Azért a bátorságért és ábrázolásbéli klinikai élességért bizonyult méltónak a hivatalos indoklás szerint a díjra, ahogyan a személyes emlékezés kollektív korlátait, személyes gyökereit és furcsaságait bemutatni képes.
A nyolcvankét éves francia írónő nevét mindezidáig kevesen ismerték Magyarországon.
Ernaux szülei egy élelmiszerboltot vezettek Yvetot-ban, ebben a városkában töltötte gyermekkorát. 1974-ben jelent meg első könyve, a Les Armoires vides. Franciául 2008-ban publikálta Évek című regényét, 2019-ben Man Booker-díjra jelölték. Műveiben történelmi események tényei keverednek a személyes emlékezet darabjaival, írásművészete leginkább afféle sajátélmény-irodalomként határozható meg. Ez szolgálhat nyilván hitelessége alapjául. Amint az Akadémia fogalmaz: „Az útja az írásig hosszú és nehézkes volt” – ám eközben felgyülemlő élményeit azóta bőven képes kamatoztatni: következetesen saját életét írja.
Balliberális ideológiához vonzódó alkotónak tartják, melyet az általa vizsgált, műveiben feldolgozott témák is mutatnak, például a genderek és társadalmi rétegek ellentéte, a személyes és kollektív konfliktusa, elidegenedés, közösségvesztés – bár a felsoroltak önmagukban nem okvetlen kellene ezt jelentsék. Fogalmazhatunk talán úgy, hogy személyes hangú krónikása egy értékvesztésben lévő társadalomnak, amelyet részleteiben képes plasztikusan megjeleníteni.
Magyarul megjelent könyvei az Árulás (Széphalom Könyvműhely, 1997, fordította Szávai János), a Lánytörténet (Magvető, 2020) és az Évek (Magvető, 2021; utóbbi kettő Lőrinszky Ildikó fordításában).
Idén bemutatták a cannes-i filmfesztiválon első saját filmjét is Les années Super-8 címmel, ami stílszerűen egy családi felvételekből összevágott dokumentumfilm.
A Békedíjat megosztva Alesz Bjaljacki fehérorosz emberi jogi szószóló, a Memorial orosz, és a Center for Civil Liberties ukrán emberi jogi szervezet kapta. Svante Pääbo-t jutalmazták a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal az evolúciós genetika területén szerzett érdemeiért, Carolyn Bertozzi (Stanford Egyetem), a Scripps Kutatóintézetnél dolgozó Barry Sharpless, illetve a dán Morten Meldal (Koppenhágai Egyetem) vehették át a Kémiai Nóbel-díjat. A Fizikai Nóbel-díjat a francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger érdemelték ki a kvantuminformáció-tudomány területén végzett úttörő munkájukért. Ben Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip Dybvig közgazdászoknak pedig a bankrendszerből kiinduló gazdasági válságok megakadályozására kifejtett erőfeszítéseik jutalmaként járt a Sveriges Riksbank közgazdaságtudományi díj Alfred Nobel emlékére.
