Több mint száz éve annak, hogy Bartók Béla – Balázs Béla librettói nyomán született – két egyfelvonásosa, A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi először került együtt színre az Operaházban. A karmester 1918. május 24-én Egisto Tango volt.
Az opera–balett párosnak akkor már előtörténete volt. A kékszakállú herceg vára Balázs Béla-féle filozofikus misztériumjátékának alapja egy XV. századi francia legenda, mely szerint a Kékszakállú a valóságban is létező személy volt, a pontos neve – Gilles de Rais vagy Gilles de Laval – körüli találgatások évszázadosak. A francia história nyomán íródott
balladai sűrűségű szövegkönyv drámaian beszél a lélek kifürkészhetetlen titkairól, mélységeiről, férfi és nő kapcsolatának legbensőségesebb, megfejthetetlen rejtelmeiről, a magányról és a társtalanságról.
Bartók Bélát az egykorú feljegyzések szerint magával ragadta a szövegkönyv költőisége, az opera elkészült, ám 1911-ben a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatának döntnökei előadhatatlannak tartották. S a bemutató valóban hét évet váratott magára.
Carulla Leon Jessica és Balázsi Gergő Ármin (jobbra elöl) A fából faragott királyfi táncképében. Fotó: Berecz Valter/OPERA
Más volt a helyzet A fából faragott királyfival. A Nyugatban megjelent szövegkönyvből Bartók kért librettót Balázs Bélától, s nem sokkal azután, hogy Bartók elkészült a zenével, az Operaház műsorára is tűzte, akkor még, 1917-ben másik két darab – Gluck A rászedett kádija és a Mozart zenéjére alkotott Ámor játékai társaságában. A krónikák azt is feljegyzik, azért kellett a főzeneigazgatónak, Egisto Tangónak vezényelnie a darabot, mert a Királyi Operaház hét karnagyának egyike sem vállalta az előadást. A díszleteket az intendáns, gróf Bánffy Miklós tervezte, a rendező maga Balázs Béla volt.
Mindössze egy esztendő telt el és
Bánffy Miklós intendáns úgy döntött, bemutatja A kékszakállú herceg várát is és vele együtt tűzi műsorra A fából faragott királyfit, a zenekar élén pedig továbbra is az olasz karmester állt.
Azóta Bartók Béla három – a két elsőhöz csatlakozott a Lengyel Menyhért története nyomán íródott A csodálatos mandarin – egyfelvonásosát a legkülönbözőbb variációkban, hol együtt, hol kettesével tartja repertoárján az Operaház.
Legújabb premierje február 11-én lesz, s a hónap végéig összesen hat alkalommal adják elő az Andrássy úti palotában. Velekei Lászlónak, a Győri Balett igazgatójának új koreográfiájával mutatja be a dalszínház A fából faragott királyfit, A kékszakállú herceg vára a dán Kasper Holten 2018-as színrevitelében tekinthető meg.
Palerdi András és Vörös Szilvia A kékszakállú herceg vára színpadán Fotó: Berecz Valter/OPERA
Velekei László kortárs mozgásművészetből táplálkozó munkája Seregi László Bartók-értelmezését tartja kiindulási pontnak. Az ő olvasatában Balázs Béla meséje a Királyfi és a Királykisasszony szerelméről és a szerelmeseket kihívás elé állító Tündérboszorkányról, érzékeny lélektani ábrázolással ötvözött fejlődéstörténetté kíván válni. Az előadás díszleteit és jelmezeit Rózsa István és Rományi Nóra tervezte, a Királyfit Balázsi Gergő Ármin, Zhurilov Boris és Ragyus Nyikolaj, a Királykisasszonyt Felméry Lili, Lee Yourim és Pokhodnykh Ellina, a Tündérboszorkányt Carulla Leon Jessica, Yakovleva Maria és Földi Lea, a Fabábut Rónai András, Guerra Yago és Kiyota Motomi táncolja.
Kasper Holten, A kékszakállú herceg vára rendezője
előadásához Ybl Miklós épületéből, a Ház ötödik emeleti tetőterében a felújításig működött díszletfestőterem atmoszférájából merített ihletet.
Ezt a teret idézi a színpadi díszlet is. Holten interpretációjában a Kékszakállú és Judit kapcsolata egy festőművész és múzsájának összetett, változó dinamikájú viszonyát mutatja be a Kékszakállú műteremmé átértelmezett várában. A produkcióban Judit szerepét Vörös Szilvia, a bécsi Staatsoper tagja, a Kékszakállúét Bretz Gábor, illetve Palerdi András énekli. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs, az Operaház főzeneigazgatója dirigálja.
Nyitókép: Felméry Lili táncolja a Királykisasszony szerepét A fából faragott királyfi előadásában. Fotó: Berecz Valter/OPERA
