Egy rendkívül… égető problémáról szeretnék írni. Úgy éget, hogy már valósággal fagyaszt, jegel: és ez nem más, mint a klíma. Nem a változása, hanem ő maga. Ami a falon van, kültéri egységgel, vagy ravaszabb épületekben egyebütt.

felettünk amióta eszemet csak tudom
kétszárnyú alkatrészekben vonaglik az ég
a szép halálból is vizsgázni kell

ha már törvényre emeltétek a pusztítást
ezúttal talán fizessetek ti esztelen nyavalyások

Sütő Csaba András legújabb kötetében is a leírhatóság határait keresi, az ábrázolt terek és a környezetről alkotott benyomások révén tudósít, gyakran sajátos tipográfiai megoldásokat alkalmazó verseiben. Finom prózai lüktetésű, elhallgatásokkal teli beszédmód jellemzi a kötet egészét.

Emlékeznek még? Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 90. születésnapja alkalmából zenés irodalmi esten köszöntötték pályatársai és barátai csütörtökön Czigány György írót, költőt, zenei rendezőt – de valójában igazi polihisztort – az Óbudai Társaskörben.

Sűrű, augusztusi ködgomoly rejtette a hajnali derengést. Szekereknek, álmatag kerékpárosoknak való idő. Ilyen ködgomolyban a szekér elé befogni a lovat, hazaérve falnak támasztani a biciklit, bevinni a tornácon felejtett görkorcsolyát, rozsdás kardot, mindez természetes.

idült vakság ténfereg a völgyben,
szardellák a csupasz tengelyen,
vízbe mártott tégelyről potyognak a cseppek,
könny hull így a lüktető arcról

„A hőmérőre nézek: a kis kék kígyó
harmincnégy Celsius-fokig kúszott, itt a szobában.
Kint, a napon: negyven, alkonyatkor huszonhét-huszonnyolc.”

Döme Barbara művei egyediek, őszinték, szívhez szólók. A különböző személyiségek megjelenítésében könnyedén önmagunkra találhatunk, olykor szembesülve eltemetettnek hitt fájdalmainkkal és sokszor hibáinkkal is.

Megy a sárga a feketéhez. Még olyankor is, amikor veszélyt jelez, ahogy a szalagkordonon. Nem véletlen, hogy a dekorfestmények közt gyakori a bútorboltokban ez a színkombó. Persze láttunk már ilyet olyan képeken is, amelyeknek van festője, Fehér Lászlónál, Nádler Istvánnál vagy Klimtnél.

Mi újság Zuglischer Manóval? Egyáltalán: kicsoda is ő? És tényleg eredendő bűn a megszólítás? Falusi Márton legutóbbi verseskötetéből ezekre fény derül. A felnőtté vált férfilét egzisztenciális töprengései szólalnak meg a kiérlelt költészet nyelvén.

Turczi István Babérkoszorú-díjas íróval, költővel beszélgettünk a Magyar PEN Club szervezésében létrejött különleges zenés irodalmi estekről, valamint Szőcs Géza emlékezetének és munkásságának megőrzéséről.

Időnként megáll az idő. Azt, hogy megállt az idő, onnan tudjuk, hogy szélcsend van. Mert amikor az idő áll, a szél sem fúj. Nem tart sokáig ez a pillanat, de elég hosszú ahhoz, hogy számba vegyük, ami van, felidézzük, ami volt, és lemondjunk arról, ami lesz.

„Civilizációnk kezdete óta folyamatos háborúban állunk önmagunkkal is. A legtöbb idegen kultúra az összetartásának köszönhette a fejlődését, mi ellentéteinknek…”

Arany hópihék a nyárban, belemarnak elevenembe. Egy, kettő, három… húszig számolom a remegő izzadságcseppeket, gördülnek a bőr alá, a húsba, viszik a só ízű múltat, testemre ragasztják minden sötétben fogant gondolatom. Hiszek egy Istenben.

A balatoni hekkek a Sióban ívnak, minden tavasszal leúsznak a csatornán a Dunáig, ott párosodnak, aztán visszaúsznak. A Vízöntő meg megeszi az Ikreket reggelire.

A lelki békét többféleképpen is el lehet érni. Magam éveken keresztül igen ideges típusú ember voltam: szorongtam, dühöngtem mindenen, tényleg, olykor még a magam számára is kínos voltam.

Nem csak ex-József Attilás gimnazistáknak: tanítványok levelei Vasbányai Ferenchez. Nem ünnepélyes, reprezentatív kiadvány, noha azt várnánk, hogy a tanítványok udvarias, szép írásait olvashatjuk, ehelyett a magánélet titkai, a társadalmi élet és a politikai viszonyok változásai tárulnak fel bennük.

Mindig a pillanatokkal van baj. Pedig csak egy pillanatig tartanak, ám a világ mégse olyan már, mint előttük volt. Ráadásul egyik követi a másikat, és mire feleszmélünk, oly távol kerültünk attól a bizonyos pillanattól, hogy már múltnak hívjuk.

„horgonyt vetett a félelem 
nekibúsult patkányok egymás közt 
keresnek új áldozatot”

A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megjelent impozáns kötetben az MMA tagjainak írásai szerepelnek. Költők, írók, irodalomtörténészek éneklik benne a csonka haza fájdalmát ábécérendben Ágh Istvántól Vári Fábián Lászlóig.

Első drámáját véletlenül írta, verseit már korántsem. Mintaiskolában tanít, az irodalmi szekértáborokat pedig nem szereti Oláh András költő.

Ha valaki letért volna a Futoki útról, majd elhalad a Bohn család által építtetett, dísztéglával burkolt templomocska mellett, s a jó harminc fokban marad még a lendületéből néhány száz méternyi gyaloglásra, eljutott volna Géza, az éppen házasodni készülő Géza házához.

A napokban nyílik meg a látogatók előtt a Tihanyi Alkotók Háza. A többfunkciós intézmény átadására készül el a félszigeten alkotó XX. századi művészeket bemutató kiállítás. A házról és a tárlat különlegességeiről beszélgettünk Kodolányi Judit kurátorral.