Falvak, mezővárosok, kisvárosok, nagyvárosok – környezetünk, épített örökségünk meghatározó települései az évszázadok során alakultak ki, nem egy közülük őrzi eredeti településszerkezetét, mások az idők folyamán elvesztették eredeti arcukat, esetleg őriznek egyes településképi, településszerkezeti elemeket, részleteket, megmaradt, vagy az évszázadok során a kor igénye szerint változott épületeket, amelyek a múltról mesélnek, szerencsés időkben az identitás meghatározói.
Nagy Gergely az Országút oldalán is írt arról, hogy a világ előrehaladtával a települések is változnak, így volt ez mindig, az átalakulás vitte előre a falvakat, városokat. Új lehetőségek, régi-új feladatok kiterjesztették és megerősítették, a közösség számára fölértékelték a helységek hangsúlyait. A történelmi-gazdasági környezet változásaira az egyes épületek megújulásával vagy újabb épületekkel reagáltak a közösségek, előbb-utóbb megváltozott a beépítés intenzitása, a lépték, a laksűrűség is.
Így alakult ki az a környezet, amelyben élünk. Vajon milyen helyük van ebben a világban a műemléképületeknek, hogyan illeszkednek a történeti települések rendjébe a városképeket manapság egyre inkább meghatározó hatalmas üvegpaloták, betonmonstrumok, felhőkarcolók?
