Hatalmas lelki nyomás nehezedik az agy- és idegsebészekre. Sikerek mellett kudarcokkal is szembesülnek, utóbbiak hagynak mélyebb nyomot bennük. Így van ezzel a világhírű, magyar származású professzor, Peter Vajkoczy is, aki exkluzív interjút adott az Országútnak.

A hagyományos buddhista kultúrát, építészetet,
a spirituális örökséget tartja szem előtt a Gelephu Mindfulness City elnevezésű projekt, melynek mestertervét a bhutáni király megrendelésére egy dán építésziroda alkotta meg.

Szépül az öreg parasztház, a felújított pincében boroshordók sorakoznak, a jurtában kellemes a hőmérséklet. A veteményes téli álmát alussza, a traktor is megpihent az udvaron, körülötte tyúkok, kacsák, birkák bóklásznak. Ez a Pogány-tanya, ahol egy fiatal család éli mindennapjait.

Akár néhány kattintással látványos tájképeket lehet varázsolni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Ezt a lehetőséget a geográfusok is kihasználják, tudományosan megalapozott fotorealisztikus illusztrációkkal, tájképi rekonstrukciókkal teszik még érthetőbbé kutatásaikat.

Magyarországon a szegénységben élők helyzete egyre reménytelenebb. Az isten háta mögötti tanyákon egyedül maradt emberek megfeszített küzdelmet folytatnak a holnapért. Hitelből vesznek tüzelőt, lemondanak a napi ebédről, orvoshoz a tanyagondnok viszi őket. Nyársapát határában sincs ez másként.

Mint a mesében. Jött a herceg, ha nem is fehér lovon. Szerelem volt első látásra. A helyszín varázslatos, egy észak-indiai tartományban, eldugott kőcsipkés hegycsúcsok karéjában. Fehér Anna és Stanzin Namgail love storyja nem mindennapi eset, hollywoodi filmbe kívánkozik.

Százötven éve töretlen az Auguszt cukrászda sikere. Ennek receptje a hagyományok tisztelete, az alázattal végzett munka, a vendég iránti szeretet, a kellemes környezet. És a régi szlogen: „A mosoly minden kávé mellé jár!” Auguszt József és Auguszt Ibolya, a cukrászmester házaspár avat be a budai cukrászdinasztia titkaiba.

Kiskőrösön várja a látogatókat az ország egyetlen úttörténeti múzeuma, amely egy felvidéki útmester szenvedélyes gyűjtőmunkájának köszönhető, akinek ugyancsak szakmabeli unokája is szívügyének tekinti az egyedülálló közutas emlékek és relikviák megőrzését és bemutatását.

Tizenöt évre kivonta magát a magyar valóságból, diplomata feleségével tartott a nagyvilágba. Hangos sikerei voltak az „átkosban”, miközben több művét botrányok közepette betiltották.

Háromszáznyolc négyzetméteren százharmincnyolc műalkotással nyílt meg „Ezek a képek mind beszélnek” címmel a Kecskeméti Katona József Múzeum nevezetes kiállítóhelyének, a Cifrapalotának felújított, állandó képzőművészeti tárlata. A gyűjtemény múltjáról és jelenéről ifjabb Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténésszel, a képzőművészeti osztály vezetőjével beszélgettem.

Legújabb könyvében eligazodni segít az emberi közösségek sok millió éves fejlődésében, s azt is vizsgálja, hogyan alakult ki a képzelet és a kreativitás. Karakteres véleménye van a túlnépesedésről, a klímaválságról, a mesterséges intelligenciáról. A Széchenyi-díjas Csányi Vilmos etológussal beszélgettem.

Koppenhágában egyelőre letettek arról, hogy a tervezett 2025-ös határidőre elnyerjék a „világ legkerékpárosabb városa” címet, de már így is figyelemre méltó eredményeket értek el az autós forgalom visszaszorításában.