A Mátészalkán tanárként is működő költő két személyes hangvételű versét olvashatják, melyekben a szégyen aspektusaival foglalkozik.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. 1849-ben született a vers. Petőfi bizakodik, mert végre, úgy véli, egy akaraton van a nemzet.

Május vége óta ismét felcsendül az éterben a nevéhez fűződő Ki nyer ma? vetélkedő szignálja. Kitüntetései között ott van az Erkel-díj, a József Attila-díj, a Pulitzer-emlékdíj, a Prima Primissima-díj is. Költőként ábrázolásmódja egyszerre köznapi képekhez vonzódó és emelkedett.

A Magyar Művészeti Akadémia rendezésében Illyés Gyula életművét bemutató tablókiállítás nyílt Budapesten, 2023. november 22-én az MMA irodaháza előtt.

Gyermekkorában jegyezte el magát a költészettel. Felnőttként rádiós és televíziós műsorairól vált ismertté, május vége óta ismét felcsendül az éterben a nevéhez fűződő Ki nyer ma? vetélkedő szignálja. Harmincnál több könyve jelent meg, kitüntetései között ott van az Erkel-díj, a József Attila-díj, a Pulitzer-emlékdíj, a Prima Primissima-díj is. Czigány Györggyel beszélgettünk.

Vlagyimir Nabokovot legtöbben csak a Lolita miatt ismerik – pedig a világhírű, orosz származású írót korántsem csak botránykönyvének témája foglalkoztatta, hanem például – a pillangók, a természet is. Vagy a kettő együtt?

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a versben az önérzetében sértett hadfi perel felettesével, intve őt, hogy ott az ellenség, azzal gorombáskodjék, ne pedig vele...

A sóváradi ház udvarán ülünk, az ősz már kopogtat a kert végében. A nagy diófa komolyan bólogat, mintha megerősíteni kívánná mindazt, amiről Laci bácsi mesél. Ideidézi tanító édesapját, majd édesanyját, aki egykor orosz katonákkal nézett farkasszemet, miközben csecsemőjét a karjában tartotta.

Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából a Színház- és Filmművészeti Egyetem konferenciával, könyv- és színházi bemutatóval, illetve versmaratonnal tiszteleg a felvilágosodás kori irodalom egyik legjelentősebb költője, a magyar drámaírás korai mestere előtt.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a versében Lenkey kapitányról és huszárszázadáról emlékezik meg, egyértelmű állásfoglalással.

Bolyai János (1802–1860) a matematika kétezeréves történetének első nagy forradalmára, modern kifejezéssel paradigmaváltója. De miben is állt ez, és hogyan alakult a zseni sorsa?

Egy költemény a 100. lapszámunk bemutatójára, aminek 118 sorát egy-egy szerzőnk írta, egymástól függetlenül, végül pedig a Bard nevű mesterséges intelligencia rendezte a sorokat, a „korszellem” jegyében a lehető legértelmesebb szöveggé. Íme, a játék eredménye.

Néptelen park a nagyváros közepén, napfényes délelőtt fiatal nő kisbabát tol babakocsiban. A semmiből egyszer csak mellé toppan egy Rembrandt-sapkás, szakállas, idős úr villogó szemekkel. „Bocsásson meg, kérem, nem az enyém a gyerek?” A nő meglepetten felel: „Nem tudom, nem én vagyok az anyja.” Az udvarias kérdező Sándor György, a „humoralista” felém biccent: „Neked játszom.”

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Mint tudjuk, Petőfi nem volt az a kimondott monarchista. Ezen versével ezt kendőzetlenül tárja mindenki, különösen a királyok elé.

Az Egy mondat a zsarnokságról írója és felesége Kozmutza Flóra síremlékének felújítása alkalmából Korzenszky Richárd bencés szerzetes, emeritus perjel áldotta meg a sírt, lélekhez szóló szavakkal.