Száz éve született Bozsó János kecskeméti festőművész, akinek életművéből a neki szentelt emlékévben három kiállítást is rendeznek. A barokk Klapka-házban kapott helyet európai viszonylatban sem lebecsülendő néprajzi és iparművészeti gyűjteménye is, ami azonnal elvarázsolja a látogatót.

Vallomásos líra. Avantgárd. Népies szürrealizmus. Radikális eklektika. Megannyi jelzővel illették már a költészetét. Számos műfajban alkot: költő, író, drámaíró, dramaturg, tanár. Február 14-én ötvenedik díjazottként vehette át
a Balassi Bálint-emlékkardot. Zalán Tiborral beszélgettünk.

Vallomásos líra. Avantgárd. Népies szürrealizmus. Radikális eklektika. Megannyi jelzővel illeték már a költészetét. Számos műfajban alkot: költő, író, drámaíró, dramaturg, tanár. Február 14-én ötvenedik díjazottként vehette át a Balassi Bálint-emlékkardot. Zalán Tiborral beszélgettünk.

Szerelem, házasság, gyermekáldás, alkotói kiteljesedés, mígnem sorsuk drámai fordulatot vett: Petőfi Sándor és Szendrey Júlia manapság álompárként szerepelne a bulvársajtóban. Róluk beszélgettünk Gyimesi Emese és Owaimer Oliver irodalomtörténészekkel.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak. Most újítják fel a Tisza család ősi kastélyát és kriptáját. A zsákfaluban látni rendezetlen portákat, munkalehetőség csak a közeli városokban van. Hogyan élnek itt az emberek? Miként őrzik a múlt emlékeit?

Álomként indult, valósággá vált. A magyar–ukrán Ljasuk Dimitry a pandémia elején önkéntes karanténba vonult a Tisza-tó egyik szigetére. A hosszú magány során nemcsak leforgatta első nagyjátékfilmjét, hanem rájött arra is, miként változik meg az ember értékrendje és mik az igazán fontos dolgok az életben.

Szűk három év alatt szinte minden megtörtént velük: szerelem, házasság, gyermekáldás, miközben alkotóként is kiteljesedtek. Aztán minden megváltozott, sorsuk drámai fordulatot vett. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia manapság álompárként szerepelne a bulvársajtóban. Róluk beszélgetünk Gyimesi Emese és Owaimer Oliver irodalomtörténészekkel.

Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költővel, a Nemzet Művészével nyolcvanhatodik születésnapja alkalmából beszélgettünk.

„Barguzin – lehullt csillag fénye” címmel mutatta be első felnőtteknek szóló előadását a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján a költő burjátföldi, magyarul beszélő egyenes ági leszármazottai ünnepelnek.

A külterületen élő emberek közül sokak számára a tanyagondnokok jelentik az egyetlen kapcsot a külvilággal. A betegeket orvoshoz szállítják, délben ebédet visznek nekik, kérvényt írnak, tűzifát vágnak. Missziójukat érzékenyen érintik a megszorítások, de a szolgáltatás színvonalából nem engednek.

Újtelek főutcáján áll egy öreg harangláb. Hogy minden délben és este megszólaljon a harang, arról a szomszédban lakó Örzse néni gondoskodik. Minden bizonnyal ő az ország egyik utolsó harangozója.

Kocsér község határában dacol az idővel a Kutyakaparó csárda, ahol százhetvenöt évvel ezelőtt született verse bizonyságaként Petőfi Sándor is járt. Bár az épület ennyi idő alatt sokat változott, továbbra is „kivül-belül” szomorú maradt.