Szépirodalom
Madonna sajtosdoboz-ruhában
A Rákosi–Kádár-rendszer levegőtlen börtönvilágával szemben a szabadság terét, az ötéves tervek ostoba kilátástalansága ellenében a pasaréti ferences templom a mennyei tágasságba, az értelmes, eleven Életbe nyíló perspektívát jelentette.
Vászoncipővel a vízbe
Eszembe jut a fejemben izzó dopaminvihar, melyben újra és újra elhittem, mindent látok, mindent értek, és mindenkinél jobb vagyok. És eszembe jut a depresszió, az önvád és az önutálat, mely a tizenkét utcás éjszakákat követte. Négy éve tiszta vagyok.
Indul a 93. Ünnepi Könyvhét
Rekordszámú könystanddal, kilencvenharmadik alkalommal várják a könyvek szerelmeseit az Ünnepi Könyvhétre a Vörösmarty téren és a Duna-korzón, valamint a vidéki nagyvárosokban. A budapesti szervezők idén több újdonságot is tartogatnak.
Egy dezertőr emlékére
– És az úgy volt, hogy a magyarok meghallották, hogy van Magyarország, és mind odamentek, de kevesen máshol maradtak?
Orosz István nagyregényének bemutatója az Országút Igluban
Ilyet is ritkán ír le az ember egy képzőművészről: megjelent a nagyregénye! A Művészetek Völgyében július 29-én találkozhatnak az érdeklődők a Tovariscsi, konyec! című rendszerváltó plakátjával világhírűvé vált grafikussal.
Párbeszéd
Csak meg kellene magunkban találnunk a lélek világokat átívelő közlekedőedényét, eszközeit. Vele fénysebességgel – nem, ez nevetségesen lassú –, léleksebességgel közlekedhetnénk a test, a matéria, a lélek és Isten között.
Az Ulysses illata
Bizonyos életkort meghaladva óhatatlanul is mérlegelni kezd az ember: vajon megéri-e heteken át bajlódni egy könyvvel, amelynek minden fejezete mintha más és más nyelven íródott volna, az egész mű pedig egy olyan napnak a krónikája, amikor nem történt semmi érdekes.
Az alvó vulkán lábánál – Demeter Arnold két verse
„A robbanás kakastaréja
Fukutoku-Okanoba eltakarja a napot,
anyja keservesen ordítja,
hogy a kapu egyik oszlopa most felé repül”
Két intranzigens kollegina
Mindjárt húsz éve (különben éppen ennyivel volt fiatalabb nálam), hogy egyikük a képembe nevetett, amikor bátorkodtam megkérdezni tőle, bizonyos-e abban, hogy éppen egy, a Népszabadságban cikkező volt ávós-ügynök magyarázata alapján kell értelmeznie a világot és jelenségeit.
Az egri csillag a nagyvilág egén
Gárdonyi Géza világirodalmi kötődéseiről rendezett konferenciát az író halálának századik évfordulója alkalmából a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Megálmodója és fő szervezője az író dédunokája, Keller Péter volt.
Egy szellemi műhely legjava
Féja Géza irodalomtörténelmünk valamennyi kiemelkedő alakjáról alkotott portrét, de a kortársai sem maradtak ki az itt ajánlott kötetből, csakúgy, mint küldetéstudatos töprengései a magyarság sorskérdésein.
Országút a Művészetek Völgyében
Az Országút magazin következő saját programja a Művészetek Völgyében: Könnytelen madonnák, avagy kiért ejt mégis könnycseppet Lőrincz P. Gabriella.
Átlényegülés
Szép novella arról, hogy nemcsak azért vagyunk, hogy éljünk: sorsunk van egymással. És ez a sors nem törvényszerűen ér véget az élettel együtt. Persze csak, ha képesek vagyunk átlényegülni, ha el tudjuk fogadni ezt.
A láthatatlan gyertya (távbeszélés)
Mi a különbség az internet és a való élet között? Leginkább az, hogy nemcsak leírod a szót, ha meg akarod ölelni a szeretteid, és tényleg kimész a rétre, ha pacsirtát akarsz látni. Erdélyben maradt nagyszülő és Ausztriában élő családja beszélget.
Mennyit bír a férfilélek?
Mi számít jobban, a boldogság vagy a külvilág véleménye? A hűséget csak a másiktól várjuk el? Lőrincz György könyvében ehhez hasonló kérdésekre is választ kapunk.
Feketemunkások krónikása
Lövétei Lázár László: Feketemunka című kötete nem csupán egy korszaknak állít emléket, de azoknak is, akik benne éltek, szenvedtek, és talán már nincsenek is köztünk.
Valéria
Nem minden magyar akart, tudott elmenekülni Kárpátaljáról. Sokuk helyzete igen rossz: itthoni szemmel döbbenetes a szegénység. Egyikük Valéria, a világtalan, idős hölgy, aki méltóságával és kitartásával akárkinek például szolgálhat. A szerző fotóival.
Erzsébetvárosi utcák titkai
A Városliget és a Fasor közelségében, a Bajza utcában nőttem fel, ahol Sztálin elvtárs dicsőségére már troli suhant a villamos helyett. A Regnum-templom helyén Lenin-fiú lengette bronzba öntött vörös zászlaját, s Kodálytól az kaphatott autogramot, aki tudott szolmizálni.
Megélni a Sasok földjén
Albániában az elmúlt harminc évben a falusi népesség túlnyomó többsége lakhelyet változtatott. A hegyi falvakból szinte mindenki elköltözött a városokba vagy külföldre.
Irodalom, mutasd magad!
A felhívás nincs ellenére a megszólítottnak. És az is meglátszott, hogy a hívók is sokan vannak: igen szép számú közönség előtt zajlott az idei Tavaszi Irodalmi Gála a Pesti Vigadó dísztermében.
Vitéz Ferenc két verse
„magamnak is csak akkor létezem,
ha megfigyelem, amint ezt vagy azt
teszek, ha véres cinkék énekelnek,
s hogy éppen mit gondolok”
Tengeri nimfa Szapphó nyomában
Avignoni sárga és dobbanásvörös reggel, forró mediterrán tájak, keserédes emlékek, letaglózó felismerések, a mindenben ott lévő Isten és Nő, és a tenger – Viola Szandra új kötetében.
Tokaji vad százszorszépek
A mezei virágokban tündöklő százszorszép színek a fény igazi sebességét mérik, így ők tudják igazán, mi az idő. Az az idő, amit nem szabad megnevezni.