Rövid indoklás szerint az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elismerve a megbízó, a kutatók, tervezők, restaurátorok, kivitelezők folyamatos együttműködését, a gondos építészeti és gépészeti tervezést, a homlokzat és történeti terek aprólékos restaurálását, kivitelezését, ICOMOS-díjjal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia székházának elkészült helyreállítását, amelynek építészeti tervezését Kelemen Bálint és Makay András jegyezte. A program alapelve volt, hogy az Akadémia nyisson a társadalom felé, formálja és teljesítse ki a kultuszát, egyúttal mutassa be a hagyományokat és az értékeket.

Elhangzott a laudációban, hogy a magyar kultúra történetének jól ismert, emblematikus mozzanata volt, amikor Széchenyi István megalapította a Magyar Tudós Társaságot, a MTA elődjét 1825-ben. Az Akadémia székházát évtizedekkel később emelték. Hosszú előkészítés után

Friedrich August Stüler, berlini építész nyerte el a megbízást, az ő tervei alapján épült fel 1864-ben, a reprezentatív, klasszicista Kirakodó tér méltó északi térfalaként, melyet az akkor éppen divatossá váló neoreneszánsz stílus és velencei paloták inspirált.

Hosszú élete során többször felújították az Akadémiát, s a bicentenárium idejére ismét szükségessé vált a műszaki felújítás és az, hogy a modernizálás alaposabb átgondolással és komplex felújítási programmal egészüljön ki.

A magyar tudomány palotája a Duna-parton
Fotó: Arnóth Ádám

 

Az épület színvonala, művészettörténeti szerepe megkívánta a gondos előkészítést, amely 2011-ben kezdődött, s nyolc éven át az MTA megbízásából számos, a későbbi tervezést megalapozó munkát elvégeztek. Sor kerülhetett a szerkezeti hiányosságok kijavítására, a fenntartható üzemeltetés biztosítására. Növelték a közösségi terek arányát, zónásították a funkcionális rendet, és megvalósult az akadálymentesítés. Megújult a teljes épületgépészeti, erős- és gyengeáramú rendszer, és az épület jelentőségéhez méltó díszvilágítást kapott.

Felújították a tetőt, új tető-felülvilágítók készültek. A hiányzó homlokzati részleteket pótolták, a Régi Képtár és a Díszterem nyílászáróit helyreállították. Restaurálták a Régi Képtárt, elkészült a Díszterem belső felújítása, restaurálása, a bútorozás és a teljes gépészeti, világítási rendszer cseréje.

Megújítva megőrzés – ez volt felújítás alapelve.

Fő kihívást az eredeti részek, az értékesnek, immár az épület elválaszthatatlan részének tekinthető későbbi felújítások, illetve a szükségessé vált új elemek harmonikus integrálása, egységbe foglalása jelentette. Mindezek szerencsés módon, esetenként bravúros megoldással valósultak meg, kiemelve és felerősítve az épület művészettörténeti értékeit a jövő nemzedékek számára – a Magyar Tudományos Akadémia rangjához méltó módon. Mindez nem valósulhatott volna meg az összes résztvevő folyamatos, egymásra figyelő együttműködése nélkül.

András István, Balatonfüred főépítésze Példaadó Műemlékgondozási-díjat kapott 
Fotó: Németh Katalin

 
Műemlék-tulajdonosokat vagy a műemlékek fenntartásában, gondozásában aktívan résztvevő szakembereket szoktak Példaadó Műemlékgondozási-díjjal elismerni, akik tevékenységükkel aktívan példát mutatnak a műemlékek megőrzésében, és a védett épületek értékeit, jelentőségét a társadalom szélesebb rétegeinek is hitelesen közvetítik. Települése egészéért felelős főépítész először kapta ezt díjat: András István 1994 óta Balatonfüred főépítésze. A város hagyományainak, értékeinek megőrzését vállalta, úgy, hogy az új fejlesztéseket, a település egész új építészeti világát a megvédendő városképpel harmóniában tartja. Balatonfüreden a főépítész irányításával, a polgármester bizalmának és igényességének is köszönhetően évtizedek óta a műemlékvédelem, az értékvédelem követelményeivel összhangban és a helyi lakosság folyamatos tájékoztatásával alakul a település fejlesztése.

A méltatás szerint az önmagával soha meg nem elégedő, minden területen a legjobb megoldást kereső főépítész egyéniségének, szakmai elhivatottságának hatására a helyi társadalom és az éppen aktuális politika is segítő társává vált.

A településfejlesztésben az értékszemlélet lett meghatározó.

A főépítész a műemlékvédelmi szervezetek munkatársaival, a legtöbbször pályázatokon kiválasztott építészekkel, a városképet az épületek mellett alapvetően meghatározó köztereket, zöldfelületeket igényesen megtervező tájépítészekkel együttműködve, közösen gondolkodva dolgozik a programalkotástól az egyes műemlékek helyreállításáig. Egyik legutóbbi példa éppen az Esterházy-kastély XVIII. század végi falképtöredékeinek sikeres megmentéséért folytatott kitartó küzdelem.

Balatonfüred központjának megújult épülete, az Anna Grand Hotel
Fotó: Arnóth Ádám

 

Ennek a főépítészi magatartásnak köszönhető, hogy még a magánvállalkozások is alkalmazkodni tudtak a helyi igényekhez, a helyi érték által meghatározott építészeti követelményekhez. A fejlesztési feladatok során a főépítész olyan kiváló építészeket vont be a munkába, akik a történeti értékek feltárásával és ezek összefüggéseinek felismerésével új és megújuló épületeikkel a történeti múlt rangjának megfelelő színvonalon tudtak igazodni a helyi értékekhez. Nem véletlen, hogy a mai településarculat meg tudta őrizni egyedi történeti világát.

Ugyancsak a Példaadó Műemlékgondozási-díjat érdemelte ki a somogytúri Kunffy Lajos Emlékmúzeum Nonprofit Kft., amelynek igényességét mutatja az épületek: a kúria, a műteremház, a pince méltó, a műemléki értékeket tiszteletben tartó felújítása, a díszítőfestésekre is kiterjedő restaurátori munkák elvégzése a park helyreállítása, Kunffy Lajos életművének és életmódjának bemutatása.

Kiállításrészlet a Kunffy emlékmúzeumban
Fotó: Arnóth Ádám

 
Somogytúron az egykori Bosnyák-kúria korábban is múzeumként funkcionált, de a mai kor igényeit már régóta nem tudta kielégíteni – hangzott el a beszédben. – A Kunffy-életmű megőrzéséhez korszerűsíteni kellett a kúriaépületet és a műteremházat is. A kúria bérlője 2020 óta a Kunffy Lajos Emlékmúzeum Nonprofit Kft. A cég ügyvezetője dr. Varga Péter Pál, a Kunffy-hagyaték hivatott ápolója és kutatója. Célja a művész munkásságának bemutatása és népszerűsítése. 

Fokozatosan zajlott az épületek felújítása, mindig a fontossági sorrendet figyelembe véve a jó gazda gondosságával, miközben egyes festményeket is restauráltak, nagyrészt saját forrásból. Ehhez a művész iránti tisztelet, alázat és elhivatottság kellett.

Fontos tényező volt, hogy a múzeum minél előbb megnyithassa kapuit a nagyközönség előtt és a lehető legrövidebb időn belül megkezdődhessenek a művészeti és más kulturális programok, amelyek a helyi közösség erősítését tűzték ki célul a Kunffy-hagyaték népszerűsítése által.

Az első és legfontosabb feladat a kúria tetőfedésének felújítása volt. Ezután került sor az ajtók, ablakok példás helyreállítására, a vagyonvédelemre és a műtárgyvilágításra. Kiszolgáló, irodai és személyzeti tereket is létrehoztak, felújítottak, és megnyílt a múzeumi bolt is.

A kiállítás nem korlátozódik Kunffy Lajos festő életművének bemutatására, hanem a látogató megismerheti Kunffyt, a helyi birtokost és a gazdálkodót.

Helyreállították a műteremházat, a telek másik emblematikus épületét, amely kiállításmegnyitók, koncertek, iskolai foglalkozások, előadások helyszíne lett. Sor került az eddig használaton kívüli pince felújítására és hasznosítására, bevonva ezt a hangulatos teret a múzeumi struktúrába. A pincében is kiállítóhely létesült, amely akadálymentesítésen közelíthető meg. A műemléki érdekek messzemenő tiszteletben tartásával, nagyfokú igényességgel alakították a múzeumot, hogy az utókornak megőrizzék és továbbadják a Kunffy-életművet és a művész munkásságának meghatározó épített örökségét.

 

Nyitókép: Az ICOMOS-díjjal elismert Magyar Tudományos Akadémia Dísztermének részlete 
Fotó: Arnóth Ádám