Ez már 2025, korszerű beléptető rendszer. Becsönget a betegjelölt, és a nővér az orvosi szobából egy gombnyomással beengedi. Nyomom, mint süket a csengőt, de nem jön válasz. Lassan gyülekezünk a bejáratnál, mire kicsoszog bajszos doktor asszisztense. Alig hatvanas, úgyhogy fiatal erőnek számít, főnöke, a bajszos doktor hetven körül lehet. Az én dokim a télen töltötte be a nyolcvanat, és még praktizál. Büszkén mondta múltkor, mikor a buszmegállóban összefutottunk.

Sorra kerülök, szidja a beléptető rendszert, kontakthibás, mióta fölszerelték. Szerelőnek se híre, se hamva, emberhiány. Nézi a leleteimet, hümmög, nem is olyan rossz, de az ördög nem alszik. EKG-t nem hozott? – kérdi morcosan, de hisz ő ajánlotta fel, hogy szívleletért legalább nem kell végigülnöm a sort, megcsinálja a rendelőben. Csak épp elfelejtette.

Fölfekszem Margitka keze alá, a kipróbált nővér elkezdi rám szerelni a tappancsokat. Régi típus, akárcsak Margit, ilyet használtak kamaszkoromban a sportorvosnál. Annak is több mint ötven éve már. A tappancsok rendre elengednek, pedig már bűzlök a ragacsos folyadéktól, amit azért fújt rám, hogy megtapadjanak. Na, végre, helyén az összes.

Kellemetlen fejhang hasít a légtérbe: Margitka, Margit, a Piri vagyok, innen a tizenkettő per a-ból! A hashajtóreceptért jöttem, az uramnak lesz, tudod, a Józsinak, a vastagbéltükrözés miatt. Kiváltanám, még mielőtt kiszaladok a piacra. Kértek valamit a doktor úrral? Szívesen beadom.

Margitka morog, orvosom a plafont nézi. Pirinek reménytelen átküldeni a felhőbe bármit is, nem érti, nem fogja kiváltani sose. Margit átcammog az íróasztalához, és viszi az ablakhoz a hashajtó papírját.

Tündér vagy, kis szívem! – Piri repes, és betuszkol a rácsok között egy zóna körömpörköltet, a literes tejföl dobozában.

Ezalatt tompa puffanással fölengednek a kiszolgált tappancsok, kerek foltokat hagyva a mellemen. Margit visszacammog, festéket cserél a gépben, megint befúj a bűzössel, és tappancsol, de most már erőteljesen. Kisvártatva a gép zümmögve nyomtatja az eredményt. A lap tetején a nevem és adataim még jól olvashatók, hanem szívműködésem ábrája már elmosódó folthatás.

Forgatja az orvos, bosszankodik, hogy már a festékek se a régiek. Azt mondja, azért határozottan kivehető a rajzolat, az altatóorvosnak is el kell fogadnia, de ha mégsem, nézzek be pénteken, szívesen megismétli.

Még meghallgatom, hogy nehéz hete lesz, mert ideküldenek egy rezidenst. Erősítésül. Tudja, hogy van – dohog a doktor –, a tojáshéj a fenekükön, de már kész diagnosztának hiszik magukat. Elmenne szabadságra, de nem adhatja egy kezdő kezére a betegeit. Felelősség is van a világon.

 

Komment

áramdoki: Nem kontakthiba lesz, kiment a relé. Küldd a címet, bár a hetem tele van. Persze ezek számlásak. Közület. Majd meglátom, mit tehetek.

hamuka: Mit rinyáltok, legalább átadták. Nálunk ősszel bezárt az orvosi azzal, hogy renoválják. Azóta semmi. Állítólag lelépett a vállalkozó.

dr.varrónéróza: Ha a régi, kipróbált orvosok elmennek nyugdíjba, a rendelők zöme beadja a kulcsot. Több tiszteletet az idős orvosoknak. Hogy utálom ezt a mindentszarozást.

ibolyavirág: Naná, mert a fiatal dokik már mind kimentek innen. Én is húzok el, amint végeztem.

dr.varrónéróza: Aztán hova húzol, aranyom? Azt hiszed, arrafelé éjjel is süt a nap? Svédben is, ahol a fiamék élnek, migránsok, bandaháborúk, nógózónák. Jönnek is haza, ha kicsit megszedték magukat.

gondolkodó: Az a dráma emberek, hogy az eszközpark is régi. Pedig voltak évek, mikor szügyig álltunk a pénzben. Én ugyan nem, de az ország. Aztán alig lett valami.

jégtörő: Ha kicsit gondolkodnál gondolkodó, hamar rájönnél, hogy miért. Mert szétloptak mindent.

kásahegy: Csak mert egészségügyi téma, érdeklődöm, hogy nem tud valaki egy jó urológust?

jégtörő: Dugulj el a prosztatáddal, kásahegy. Orvosi négyjegyzék. Nézz utána. Tudjátok, mi a fontos ezeknek? Csak egészség legyen és sok beteg.

 

Nyitókép: Wikimedia Commons