikus érzés megtapasztalni a koncertjeinken, hogy milyen mérvű energiákat vagyunk képesek felszabadítani. A közönség általában önfeledt táncba kezd, de vannak, akik ,,csak" mozdulatlanul hallgatnak végig bennünket. Minden esetben érezzük a felénk áradó szeretetet, amit semmi más nem pótolhat. A színpadi együtt zenélés élménye a legfontosabb örömforrásaink közé tartozik;
egymás mosolyát, önfeledt játékát látva megsokszorozódik a teljesítményünk.
Amikor többezres közönség előtt lépünk fel, lehetővé válik, hogy olyan emberekhez is eljuttathassuk a dorombot, akiknek előtte fogalmuk sem volt arról, hogy létezik ilyen hangszer.
Az ezredforduló környékén három kontinensen, több mint harminc országban koncerteztünk, ekkor alapoztuk meg nemzetközi hírnevünket. Jómagam a Nemzetközi Dorombszövetség főtitkára lettem, lehetőségem nyílt a legnagyobb nemzetközi dorombfesztiválok megszervezésére. Workshopokat tartottam négy kontinens legnagyobb városaiban, és számos világzenei, dorombos fesztivált, valamint egyéb kulturális seregszemlét szerveztem szülővárosomban, Kecskeméten.
Különleges kézműves hangszerek (Fotó: Király Farkas)
Áron mindig szabad ember akart lenni, s ehhez jó eszköz lett a doromb, amit sokan a szabadság hangszerének tartanak. Kiskorától kezdve járta édesapjával a vásárokat, segített a kézműves hangszerek értékesítésében. Később a testvérével tette ugyanezt, népművészeti rendezvényeken, táncháztalálkozókon, népzenei fesztiválokon. Sokszor felvetődött, hogy
apjától át kellene vennie a stafétabotot, vétek lenne veszni hagyni azt a tudást, amit az évek során a mesterséggel kapcsolatban felhalmozott.
És ez is bekövetkezett. Amikor a Covid-járvány miatt a művészeti élet is megbénult, a hirtelen felszabadult idő lehetőséget teremtett arra, hogy létrehozza és felszerelje saját dorombkészítő-műhelyét.
Boldoggá tesz, hogy apu örökségét vihetem tovább – csillan fel a szeme Szilágyi Áronnak. – Ha ezt nem teszem meg, előbb-utóbb előállhatna az a helyzet, hogy hazánkban nem készülnek tovább dorombok. Nemrég nyitottam meg a műhelyemet, már hozzám is érkeznek megrendelések. De mivel nem csak ezzel foglalkozom, át kell pozicionálnom a feladataimat. Már tudok nemet is mondani, ezután csak azzal szeretnék foglalkozni, ami örömet okoz számomra. Rendkívül jó érzés, amikor magamra öltöm a munkásruhát és elkezdek dolgozni a fémmel. Élettelen anyagból élőt varázsolni – ez is alkotás.
Pengetős hangszerek (Fotó: Király Farkas)
Magyarország legnagyobb önálló hangszermúzeumát a kecskeméti Leskowsky Albert hozta össze. Sokáig méltatlanul kis helyen volt a gyűjtemény, mígnem 2015-ben az egykori városi mozi felújított épületének egy részében végleges helyére talált. Szilágyi Áron – aki három éve megkapta a Kecskemét Közművelődéséért-díjat – 2010 óta vezeti az intézményt.
Engem feldob, hogy folyamatosan jönnek a látogatók. Gyerekek és felnőttek, magyarok és külföldiek egyaránt. Egyórás tárlatvezetést tartok nekik. Nyilván van már benne rutinom, de mindig izgulok előtte.
Sikerül-e kizökkentenem őket a hétköznapi valóságból? Velem jönnek-e a hangszerek varázslatos birodalmába?
Számomra ilyenkor nem létezik más, csak ez a ,,buborék", olyan különleges transzállapotba kerülök, mint amilyet a színpadon is megélek.
Szilágyi Áron műhelye alkalmas a meditálásra (Fotó: Bakó Mihály)
Ennek szöges ellentétét is tapasztalom: a dorombkészítés viszonylag monoton mozdulatokat igénylő tevékenység, alkalmas a meditálásra, melynek során olyan tudatállapotba kerülök, hogy azok a gondolatok is felszínre törnek bennem, melyek a hétköznapokon rejtve maradnak. Ahhoz hasonlíthatnám, mint amikor a planetáriumban lekapcsolják a fényeket, és fokozatosan feljönnek a csillagok.
Szilágyi Áron Zoord nevű zenekarának tízéves fennállása alkalmából jelenik majd meg harmadik albumuk, ami az eddigieknél is különlegesebb lesz.
Európától Szibérián át Japánig nagy rajongótábora van már a nyers, zsigeri, moldvai dallamvilágra épülő, virtuóz dorombjátékkal,
energikus ethnóval és organikus tance-szel megfűszerezett világzenéjüknek. Készül egy extravagáns, fém-fa-műanyag-papír anyagból megalkotandó könyv is, amiben egyebek közt fotók, szövegek, emléklenyomatok, kóddal leolvasható hangképek, de még illatminták (!) is lesznek. És végül még egy friss hír: Kecskeméten 2023. december 30-án ismét lesz Global Vibes dorombfesztivál, ahol a legkülönbözőbb stílust képviselő hazai és külföldi zenekarok, szólisták lépnek majd fel.
A hangszergyűjtemény (Fotó: Király Farkas)
A Leskowsky Hangszergyűjteményben mindig történik valami. Szeptember végén a Máltai Egyetemmel karöltve kezdtek el egy projektet, melynek révén a világon először mutatják be, hogy dorombjáték közben pontosan mi zajlik a szájüregben. Ugyanis MRI képalkotó eljárással pontosan láttatni lehet a nyelv és a garat pozícióját a különböző felhangok esetében. Ennek elsősorban oktatási célok megvalósításában lehet jelentősége, hiszen eddig csak körülírni lehetett a pozíciókat, bízva abban, hogy a játékos ráérez arra, hogyan kell a felhangokat formálni. Hamarosan közzéteszik az ezzel kapcsolatos cikket, fotókat és videós oktatóanyagot. Az edukációs célokon túl más aspektusa is lesz az együttműködésnek: az egyetem művészeti tanszékének hallgatói az MRI-vizsgálatokból és az audiofelvételekből kinyert adatokból egy különleges látványvilágot terveznek, amit 2024-ben a Valettai Tudományos Fesztiválon (Valetta Science Week) egy koncert és workshop keretében mutatnak majd be. Mindeközben a múzeum folytatja a Zeneakadémiával való együttműködését is, a kecskeméti Kodály Intézet növendékeinek szerveznek kurzusokat arról, miként lehet megszerettetni az iskolás gyerekekkel a hangszereket, illetve átadni a közös zenélés élményét. Felvetődött a hangszergyűjtemény bővítésének lehetősége is. A kecskeméti Vadaspark mellett található ingatlanon építenék ki a Varázskertet, ahol hangszeres foglalkozásokat, nyári táborokat tartanának, és a külső tereket is hangokkal töltenék meg.
