Bozók Ferenc piarista atyát és verseit majdnem harminc éve ismerem. Végigolvastam a megmosolyogtató zsengéktől az érett költőt mutató újabb alkotásokig. Domoszlóról indult, tanár lett, s szerzetesként számos piarista rendházban megfordult. Jelenleg Budapesten él.

Az idén huszonhatodik alkalommal nyújtották át a magyar alapítású, mind az öt kontinensre eljutott nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Az elismerést eddig negyvenkilenc irodalmár vette át.

Mindenki elmegy – és mindenki ittmarad, aki valaha velünk volt. Hűségesen, az utolsó marék porig. Nem is történet ez, és mintha egy hatalmas, ezerszálú nagyregény szilánkja lenne, mégis önálló univerzum.

Megjelent a Bethlen-sorozat hatodik darabja – mely a Historia eredeti felosztása szerinti XI. és XII. könyvet tartalmazza – az 1601–1603 között zajló folyamatokba enged bepillantást.

Hív Horváth Szilárd kedves asszisztense, hogy menjek el az esti beszélgetőműsorba a Költészet Napja alkalmából. Vívódás után elhárítom a szereplést. Csaknem három hete, hogy lecsapott rám a kínai vírus lanyhultnak mondott utóhada, az omikron, de még mindig rám támadnak váratlan köhögőrohamok, és hamar fáradok.

Túl sok a kisiklott élet, ehhez képest túl kevés a sírás Lőrincz P. Gabriella új könyvében. A Könnytelen madonnák százharminc oldalnyi szenvedéstörténet. Mégis, miképp a cím is utal rá, nőalakjai egytől-egyig könnytelenek.

Az idén harmincéves balatonfüredi megmérettetésre versek mellett dallal is lehet jelentkezni, a díjnyertes alkotásokat ez év szeptemberében, irodalmi fesztivál keretében mutatják majd be Balatonfüreden.

Költő, műfordító, történész, polonista: a Kilencekről, történelemszemléletről, költői létállapotról beszélgettünk Kovács Istvánnal.

Megelégszünk a csapból folyó egyendalokkal. A rossz minőségű hangszórókból ömlő, mások által előírt kockamuzsikával. Lejövünk a művészetről. Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek.

Gazdátlan bánatom elszabadult a bolt előtt, ahol kikötöttem; mire visszatértem a vásárlásból, úgy éreztem, minden bajom oda már. Féktelen öröm öntött el. Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek.

A közismerten reneszánsz egyéniség, Bánffy Miklós életművéből Szász László könyve a legértékesebbnek, legmaradandóbbnak mondott szeletet, az íróit vizsgálja.

De hát itt mi a fenét érdemes konzerválni?, kérdezte egyszer Bánffy Miklós fiatal írótársától. Az anekdotagyűjtő itt közölt adalékait mindenképpen.

Úgy tűnik, amikor anya virágot tesz a síromra, akkor egy kicsit könnyebb neki, mert úgy gondolja, hogy adott valamit. Biztosan jót tesz neki, hogy adja a virágokat. Meglehet, ez nyugtatja meg. Mellette vagyok, mondhatni egész nap, de mégsem értem, amit tesz. 

Áldozunk azért, amit szeretnénk. Előfordul, hogy meg is ígérik. Kérdés, mi van a mézesmadzag végén: piros cipő vagy hatalom?

Közel harmincezer kötettel rendelkezik, s bár elsősorban a fantasztikus irodalom érdekli, polcain és dobozaiban megtalálhatók az ifjúsági kiadványoktól a különféle sorozatokon át szépirodalmi alkotások könyvei is. Bartus Zsolt gyűjteménye századokon ível át.

Hamvas Béla születésének 125. évfordulójára emlékeztek meg a balatonfüredi Hamvas Napokon. A kétnapos rendezvényre minden év tavaszán kerítenek sort, hogy tisztelegjenek kiváló írónk és az általa képviselt szellemiség előtt.

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára
az Örs vezér terén álló IKEA-ra.
Felesleges dolog sütnie oly nagyon,
mert az IKEA-nak légkondija vagyon.”

Orbán János Dénes székely vicceket ír: hát maga megbolondult, megbolondult – tehetnénk fel a kérdést –, hogy erre adja magát? Olyan lett, mint Sántha, aki meglett ember létére székely szavakat gyűjtöget, mikor fontosabb dolgokkal is foglalkozhatna?

Elhunyt Szkárosi Endre, a magyar avantgárd egyik legjelesebb képviselője. Pályatársa, barátja idézi fel több évtizedes közös múltjukat.

Mit tett a pandémia az élő irodalommal, hogyan változik Erdély, a Székelyföld? Ezekről, illetve a Kárpát-medencei Tehetséggondozóról, a magyar művészeti akadémiabéli levelező tagságáról, no meg legújabb könyvéről beszél Orbán János Dénes író, költő, irodalomszervező.

Szőlőhegyi elmélkedés arról, hogy az áthallás Ég és Föld között mindig jelen van, Liszt zenéjéről és Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnéről.

Háború idején a közösségi médiát lapozgatni még gyomorforgatóbb, mint amúgy. Nemcsak a sok félinformáció alapján kinyilatkoztatott és lelkes (igen, főleg ez a rendkívül zavaró: a lelkesség) okosság miatt, nemcsak a megváltoztatott profilképek Gonoszra lesújtó és őt azonmód megsemmisítő bunkóként való használata (igen, ez irónia).

„Az ember mindig versírással kezdi, csak valaki kigyógyul belőle.” Az idén Bella István-díjban részesült Lőrincz P. Gabriellával beszélgettünk költészetről, Istenről, határon innen és túl.