Hat verslábból állt a hexameter, a görög klasszikus eposzi költészet versmértéke, amire a neve is utalt. Általános ismérve, a rövid és a hosszú szótagok váltakozása. (Az utolsó versláb spondeus és az utolsó előtti daktilus volt, ettől csak nagyon ritkán tértek el.)
Szívesen alkalmazták ezt a versmértéket a középkori latin keresztény himnuszokban is, azért is, mert jól illett a gregorián dallamokhoz.
De a későbbi középkorban a hangsúly a rímes verselésre terelődött, amely talán a magyar költészetnek is az egyik legismertebb formája lett.
Sylvester János, a magyar nyelv tudatos művelésének úttörője
A XVI. századtól, a nemzeti irodalom ébredése idején minden nemzeti nyelvbe megkísérelték átültetni a hexametert. Különös, hogy az angolba és franciába csak kevés sikerrel tudták integrálni ezt a versformát. A német irodalomban Friedrich Gottlieb Klopstock Messiásának (1745) megjelenésétől válik ez az elegáns epikai műfaj jellemzőjévé. Klopstock műve magyarul csak 1872-ben jelent meg, Tárkányi Béla egri kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagjának fordításában.
Jóval korábban találkozhatunk viszont időmértékes verseléssel a magyar irodalomban, Erdősi Sylvester János (1504 körül – 1551) kevésbé ismert, de igen jelentős reformátor Újszövetség-fordításának bevezetőjében. Erről a tudósról keveset írtak, és az í-ző tájszólásban megalkotott Újszövetség-fordításának híre is erősen háttérbe szorult Károli Radics Gáspár bibliafordítása mögött.
A Szent János-evangélium
Mielőtt bemutatnánk disztichonokban (egy hexameterből és egy pentameterből álló versformában) írt ikonikus versét, érdemes röviden felidézni ennek a csendes, de nagy műveltségű latin–görög tanárnak az életútját. 1526–1527-ben
Krakkóban tanult, a legtöbb korabeli magyar egyetemista zarándok egyetemén,
ahol több száz fiatal ott-tartózkodását segítette az úgynevezett magyar burza. Itt ismerkedett meg Rotterdami Erasmus eszméivel, és feltehetően ekkor határozta el, hogy bibliafordításra adja a fejét. De a reformáció keltette „egyetemi tavasz” 1529-ben már elsodorja Krakkóból, és több magyar honfitársával együtt 1534-től 1536-ig már Wittenbergben tanult tovább.
A sárvári Nádasdy-vár korabeli képe
Hazatérve 1534-ben Nádasdy Tamás szolgálatába áll, aki őt sárvári birtokain, az ottani iskolában foglalkoztatta tanárként, és nem mellesleg a Nádasdy alapította nyomdát is vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten.
Mint a legtöbb bibliafordító, magyar nyelvtant is írt, de Sylvester János szerkesztette az elsőt,
és ezzel a magyar nyelv tudatos művelésének úttörőjévé vált. A magyar nyelvtantudomány és az egységes magyar helyesírásra törekvés vele indult el, amit a nyomdák vittek át a gyakorlatba. 1544 elejétől már a bécsi egyetemen a héber, később a görög nyelv tanára.
Az magyar nípnek, ki ezt olvassa szól Sylvester János Újszövetség-fordításának bevezetője:
Profeták által szólt rígen néked az Isten,
Az kit ígírt imé vigre meg adta fiát.
Buzgo lilekvel szól most és néked ez által,
Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess.
Néked azirt ez lűn profétád, doctorod, ez lűn
Mestered, ez most és, melyet az Isten ada….
….Az ki Sidoul, és Görögül és végre Diákul
Szól vala rigen, szól néked az itt Magyarul.
Minden nipnek az ű nyelvin, hogy minden az Isten
Törvínyin ilyen, minden imádja nevit….
Sylvester a magyar nyelv és helyesírás egységesítésével is nyelvművelőink első kiemelkedő alakja lett. Mindenki, aki bibliafordítással és egyéb művek magyar nyelvre ültetésével foglalkozott, újra és újra magyar nyelvtant is írt, például kortársa, Dévai Bíró Mátyás (1538) is. Sajnos az ő munkáik kevés visszhangot kaptak. Nagyobb hatása lett Szenci Molnár Alberténak (1607). De talán a legismertebb közülük Heltai Gáspár (1510? – 1574?) reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász. Ennek oka nem feltétlenül kiváló elméleti munkájában keresendő, hanem inkább abban, hogy 1550-ben Hoffgreff Györggyel közösen nyomdát alapítva Kolozsvárott őt minden nyomtatott munkájának korrektoraként alkalmazta.
1539-ben adta ki magyar nyelvtanát
Így a Biblián túli magyar irodalom fordításai, kiadásai is azonos helyesírással jelentek meg. Többek között az eszóposzi fabulák és a prédikációi is. Mivel az első katolikus fordítás is Kolozsvárott készült, nagy valószínűséggel hatással volt Káldi György jezsuita papra is, de Károli és Káldi fordításainak eltérő helyesírása még ma is két helyesírási hagyományt tart fenn. Persze ha Erdősi Sylvester János munkája nem merült volna feledésbe, lehet, hogy most még egységesebb lenne a magyar nyelv.
Nyitókép: A sárvári vár, Sylvester János fő támogatója, Nádasdy Tamás egykori birtoka (Pixabay)
