Szerelem, házasság, gyermekáldás, alkotói kiteljesedés, mígnem sorsuk drámai fordulatot vett: Petőfi Sándor és Szendrey Júlia manapság álompárként szerepelne a bulvársajtóban. Róluk beszélgettünk Gyimesi Emese és Owaimer Oliver irodalomtörténészekkel.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak. Most újítják fel a Tisza család ősi kastélyát és kriptáját. A zsákfaluban látni rendezetlen portákat, munkalehetőség csak a közeli városokban van. Hogyan élnek itt az emberek? Miként őrzik a múlt emlékeit?

Álomként indult, valósággá vált. A magyar–ukrán Ljasuk Dimitry a pandémia elején önkéntes karanténba vonult a Tisza-tó egyik szigetére. A hosszú magány során nemcsak leforgatta első nagyjátékfilmjét, hanem rájött arra is, miként változik meg az ember értékrendje és mik az igazán fontos dolgok az életben.

Szűk három év alatt szinte minden megtörtént velük: szerelem, házasság, gyermekáldás, miközben alkotóként is kiteljesedtek. Aztán minden megváltozott, sorsuk drámai fordulatot vett. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia manapság álompárként szerepelne a bulvársajtóban. Róluk beszélgetünk Gyimesi Emese és Owaimer Oliver irodalomtörténészekkel.

Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költővel, a Nemzet Művészével nyolcvanhatodik születésnapja alkalmából beszélgettünk.

„Barguzin – lehullt csillag fénye” címmel mutatta be első felnőtteknek szóló előadását a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján a költő burjátföldi, magyarul beszélő egyenes ági leszármazottai ünnepelnek.

A külterületen élő emberek közül sokak számára a tanyagondnokok jelentik az egyetlen kapcsot a külvilággal. A betegeket orvoshoz szállítják, délben ebédet visznek nekik, kérvényt írnak, tűzifát vágnak. Missziójukat érzékenyen érintik a megszorítások, de a szolgáltatás színvonalából nem engednek.

Újtelek főutcáján áll egy öreg harangláb. Hogy minden délben és este megszólaljon a harang, arról a szomszédban lakó Örzse néni gondoskodik. Minden bizonnyal ő az ország egyik utolsó harangozója.

Kocsér község határában dacol az idővel a Kutyakaparó csárda, ahol százhetvenöt évvel ezelőtt született verse bizonyságaként Petőfi Sándor is járt. Bár az épület ennyi idő alatt sokat változott, továbbra is „kivül-belül” szomorú maradt.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egy dzsipen pásztázza végig az alföldi rónaságot, míg eljut az erdélyi hegyek közé. Hátrahagyják a zajos világot, kiszabadultak a természetbe. Költőnk verse 1848-ban íródott, az imázsvideó 2022-ben forgott.

Kecskeméten, a Cifrapalotában Állatok és növények címmel látható a XI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé soron következő kiállítása, ahol 128 alkotó 127 műve szerepel.