A világháló nem szűkölködik tanácsokban, ha arról van szó, hogyan tarthatjuk karban agyunkat időskorunkban. Azt is megmondják, mit együnk, hogy eszünk éles maradjon. A nagybetűs főcímek szerint a zabpehely legyőzi a demenciát, vagyis az időskori elbutulást. Az áfonya javítja a memóriát. A kávé megelőzi az Alzheimer-kórt. Szedj halolajkapszulát. Egyél több rostot. A vörösbor csodaszer. Az alkohol méreg. Nassolj diót. Reggelizz bőségesen. De ne szalonnát.

Egy friss étrendtanulmány felkeltette a média figyelmét. Az egyik szalagcím ezt állította: „Sokan demensre eszik magukat.” A Neurology című folyóiratban 2021 decemberében publikált tanulmány megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik gyulladáscsökkentő ételekben, például zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, kávéban, teában gazdagon étkeztek, kisebb eséllyel alakult ki demencia, mint azoknál, akik gyulladást fokozó ételeket, például cukrot, feldolgozott élelmiszereket, zsíros húst fogyasztottak.

Ám a tanulmány, mint az étrenddel és demenciával foglalkozó kutatások zöme,

csak felállította az ok-okozati összefüggést,

de bizonyítani nem tudta. Ez pedig nem elég ahhoz, hogy az embereket gyakorlati útmutatással lássuk el. De miért bizonyul ekkora kihívásnak eldönteni, hogy mindennapi ételeink segíthetnek a demencia megelőzésében?

Először is, a demencia, a legtöbb krónikus betegséghez hasonlóan a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód összetett kölcsönhatásának eredménye, amelyet a kutatók még nem teljesen értenek. Az étrend csupán egyetlen tényező. Másodszor, a táplálkozáskutatás nem egyszerű. Az emberek nehezen tudják felidézni, mit ettek, táplálkozási szokásaik idővel változnak, és az étkezési szokások módosítása – még egy kutatás részeként is – nehéz.

A szakemberek évtizedeken át nem tettek nagy erőfeszítést az Alzheimer-kór és más típusú demenciák megelőzésére, késleltetésére, mert úgy vélték, e betegségek lefolyására nem lehet hatásunk. A demencia az öregedés és a genetikai lottó szerencsétlen húzásának eredménye.

Míg a tudósok olyan genetikai variánsokat azonosítottak, amelyek növelik a demencia kockázatát, a kutatók már tudják, hogy az emberek csökkenthetik kockázatukat, ha egészséges életmódot folytatnak, azaz kerülik a dohányzást, nem híznak el, egyensúlyban tartják vércukorszintjüket és vérnyomásukat, sportolnak, és mérsékelten fogyasztanak alkoholt. Ezzel számos krónikus betegség kockázatát csökkenthetik.

Abban egyetértés van, hogy mi egészséges a szervezetnek.

De mi jó kifejezetten az agynak?

A táplálkozásnak a demenciára való hatására irányuló rengeteg tanulmány ellenére a kutatók sok mindent nem tudnak biztosra mondani. „Szerintem nem kérdéses, hogy az étrend befolyásolja a demencia kockázatát, vagy más, életkorral összefüggő betegségét” – mondja Matt Kaeberlein, aki a seattle-i Washington Egyetemen tanulmányozza az öregedést. De „vannak-e a táplálkozási stratégiának bizonyos alkotóelemei, amelyek okozati összefüggésben állnak egymással”? Kételkedik abban, hogy ez ilyen egyszerű lenne.

Száz gyógyszerkísérlet ellenére a tudósok még mindig nem találtak olyan kezelést a demenciára, amely nem csupán átmenetileg csökkenti a tüneteket. „Próbálkoznunk kell a megelőzéssel” – mondja Maria Fiatarona Singh, a Sydney-i Egyetem geriátere. A Lancet által készített 2020-as jelentés szerint a demenciás esetek negyven százaléka megelőzhető vagy késleltethető egy tucat kockázati tényező módosításával. A jelentés nem említi kifejezetten az étrendet, de egyes kutatók úgy vélik, hogy ez fontos szerepet játszik.

Eddig minden a bűvös E-vitaminról és halolajról szólt. Ám most már „nem kapunk E-vitamint reggelire, C-vitamint ebédre. Kombinált ételeket eszünk” – mondja Nikolaos Scarmeas, az Athéni Nemzeti és Kapodisztriai Egyetem és a Columbia Egyetem neurológusa. Ám napi egy tablettát egyszerűbb lenyelni, mint egy új, egészségesebb életmódra áttérni.

A demenciának tizenkét módosítható kockázati tényezője van: a cukorbetegség, magas vérnyomás, fejsérülés, dohányzás, légszennyezés, elhízás, mozgáshiány, depresszió, alkoholfogyasztás, halláskárosodás, társas kapcsolatok szegényessége, valamint az oktatási hiányosságok. Ezek ellen mindenképpen tenni érdemes. Amelyeknél lehetséges – akár egy új, egészségesebb étrenddel.

forrás:Science News