A börtönviselt biztonsági őr apa és kamasz leánya megindító története a perifériára szorultak világába taszít, összezár azokkal, akik mellett sokszor elmegyünk az utcán. Kis Hajnival első nagyjátékfilmjéről, a Külön falkáról beszélgettünk.

A halálról, túlvilágról, bűnről, megbocsátásról szóló érdekes eszmecseréknek helyet adó Éjféli mise egy keresztény identitású néző számára igazi csemege lehetne. A megnyerő felütés azonban csapda: a történet egy ponton soha nem látott istenkáromlásba torkollik.

Sorra hozzák a fesztiváldíjakat a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának az átlagosnál jóval kisebb költségvetésű filmjei. Lányi Eszter képzési igazgatóval a program pályázási folyamatáról, jövőjéről, a fiatal filmesek lehetőségeiről beszélgettünk.

A Squid Game a világ 90 országában szerepelt vagy szerepel a Netflix toplistájának első helyén, bár már egy év is eltelt a premier óta. Nagy kérdés, hogy pár feszült pillanaton kívül mit képes adni nekünk a sorozat, amely kiérdemelte a fél világ figyelmét. Spoilerveszélyes cikk.

Szeretem a Rózsavölgyi Szalon előadásait. A színvonalas darabok előtt a poharak vidám csörömpölését, a klasszikus kávéházi hangulatot, a fesztelen színházélményt. Hogy az előadás alatt kedvenc italomat szürcsölhetem, és akkor állhatok fel, amikor csak akarok, nem szorít maga közé félsornyi néző...

A gyereknevelés talán legfontosabb része, hogy az utódainkat próbáljuk felkészíteni az életre. Azt szeretnénk elérni, hogy önállóan, szülői segítség nélkül is helyt tudjanak állni a világban, és úgy boldoguljanak, hogy később aztán maguk is családot alapítsanak.

Tizenhét éves volt, amikor már bemutatták szerzeményét a Zeneakadémián, huszonnégy, amikor az Ybl-palotában színre került operája, A gólyakalifa. Gyöngyösi Levente saját stílust teremtett, ebbe a sorba tartozik opera-musicalje, A Mester és Margarita.

Magyar Passió címmel mutatták be azt a játékfilmet, amely az 1950-es évek Magyarországára vezet bennünket, és az egyházüldözés témáját dolgozza fel. A film általánosabb érvényű élménnyel és mondanivalóval szolgál. Erről beszélgettünk Eperjes Károly rendezővel, aki egyben a film egyik főszereplője is.

Ott akarunk lenni, ahol szükség van a jelmezeinkre – mondja Andrea Peters, a Theaterkunst budapesti irodájának ügyvezető igazgatója. A legnagyobb és a világ filmiparában méltán elismert német jelmezkölcsönző bemutatótermet nyitott a Paulay Ede utcában.

Filmrendező volt, író és költő. Gyöngyössy Imre idén lett volna kilencvenegy éves. Állandó alkotótársaival, Kabay Barna forgatókönyvíró, filmrendező, producerrel és Petényi Katalin író, filmrendezővel, a művész özvegyével beszélgettünk.

A lengyel Hüakinthosz az ország egyik nem túl dicső fejezetét formálja át meglepően jól működő sorozatgyilkosos thrillerré: a korszakban a rendőrök feladatul kapták, hogy írják össze az ország homoszexuális lakosságát, szerezzenek ellenük bizonyítékokat, majd zsarolják meg őket.

Tizedik évébe lépett ősszel az Egri Érseki Fiúkórus. Az alapításról, az évfordulóról, a mutálásról és az éneklési technikáról, fellépésekről, turnékról, kórustáborról, adventi koncertekről beszélgettünk Schmiedmeiszter Szilvia alapító karnaggyal.

Négyen érkeznek az „ócska és elhagyatott”, vagy tán nem is olyan ócska és még kevésbé elhagyatott padlásra. Az ábrándos herceg, a törpe, a szókimondó kisfiú és az óriás termetű hóhér. Vajon honnan jöttek, hová tartanak, kit vagy mit keresnek?

Pizarróval kezdte a szezont az Opéra Comique-ban, a Theater an der Wienben Scarpiát énekel, Gara nádor lesz az újranyíló Operaházban, Henrik király a Covent Gardenben. Bretz Gáborral szerepekről, színházakról, családról és csokoládéról is beszélgettünk.

A norvég Tommy Wirkola néhány éve a Náci zombik című túlpörgetett horrorkomédiájával hívta fel magára a világ figyelmét, amihez később egy még extrémebb második részt is forgatott a rajongók nagy örömére.

A múlt század elején a színész Eduardo Scarpetta merész ötlettel a költő D’Annunzio tragédiájának paródiáját vitt színre. Kitört a botrány, a költő perre ment. Scarpetta életét és históriáját eleveníti meg az Itt én nevetek című olasz film.

Gyerekek játszanak, az egyik kiveri a másik két fogát. Hétköznapi játszótéri eset. A szülők összeülnek, hogy kulturáltan megbeszéljék a történteket. A végére azonban kiderül, ők sem jobbak, mint a gyerekeik. Az öldöklés istene senkit sem kímél.

Példamutató zenei kifejezés, kivételes technika – így jellemezték Farkas Gábor játékát, amikor megnyerte Weimarban a Liszt-versenyt. A zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanszékvezetőjével tanulásról, tanításról és karrierépítésről beszélgettünk.

Három éve a Sufniban bölcs derűvel, a sokat látott színházi ember megértésével és elégedettségével figyelte a Holt lelkek előadását. A színlapon az eredeti író után szerepelt a neve: Gogol regényéből Szakonyi Károly komédiájának adaptációja nyomán… 

Törékeny alkata, mosolygó, varázsos tekintete, lírai szerepformálása, finom iróniája évek óta hiányzott a színpadról, a filmvászonról, de élt a remény. Most már sem emberi, sem színészi ereje nem hozza vissza – hetvenöt esztendősen elhunyt Venczel Vera.

Ha valakinek már a pályája elején beesik az Oscar-díj, az egyszerre lehet áldás és átok. Az áldás része elég nyilvánvaló: a díj által olyan kapuk nyílnak meg, melyek korábban zárva voltak az alkotó előtt, és nyilván olyan presztízzsel jár, ami a közönség érdeklődését is felkelti.

Ausztriában és Magyarországon – Szabadi Vilmos koncertekkel és mesterkurzusokkal köszöntötte az őszt. A művésszel, aki szeptembertől két egyetemen foglalkozik az ifjú hegedűsökkel, Hubay hagyatékáról és a felvételek igazságáról is beszélgettünk.

Egy számítógépes Beethoven-imitátorcsapat – akarva, nem akarva – bebizonyította, hogy mesterséges érzelmi intelligencia aligha létezik. Betáplálhattak egy egész életművet, generálhattak milliónyi hangjegyet, komponista segítsége nélkül zene csak nem született belőle.