Pest, Buda és Óbuda egyesülésének félévszázados jubileumára kérte fel a Székesfőváros Tanácsa Bartók Bélát, Dohnányi Ernőt és Kodály Zoltánt ünnepi művek komponálására.
Bartók Táncszvitet, Dohnányi grandiózus Ünnepi nyitányt írt, Kodály a Psalmus Hungaricus partitúrájával köszöntötte Budapest évfordulóját. A zenedarabokat 1923. november 19-én a Pesti Vigadóban mutatták be.
A vegyes karra, gyermekkarra, tenor szólistára és szimfonikus együttesre írt oratorikus Psalmus alapja a XVI. századi protestáns Kecskeméti Vég Mihály Könyörgés hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Istenben című zsoltárfordítása. Kodály párhuzamba állítja az ószövetségi Dávid király panaszait a magyar nép szenvedéseivel, az első világháború, a trianoni békediktátum, a korszak megélt traumáival.
Az őszinte, mély fájdalommal átitatott, népzenei ihletettségű zeneművet a mostani ünnepi estén a magyar karmesterek doyenje, a nyolcvanhetedik életévében járó Pál Tamás vezényli,
közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, a tenor szólót Brickner Szabolcs, az opera idei évadának Kamaraénekese énekli.
Felcsendül a programban Kodály egyik legnépszerűbb szimfonikus műve, a Galántai táncok is, amely szintén évfordulós alkotás. A zeneszerző kilencven esztendeje, 1933-ban, az akkor nyolcvan éve, Erkel Ferenc által alapított és az Operaház zenekari művészeiből szervezett Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara számára komponálta.
Az egykorvolt Északi Járműjavító monumentális műhelycsarnoka ma hangversenyeknek ad otthont
Fotó: Rákossy Péter/OPERA
Az ötrészes, alig negyedórás mű folklorisztikus inspirációi a felvidéki Galántához köthetők, ahol a zeneszerző gyermekkorának egy jelentős részét töltötte. A lassú bevezetőt követő négy gyors táncrészletben a népzenei elemek mellett verbunkos motívumok is hallhatók. A darabot ugyancsak Pál Tamás dirigálja.
Felhangzik még a Laudes organi című, orgonára és vegyes karra írt Kodály-mű, melyet a zeneszerző nagy sikerű amerikai turnéja után egy évvel, az Amerikai Orgonisták Szövetségének Georgia állambeli szekciója felkérésére, éves közgyűlésük alkalmából komponált 1966-ban.
A XII. században jól ismert Audi chorum organicum kezdetű latin szövegre és dallamára írt fantázia Kodály időskori főműveinek egyike,
melyet a Magyar Állami Operaház Énekkarának százhatvan tagú vegyes kórusa szólaltat meg, orgonán közreműködik Jean Klára, vezényel Csiki Gábor karigazgató.
Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz című vegyes kari műve 1938-ban, az államalapító uralkodó halálának kilencszázadik évfordulójára született a XVIII. századi Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga… kezdetű katolikus népének nyomán. Erdélyi Dániel karnagy vezényli az Opera Énekkarát. Felcsendül még az Angyalok és pásztorok című, két gyermekkarra írt Kodály-mű, amely a karácsonyi ünnepkör népszerű darabja, s azt az újszövetségi történetet idézi fel, mikor az Úr angyala a pásztorokat az újszülött Jézus színe elé hívja. A szerzői lelemény részeként az angyalok latin nyelvű gregorián liturgikus dallamvilágára a pásztorok a magyar népdalkincsből eredeztethető harmóniákkal válaszolnak. Az esten a Magyar Állami Operaház Gyermekkarát Hajzer Nikolett karigazgató vezényli.
Nyitókép: Opera Totál-koncert az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában
Fotó: Rákossy Péter/OPERA
