Környezet

Víz-világtalálkozóktól napjainkig
A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági eseményén, az alapítvány által harmadízben megrendezett Planet Budapest Fenntarthatósági Expón tartott beszédében Afrika vízgazdálkodásának magyar vízipari megújítására tett javaslatot.

Nemzeti kincsünk a talajvíz
Az Alföldön új, forró és száraz éghajlat jelent meg: a szavanna. Timár Gábor professzorral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjével a folyószabályozások örökségéről, a reggeli harmat eltűnéséről és arról beszélgettünk, miért a talajvíz visszapótlása a legfontosabb nemzeti sorskérdésünk.

A kint és bent igazsága
Tőkeigényes művészet az építészet: az alkotói szándék tárgyiasulása sokba kerül. Annakidején jól értettük és osztottuk a művészettörténész Udo Kultermann meghökkent csodálatát a mesterséges tóval körülvett dakkai kormányzati központ láttán.

Nem mindegy, ki támasztja a botot!
Háromszázmillióra tehető a világ pásztorainak száma, akik sokszor nehezen találják helyüket a gyorsan változó világban. Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus másfél évtizede kutatja a legeltető állattartással foglalkozók életmódját, hagyományos ökológiai tudását.

Kisvárda újra vár
Március 14-én megnyitotta kapuit a kisvárdai vár. A felújítás a meglévő, álló romokat a műemlékvédelem hagyományos eszköztárával konzerválta, az azon belüli fejlesztés csak az épületmaradványok saját belső logikai rendszerét, adottságait használta fel.

Kelengye – a ládáik, titkaik és újrafelfedezőik
A magyar hozomány – kelengyeládák és titkaik a Kárpát-medencében címmel a Kárpát-medence különböző régiójából származó ötvenkét népi bútorfestő hatvanegy alkotásából nyílt különleges kiállítás Balassagyarmaton.

A kék arany diplomáciája
Magyar válaszok a globális vízválságra – a tiszta víz és a fenntartható energia kettőse határozza meg a globális stabilitást – hangzott el a Planet Budapest 2026 szakmai fórumán, ahol többek között a „magyar vízügyi iskola” afrikai sikerei és a globális finanszírozás útvesztői kerültek fókuszba.

Társaink, a fák
A közelmúltban jelent meg Kállai Márton André Kertész-nagydíjas fotográfus Matuzsálemek című kötete Kovalik Máté szerkesztésében. A fotóalbumot a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban mutatták be telt házas érdeklődés mellett. Témája pedig, ahogy az az alcímében is olvasható: Magyarország nagy fái.

Kosárkötők tudománya
Egyetlen fiatalemberről tudok, aki Gasztonyban még próbálkozik a kosárfonással. Pontosabban a kosárkötéssel, mert apámék idejében kötötték a fűzfa kosarat mifelénk, ott az Alpok alján.

Mit adhatnak nekünk a folyók?
Nemcsak a baktériumokat, de a százszor kisebb átmérőjű vírusokat is képes kiszűrni a folyó kavicságyán képződő, egysejtűekben gazdag biofilm, így a parti szűrési kutakból nyert tiszta ivóvízzel egész Budapest ellátható. A folyók ökoszisztéma szolgáltatásairól beszélgettünk Jánossy László biológussal.

Köveken túl
Különös torony magasodott évszázadokon át elhagyatottan a somogyi tájban, Ádánd község határában. Az Árpád-kori hetyei templomnak csak négyzetes téglatornya maradt meg a pusztában szoborként, végső pusztulásra vagy megmentőkre várva emlékeztetett a régmúltra.

Olcsó, strapabíró akkumulátor a láthatáron
Belső-Mongóliában, Kína északnyugati részén, a zord éghajlatú Yakeshi városában mutatta be a CATL akkumulátorgyártó és a Changan Automobile a világ első sorozatgyártásra szánt, nátriumion-akkumulátoros személyautóját.

Élhető Rákosrendező
Lezárult a Rákosrendező közterület-fejlesztésre kiírt tervpályázat, amelynek célja, hogy vasútüzemi barnamezős terület helyén környezettudatos, társadalmilag befogadó városnegyed jöjjön létre támogatott lakhatási lehetőségekkel, összefüggő városi parkkal.

Egy kápolna emlékére
Pécsett a 48-as tér déli oldalán, a terebélyes fák takarásában megbúvó impozáns, kétemeletes neoromán palota tizenöt éve a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának székhelye. Mára már lassan a feledés homályába merül az épület eredeti funkciója.

Merre tart a Világörökség?
Évtizedeken át rangot jelentett a Világörökség cím, de elhangzanak olyan vélemények is, melyek szerint inkább tehertététel, mintsem öröm. Felvetődik a kérdés, vajon van-e értelme újabb és újabb tételeket világörökséggé tenni. Erről is beszélgettünk Fejérdy Tamással – PODCAST

Közép-Ázsia az Alföld közepén?
A félsivatagi viszonyok, a kiszáradó talaj nem a jövő, hanem a jelen. Szalai Ádámot, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatóját kérdeztem a „magyar sivatagosodásról”, a napelemparkok árnyékában megbújó veszélyekről és a tájhasználat fájdalmas, de elkerülhetetlen reformjáról.

Öntudatlan geomérnökösködés?
Madách zseniális sejtése valóra válni látszik: amikor a tudományára oly büszke ember „vegykonyhájában” „kontárkodik,/kotyvaszt s magát istennek képzeli”, a világot maga körül „elfecsérli s rontja majd”. A csak félig-meddig értett természet válasza időnként meglepő.

Gondolatok a városról
Budapest holnap – ez volt a címe a közeli napokban a Fuga Építészeti Központ estjének, amelyen Granasztói Pál (1908–1985) építész–urbanista íróra emlékeztek, gondolatait, a városépítészetre gyakorolt hatását elemezték a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Vonzódunk a patakokhoz
Negyvenezer kilométer. Bármilyen hihetetlen, ennyi a kisvízfolyások – patakok, csermelyek, belvíz- és öntözőcsatornák – hossza Magyarországon. Az adatot beszélgetőtársam, Dukay Igor természetvédelmi mérnök említette.

Út a mámor hegyére
Állok a Badacsony lábánál a Római út és a 2020-ban élménysétánnyá átépített Kisfaludy út találkozásánál. Ott, ahol kilencven évvel ezelőtt, az út felavatásával egy időben elhelyezték a Fabinyi-emlékkövet, rajta a megvalósításban kiemelkedő szerepet vállalók nevével.

Módszer és kapcsolat
Gondolkodása eleganciával köti össze a mesterség racionalitását az alkotás intuitivitásával. Nem definíciókat ad, hanem kérdéseket bont ki. Építészetről, művészetről, tanításról, természetről és mesterséges intelligenciáról is beszélgetünk Balázs Mihály építésszel.

Nem szitokszó az eklektika
„Emberemlékezet óta a mi régi városunkban oly építkezési düh nem volt, mint jelenleg, és egy séta az építkezések körül, ma a bennszülött és városunkhoz kötött pécsiek legkellemesebb szórakozása” – jegyezte föl a Pécsi Napló újságírója 1912. augusztus 4-én.

Winnetou vasárnap délután
A televízió a hetvenes évek vége felé tört be a családunk életébe, de én már 1975 tavaszán állandó vendég voltam a szomszédban, Czirákyéknál, esténként pontosan megérkezve a Doktor Bubó következő részére. May Károly történeteit pedig ekkoriban az osztrák tévén néztük.