Richard Wagner a középkori germán Nibelung-mondakör nyomán több mint negyedszázadon át dolgozott grandiózus, filozófiai gondolatokban gazdag, négy operadrámából álló ciklusán, A Nibelung gyűrűjén. Az 1848-as forradalmak idején aktívan politizáló zeneszerző az események hatására alakította ki koncepcióját Siegfriedről, a jövő hőséről, aki elpusztítja az arany és az erőszak társadalmát, hogy megjósolja a szeretet uralmát. A forradalmak bukása sötétebb hangvételt adott a tervezett műnek, amelynek munkacíme a Siegfried halála volt. Ám Wagnerben a librettó megírása során tudatosult, hogy az ifjú Siegfried története nélkül nem lehet teljes a műve, ahogyan nem maradhat el a régi világ bűneiért felelős isten, Wotan bukása sem. A teljes Ring-ciklust 1876. augusztus 13. és 17. között mutatták be a Wagner-művek előadásának szentelt Bayreuthban a Festspielhaus nyitóelőadásaiként.

Egy kép A Rajna kincséből
Fotó: Rákossy Péter/OPERA 

A Magyar Királyi Operaház az akkor kinevezett zeneigazgató, Gustav Mahler kezdeményezésére 1889 és 1892 között tűzte műsorára a Ring-tetralógiát, s a budapesti bemutatók voltak a mű első, nem német nyelvű előadásai. 1893-tól 1944-ig a teljes ciklus sorozatba iktatva, az előadások között egy-két nap kihagyással szerepelt az Operaház repertoárján, majd 1947 és 1969 között politikai okokból kizárólag A walkür szólalhatott meg az Ybl-palota színpadán. Utóbb Békés András rendezhette meg1969 és 1972 között. A tetralógia előadásait Nagy Viktor színrevitelében 1993-tól 1998-ig újították fel, az a változat 2007-ig szerepelt műsoron.

A Siegfried: Cser Krisztián (Wotan), Kiss Tivadar (Mime) az Operaház színpadán
Fotó: Nagy Attila/OPERA

M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas, Oscar-díjra is jelölt animációsfilm-rendező csaknem egyéves előkészítő munka után 2015-ben kezdte színpadra állítani a teljes Ring-ciklust az Operaházban.

Látványos vetítésekkel kísért, fantasztikumba hajló motívumokat is hordozó rendezése a modern világ társadalmi kérdései felől közelít a mondakörhöz,

amelynek nyomán Wagner a rajnai sellők aranyából készült, nagy hatalmú, ám elátkozott gyűrűért folytatott küzdelem köré rendezi Siegfried megszületését, növekedését és Brünnhildéhez fűződő tragikus szerelmének történetét, az istenek birodalmának, a Valhallának pusztulását. A Ring első darabját A Rajna kincsét 2015 tavaszán mutatta be az Operaház, ezt követte 2016-ban A walkür, 2017-ben a Siegfried, s végül Az istenek alkonya premierjét 2022-ben, a megújult Andrássy úti dalszínházban tartották, s ebben a szezonban – november 9. és 12., valamint november 16. és 19. között – végre ismét négy egymást követő estén szólalhat meg a Ring a budapesti Operaházban.

Rálik Szilvia Brünnhilde alakjában Az istenek alkonyában
Fotó: Ligeti Edina/OPERA

Jelentős részben a Magyar Állami Operaház Wagner-szerepekben tapasztalt szólistái éneklik A Nibelung gyűrűje főszerepeit. Wotanként Cser Krisztián nemcsak a Siegfriedben lesz hallható, hanem A Rajna kincsében is bemutatkozik az Operaházban. Mellette az istenek atyjának szerepében a magyar fölmenőkkel is rendelkező német basszista, Renatus Mészár (A walkür) áll a közönség elé, aki tavaly emlékezetes beugrással mentette meg a produkciót.

Rálik Szilvia kivételes bravúrral A walkür, a Siegfried és Az istenek alkonya három egymást követő estéjén is megformálja Wotan lányát, Brünnhildét.

Most először énekel a tetralógia harmadik részében. Kovácsházi István Siegmundként és a záródarab Siegfriedjeként, míg Nyári Zoltán a Siegfried címszereplőjeként lép színre.

Kovácsházi és Sümegi Eszter A walkür Siegmundja és Sieglindéje
Fotó: Berecz Valter/OPERA

Frickát Gál Erika, Logét a magyar származású osztrák bariton, Adrian Eröd, Sieglindét Sümegi Eszter, az Operaház örökös tagja, Erdát Schöck Atala, Alberichet, a szerepet az Operaházban először éneklő Kálmán Péter, Mimét Kiss Tivadar, az óriásokat Palerdi András és Rácz István alakítja, Gábor Géza pedig Hunding és Hagen karakterét is magára ölti. Először énekli Donnert Szemeréd Károly, Gunthert pedig Szegedi Csaba, míg a további szerepekben Horti Lilla (Freia), Szemere Zita (Erdei madár), Pasztircsák Polina (Gutrune) és Szántó Andrea (Waltraute) hallhatók. A walküröket Brassói-Jőrös Andrea, Fürjes Anna Csenge, Kiss Diána Ivett, Megyimórecz Ildikó, Vincze Klára, valamint Mester Viktória és Váradi Zita keltik életre, akik ketten Tuznik Natália partnereként a rajnai sellőket is megformálják, míg Brassói-Jőrös Andrea és Fürjes Anna Csenge Wiedemann Bernadett oldalán a három nornát is alakítják.

Az előadások jelmezeit Bárdosi Ibolya, díszleteit Tihanyi Ildi és Zöldy Z Gergely tervezte, a koreográfus Venekei Marianna, a kísérő animációk alkotója a KEDD Vizuális Műhely. Az előadásokban közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Kovács János dirigálja.

Nyitókép: Jelenet A walkür előadásából
Fotó: Berecz Valter/OPERA