Magyarországon a szegénységben élők helyzete egyre reménytelenebb. Az isten háta mögötti tanyákon egyedül maradt emberek megfeszített küzdelmet folytatnak a holnapért. Hitelből vesznek tüzelőt, lemondanak a napi ebédről, orvoshoz a tanyagondnok viszi őket. Nyársapát határában sincs ez másként.

Kiskőrösön várja a látogatókat az ország egyetlen úttörténeti múzeuma, amely egy felvidéki útmester szenvedélyes gyűjtőmunkájának köszönhető, akinek ugyancsak szakmabeli unokája is szívügyének tekinti az egyedülálló közutas emlékek és relikviák megőrzését és bemutatását.

Tizenöt évre kivonta magát a magyar valóságból, diplomata feleségével tartott a nagyvilágba. Hangos sikerei voltak az „átkosban”, miközben több művét botrányok közepette betiltották.

Háromszáznyolc négyzetméteren százharmincnyolc műalkotással nyílt meg „Ezek a képek mind beszélnek” címmel a Kecskeméti Katona József Múzeum nevezetes kiállítóhelyének, a Cifrapalotának felújított, állandó képzőművészeti tárlata. A gyűjtemény múltjáról és jelenéről ifjabb Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténésszel, a képzőművészeti osztály vezetőjével beszélgettem.

Legújabb könyvében eligazodni segít az emberi közösségek sok millió éves fejlődésében, s azt is vizsgálja, hogyan alakult ki a képzelet és a kreativitás. Karakteres véleménye van a túlnépesedésről, a klímaválságról, a mesterséges intelligenciáról. A Széchenyi-díjas Csányi Vilmos etológussal beszélgettem.

Koppenhágában egyelőre letettek arról, hogy a tervezett 2025-ös határidőre elnyerjék a „világ legkerékpárosabb városa” címet, de már így is figyelemre méltó eredményeket értek el az autós forgalom visszaszorításában.

Minden nomád lovas zarándoklat belső utazás is egyben. Nagy próbatétel az emberi teljesítőképesség határait feszegetni, de a cserébe kapott mérhetetlen szabadság és a megélt érzések ősi energiákat szabadítanak fel a vándorban. Bucsi Sándor szeretett kiskunsági tanyájáról indul útnak.

Isten háta mögötti tanyán lakni azoknak is nagy kihívás, akik képesek ellátni magukat. Idős, beteg, magányos, szociális ellátás nélküli emberek pedig legtöbbször reménytelenségben és tehetetlenségben élnek. Kunbaracs külterületét járva szívszorító élettörténeteket ismertünk meg.

Apakönyv? Családregény? Dokumentumkötet? Mindhárom. Hosszú kutatás adatai és személyes emlékek alapján született meg a híres Hatvany família életmeséjét és örökségét feltáró memoár, melynek szerzője az Amerikában élő Hatvany Helga, az arisztokrata család utolsó leszármazottja, aki Magyarországon nevelkedett.

Három gyógyszerész volt egy családban: az apa, Kosztka László, s a két testvér, Tivadar és László. A fiúk végül festőként, illetve szőlőtermesztőként váltak híressé. Kostka László – aki a nevét s-sel írta – az izsáki birtokán alkalmazott saját művelési módszerével világrekordot ért el.

Több mint két évszázada a hajdani Hont vármegye cigányai kínzó vallatás során ismertek be el nem követett bűnöket, köztük eltűnt emberek meggyilkolását, sőt kannibalizmussal is megvádolták őket. Negyvenegyet kivégeztek közülük. Kemencén most rehabilitálásukat és újratemetésüket szeretnék elérni.

Apakönyv? Családregény? Dokumentumkötet? Mindhárom. Hosszú kutatás adatai és személyes emlékek alapján született meg a híres Hatvany família életmeséjét és örökségét feltáró memoár, melynek szerzője az Amerikában élő Hatvany Helga, az arisztokrata család utolsó leszármazottja, aki Magyarországon nevelkedett.