Szépirodalom

Hova tűnt a jövő reménye?
Szélesi Sándor
Hova tűnt a jövő reménye?
„Négy ezredév után a nap kihűl, / Növényeket nem szül többé a föld”. Manapság lehetne ez a kiindulópontja számos amerikai disztópikus science fiction-filmnek vagy sorozatnak, azonban nem az, hanem Az ember tragédiának egy részlete 1861-ből.
Vencel
Zöldy Pál
Vencel

Nézem a képet a falon. Olajfestmény, egy férfit ábrázol asztrahán kucsmában, úgymond az egyik ősömet. Árvai Stefán. Báró vagy inkább „vitéz” legyen?

A gólya – Petőfi Sándor verse
Petőfi Sándor
A gólya – Petőfi Sándor verse

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Szeptember közepe jön, menni készülnek a gólyák, Petőfi kedvenc madarai. Íme egy verse róluk, a pusztáról, a szabadságról.

Otthonirodalmi utcarajz
Bakonyi István
Otthonirodalmi utcarajz
Sarusi Mihály eddigi prózai életművében megszokhattuk a csúfondáros, gúnyolódós hangot, és nem vitás, hogy ezek a jelzők most is alkalmasak a minősítésre.
Nyilas, komcsi
Sarusi Mihály
Nyilas, komcsi

Hol ez, hol az. Ki, hogy. Mettől meddig. Mi az, hogy!
Nálunk nem másképp, mint egyebütt. Táján a világnak. Magyar honunknak. Itt épp tót beütéssel.
Példának okáért…

A Petőfi-effektus Győrben
Király Farkas
A Petőfi-effektus Győrben

Rövid a listája azon magyarországi településeknek, ahol nem járt Petőfi. A legendák szerint szinte mindenütt van egy olyan fa, amely alatt megpihent, sőt verset is írt.

Te Deum Barna Mártához
Pósa Zoltán
Te Deum Barna Mártához

Pósa Zoltán debreceni születésú, József Attila-díjas író-költő 75 éves. Örök szerelméhez írt versét olvashatják, egyúttal ezzel köszöntjük.

Serpa nélkül
Gáspár Ferenc
Serpa nélkül

Pósa Zoltán József Attila-díjas író-költő, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, számos regény, novella, esszé és vers alkotója idén szeptember hatodikán tölti be hetvenötödik életévét.

Hét ház – az otthon melege
Lányi Béla
Hét ház – az otthon melege

A Damjanich utca mikrovilágát is feldúlták a XX. század kataklizmái, ám a Horthy-naccságának csúfolt nagymama, a zöldséges Epstein bácsi és a regnumi atyák szelleme legyőzte a csillagos házak, a deportálás és az elvtársi betelepítés sötét árnyait.

Kúlts az elveszett Édenhez
Szörényi László
Kúlts az elveszett Édenhez

Az ember tragédiájában megfogalmazott gondolatok, elsősorban a paradicsomból való kiűzetés képének megjelenését kutatja az irodalomtudós az Egy őrült naplójából epigrammáiban.

Az ítélet – Petőfi Sándor verse
Petőfi Sándor
Az ítélet – Petőfi Sándor verse

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Az emberiség állandó háborúskodásának végét jövendöli ebben a költeményben. Csak remélhetjük, hogy igaza lesz.

Kismálna
Gy. Szabó András
Kismálna
Tivadar mindig szeretett utazni. Vonaton főleg. Bár volt autója, alig használta. Nem feltétlenül spórolásból, az is belejátszott természetesen, de a szabadság érzetét a vonaton tudta igazán kiélvezni.
Keszthely, az örök kikötő
Cséby Géza
Keszthely, az örök kikötő

Lengyel édesanyja révén két hazája van, de csak egyetlen városban tudja elképzelni az életét a helyi művelődési központ nyugalmazott igazgatója: a tudomány és oktatás korszakos jelentőségű mecénásának, gróf Festetics Györgynek a keze nyomát mindmáig magán viselő Keszthelyen, a kultúra balatoni fővárosában.

Elektronhiányos állapot
Nagy Koppány Zsolt
Elektronhiányos állapot

Az úgy volt, hogy kéthétnyi időtartamra Erdélybe utaztam a feleségem szüleihez, majd a saját szüleimhez, plusz drága gyermekeink… – ez így önmagában éppenséggel magyarázhatná, ami történt, de van még hozzá adalék. Mégis mi történt?, kérdezhetik hűséges olvasóim.

Liget szépe – Benke László versei
Benke László
Liget szépe – Benke László versei

Az újvárfalvai születésű költő filozofikus költeményeiben elmúlás, természet, élet képei képei állnak nagyon emberi kérdések fényében.

Katonaélet – Petőfi Sándor verse
Petőfi Sándor
Katonaélet – Petőfi Sándor verse

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ezúttal a korabeli katonai pálya „előnyeiről" írodott tréfás-keserű, ironikus versét adjuk közre.

Madách oroszlánbarlangjában
Bényei Adrienn
Madách oroszlánbarlangjában

Templomtorony magasodik az ég felé a láthatáron, ahogy közeledünk a dimbes-dombos tájba simuló, felvidéki kis falu, Alsósztregova felé. Úti célunk a Madách család egykori kastélya, Madách Imre szülőháza, élettere és világdrámája megszületésének színhelye.

A lepkebáb angyallá lesz – Kántor Zsolt verse
Kántor Zsolt
A lepkebáb angyallá lesz – Kántor Zsolt verse

Hetvenéves lenne Szőcs Géza, az erdélyi születésű, több generációra is meghatározó hatást gyakorló költő. Tiszteletére, őt köszöntve íródott ez a vers.

Itt nem lesz többé ’56!
Jezsó Ákos
Itt nem lesz többé ’56!
A tanárnő a modern magyar irodalomról beszélt, de csak az osztály fele követte, a többiek már rég elveszítették a fonalat. A fiúk leginkább a tanárnő harisnyába bújtatott szőrös lábát nézték és kamaszkori álmokat szőttek. Persze nem mindegyik.
Dél-Amerika a zsebben
Király Farkas
Dél-Amerika a zsebben

Szevasz, amigo! – így köszön az olvasóra a könyv, amelyet a napokban mutattak be Debrecenben, a Malter kávézóban. Szerzőjét, Görömbölyi Dávidot faggattuk utazásról, otthonról, diplomáciáról és persze írásról.

Gyönyörű búvóhelyem
Koncz Veronika
Gyönyörű búvóhelyem

Nem tudok az egészről írni, mert az egészet nem ismerem. Az egész egyszerre közkincs és közpréda. Szinte mindenkit fűz valamilyen emlék hozzá. Ezért az ember óvatosan bánik az ecsettel, ha saját akvarelljét kívánja megfesteni róla.

Fiam születésére – Petőfi Sándor verse
Petőfi Sándor
Fiam születésére – Petőfi Sándor verse

Manapság államunk, nemzetünk megmaradása nem csatatereken, sokkal inkább a szülőszobákban dől el. A Petőfi-hétfőn ezért a költő kisfiának születésére írt versével emlékezünk államalapításunk évfordulójára.

Felvidéki magyar versek - spanyoloknak
Tamási Orosz János
Felvidéki magyar versek - spanyoloknak

„A költészet és az irodalom a szív nyelvén szól, és ez összehozza az embereket, éljenek a világ bármely táján” – vallják a felvidéki magyar költők, akiknek verseit spanyol nyelvre ültették át és adták ki barátaik.